Szamos, 1911. december (43. évfolyam, 275-298. szám)
1911-12-03 / 277. szám
(1911. december 3.) 277. szám. SZAMOS 9. oldal. Karácsonyi vásár Mandel János f'OJ[®VGD V Eladásra kerülnek a legjobb női szövetek: női divat üzletében Siatmár, JDe&k-tér szigorúan tiltja, hogy bármi hangzatos hirdetésben hívjam fel a figyelmet olcsó áruimra. Ezt eddig sem tettem, aki előnyösen akarja szükségletét beszerezni, jöjjön üzletembe és győződjék meg az előnyös vételalkalomról, ü kosztüm kelmék, blouz kelmék, doublé anyagok, selymek, vásznak. mindennemű damasztárük, paplanok, szőnyegek, mosó áruk, kanavászok, csipkék, És még számos itt fel nem sorolható áruk. mindenféle ruhadiszek, kész aljak, kész blouzok, pongyolák, kosztümök. Megtekintés vótelkónyszer nélkül. Formára és tartósságra felülmúlhatatlanok a ritfnír »Ifi IQ 17 Moskovlts Anatómiai czipők. IllT p^ŰZdüBübaldlí. ja* lUjlűj 1/. McsftoVits farkas H Tana aip- ($ csiztaagyá? Szaiwári fld^gzlete pe^-tfr 7. szám. Van szerencsém a nagyérdemű hölgyközönség becses tudomására hozni, hogy Kazinczy-utca 12. szám (Vargaszin) alatt =_-^ ...... nő i kézimunka üzletek és himző előnprodáji nyitottam, amelyet a mai kor igényeinek megfe- *>:.! sfa £& ^ p . «we«#*« ■ ielöleg berendeztem. Dús választék mindenféleleké- «IwOIVU1 *11 9 • forgalom. — An. é. közönség szives pártfogásét kéri JENŐ. = Óra és ékszer karácsonyi és újé1 külö nleg ess égek aj áijd ék - táró yak ENGELNÉL,* De-»-*-legolcsóbban beszerezhetők SZíi Eladó egy Vágner-féle lógkazános kettős sörcsapolö készülék. Megtekinthető az ÁRPÁD sörcsarnokban. Zseni. Irta: Alba Nevis. Az asszony türelmetlenkedett; rnár szívesen csukott volna, mert a bolt mögötti szobából minduntalan jött a kis pesztra jelenteni, hogy a baba éhes. Alkonyat óta kétszer szopott már, de az első érkező foga kínozta szegényt és az ilyen csöpp jószág eltéveszti a diagnózist és minden bajára egy orvosságot kivan: anyatejet. Hét óra lett, de ilyenkor — szombaton — tízig is nyitva tartottak néha. Varróleányok egymásután hozták a sürgős munkát, olyan ruhákat, amikért vasárnap már jön a Kundschaft. Dus batisztot és puha poplént, virágos selymet és lenge tüUeket és Zseni kisasszony egyre szállította fel, a házi liften, a műhelybe, a sokszínű holmit. Pár perc múltán aztán újra visszakerültek, hetyke plissébe, hervatag gouvréba szedve, még csaknem melegen a gőztől, selyempapirra göngyölítve. Az asszony a könyökére támaszkodott és elnézett messze. Átellenben már zárták a boltot, sorra oltották a kirakatlámpákat és a matrózos kis fiuruhák, csipkés leány- főkötők beléfultak a sötétségbe. Zseni kisasszony köszöngetett a vevőknek s a pénzt szótlanul öntötte az asszony elé. Kis, fekete kötényén a hosszú láncon függő olló megcsörrent néha, másképpen csend volt, a vevők, éles orrukkal szimatolUgyanottnapontafris- oör kitűnő hnPO^ ^aP :: sen csapolt kőbányai tisztán közeit “UUI Ul\ hatók. Tisztelettel: A TULAJDONOS. tak holmi vihart s barátságtalanul köszöntek el. Zseni olykor az asszonyra nézett, de, persze, csak lesből és ilyenkor erősen belesápadt. Mintha kettőjük közül ő lett volna részese az iménti csatározásnak, az ő arcába vágtak volna durva szavakat s az ő ura lett volna, aki éktelen dühében, egy kis véleménykülönbség miatt Letörte az aj^ó üvegét. Szerette volna vigasztalni az asszonyt, de nem volt rá bátorsága, mert annak az üres tekintetében, meg az összecsukott szájszélein volt valami irtózatos furiaszerü kegyetlenség. Ez az ismeretlen kifejezés egész tönkretette a szép arcát és öreges redőket ékelt fiatal vonásai közé, A rojtos függönyszárnyak között bekandikált a cseléd: — Nagysága, Lacika sir! Az asszony lomhán tápászkodott föl, a pénzesfiókot becsukta, egy kicsit nyujtóz- tatta a derekát és igy szólt: — Bemegyek. És bement. Zseni egyedül maradt. Nagyon jó leány volt, szánta az asszonyt, de egyben valami mohó örömet is érzett — nem kárörömet, hanem a leánysága miatt va'ót. Amit minden más leány is érez ci- vódó házasok láttán. És most haragudott magára, amiért olykor elkívánta amazok szeretkezését és megirigyelte a csókjaikat. Különösen estetájon, mikor ők — az üzletet becsukva — összeölelkezve mentek a szobájuk felé, ő meg a pirosra lakkozott kalapjában, a húsz esztendejével egyedül haza! Ez azért volt főkóp keserves, mert Zsenit a rossz sorsa élénk fantáziával verte meg és megtörtént, hogy álmában a gazdáját összetévesztette ama nagybetűs Valakivel, akit esztendők során át hiába várt. Olyan is volt különben; karcsú és halk- szavu, szőke ember. A szemei kékek, világos bajusza alatt bővérű ajka és kerek állán mély és huncut gödör. Az asszony sokszor beszélte, hogy hihetetlen erős és néha majdnem agyonöleli őt. Zsenit izgatták ezek az intimitások, alig mert a férfire nézni és egy-egy tréfás szavára valósággal összeremegett. Nyolc órakor az asszony újra benézett, de csak futólag, félrehúzta kissé a függönyt: a karján ott *volt a gyermek, kihevült arcával az anyja fehér duzzadt mellére borulva. — Kisasszony — modta halkan — ne vállaljon ma több munkát! Ha Lacika elaludt, kasszát csinálok. A vörös bojtok összecsapódtak és Zseni felgombolyított egy csomó világoskék fodrot. A kis Károly-utcában kevesen jártak, az egész sor sötét volt már, csak az ő boltjukban égett még a gáz. A rendőr kopogva lépegetett az ajtó előtt és a toronyban szomorú rezgéssel ütött az óra. Egyszerre csak zajtalanul kinyílt az ajtó és belépett rajta, puha arcával, selymes bajuszával és derűs szemeivel a gazda. Az arca egész gondtalan volt, mintha az iménti jelenetre nem is emlékeznék már. Szépen leült és megkérdezte a leányt: — A feleségem hol van ? — Odabent — felelte — elaltatja a pubit.