Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-20 / 240. szám
2. oldal. SZAMOS 1911. október 20.) 240. szára. Agy toll tisztítás és fertőtlenítés "Gyár föiizlet Kossuth JL.-u. 10. Felvét«!! üzletek; Kazinczy-utca 17. Attlla-utca 2, Htyfjv Pál Sztámár. NÓK, kik csipke ho’golással jó keresletre óhajtanak szert tenni, forduljanak válaszbélyeggel ellátott ■I levélben a 8BE Magyar Báziiparfejlesztö Vállalathoz DÉVA. Tisza István Aradon. Aradról jelentik: Gróf Tisza István tegnap reggel tí óra 15 perekor ideérkezett. A pályaudvkron Varjassy polgármester és Nesnera Aladár, az aradi munkapárt elnövével az élén a város előkelőségéből álló kisebb csoport fogadta. Nagyobbszabásu hivatalos fogadtatásról a várható tüntetések miatt lemondtak. A városba vezető útvonalon mindazonáltal elég nagyszámú közönség helyezkedett el. Számos rendőr és csendőr volt a rend- fentartására kivezényelve. Reggel 6 órakor a munkásoknak néhány kisebb csoportja kivonult a pályaudvarhoz, hogy Tisza István ellen tüntetést rendezzenek, de miután meggyőződtek róla, hogy Tisza István nem érkezett meg, elszóledtek műhelyeikbe. Tisza István gróf kíséretében a következő országgyűlési képviselők érkeztek Aradra : gróf Wencheim László, Hámory László, Ugrón Zoltán, Herczeg Ferenc, Sipeky Sándor, Madarassy-Beck Gyula, Vojnits Sándor, Hegedűs Kálmán, ÍDrvay Fülöp, Kállay Tamás, Telegdy -József, Beöthy Pál, Miskolczy Imre, Almássy László, Solymossy Lajos báró, Hayd n Imre, Tagányi Sándor, Rednik Gábor, Hoványi Géza, Ertsey Péter, Mikosevics Kanut, Jáross Vilmos, Farkas Pál, Nemes Zsigmond, Szabó János és mások. Gróf Tisza István Varjassy polgármesterrel és Nesnera Aladárral automobilba ült és a „Központi szálló*-ba hajtatott. Tiz óra után több látogatást fogadott. Béketárgyalások. Berzeviczy Albert ma ismét folytatta a béketárgyalásokat. A Ház elnöki szobájában Gaál Sándor Kossuth- pártit fogadta és vele tanácskozott. A fo lyosón kisebb-nagyobb csoportokban szünet nélkül beszélnek a béke eshetőségeiről. Gróf Andrássy Gyula előbb Kossuth Ferenccel, azután Justh Gyulával tárgyalt, Kossuth Ferenc Holló Lajossal, gróf Batthyány — Hány éves vagy? — Hót, — Van mamád ? — Igen. Reszkettem, hogy Marsa nevét hallom. Az ő gyermeke volna? A mióak? Anyám egy kis ezüstláncra mutatott a gyermek nyakán. — Mit viselsz ott ? Kis lapos medaillont húzott elő s felnyitotta. Apró ólomszemek feküdtek benne. — Sörétszemek! — csodálkozott atyám, — Mi ez ? Talizmán ? De ón mindent megértettem. Ráismertem a három sörétszemre, melyek egykor Marsa vállába fúródtak. A gyermek néhány pénzdarabbal tovafutott. S én szerettem volna utánna szaladni, aranyakkal teletömni kis markát. Alig vártam az estét, midőn lerohanhattam a falu végére, ahol a cigányok tanyáz tak, De a helyet üresen találtam. Már elvonultak . . . tovább vándoroltak . . . Azóta számos év telt el. De egy fájó és mégis édes emléket nem tudott elhalványítani az idő. Annak a kis száműzött lólekkne az emlékét, amely életem egy pillanatában egy gyermekszem mélyéből sugárzott felém . . . Jean Reibrach. Tivadar gróf Andrássy Gyulával tanácskozott. Még mindig azt hiszik, hogy van remény a megegyezésre. Az kétségtelen, hogy a költségvetés tárgyalásának idejére fegyverszünet lesz. Valódi amerikai Gh«tr»ro cipőig csal? 13 kor. Vuj ánál. Egy tizenhat éves fiú öngyilkossága. A reménytelen szerelem. — Saját tudósitónktól. — Bácstopolya, okt. 19. Különös öngyilkosság történt a napokban Bácstopolyán. Pintér Ferenc ácsmester tizenhatéves fia szerelmi bánatában felakasztotta magát és azonnal meghalt. Pintér Ferenc jóhirü, keresett ácsmester volt Topolyán. Egy évvel ezelőtt. Károly nevű fia óhajára, Budapestre költözködtek. A fiú az ácsmesterséget tanulta, foglalkozása ellenére is rajongó idealista volt. Nagy hajlama volt a szentimentális tartalmú könyvek olvasására, gyakran éjje- lenkint is olvasott. Amikor már kiolvasott néhány szines tábláju könyvet, olyan helyen akart élni, ahol minden csupa szin, amelyek összeolvadnak olyasvalamivé, mint a könyveinek a cimtáblája. Budapestre kívánkozott. Forró vágyódást érzett valami iránt, szeretni akart, simogatni szerette volna valakinek selyemhaját, amely puha vállra omlik. Azt akarta, hogy á gyönyör mámorába belevörÖ3Ődjön az arca . . . Korán sokat olvasott, talán sokat látott is Károlyka. Teljesült az óhajtása. Budapestre költözködtek. Néhány héttel ezelőtt a fiú lerakta a szerszámot, nem dolgozott. Nagyon megtetszett neki valaki, az a valaki azonban előkelő úri dáma volt. A szökefejü bár- sonynadrágos fiú nem férkőzhetett a közelébe. Tisztes távolban követte. így történt ez nap-nap után. Sóvárgó tekintettel kullogott a leány nyomában, leste a pillanatot, amikor szemébe nézhet. A leány azonban ügyet sem vetett a fiúra. A nap-nap után történő találkozás azonban föltűnt neki. És amikor tekintete véletlenül találkozott a fiú sóvárgó tekintetével, önkéntelenül is elkacagta magát. Ez a kacagás megrémítette a fiút. ügy, hogy ennek az igénytelen kacagásnak az ereje összeomlasztotta az életét. Megdőlt az ábránd, ami után vágyakozott. Sírva futott haza. Zsebkendőjét az arcára bigy- gyesztette, abba temette a könnyeket. Amikor hazaért, kiegyenesedve állt az atyja elé : — Apám, mehetünk ácsolni ! — mondta. Keményszavu akart lenni, de újból potyogni kezdtek a könnyek, amelyek meg- puhitották az akaratát. Akkor el is ment ácsolni. Reggelre azonban hiába kutatták, eltűnt a fiú. Se szó, se beszéd, még csak írást sem hagyott hátra. A napokban aztán szomorú hirröl értesítették az aggódó szülőket. A Károly fiú Topolyán megölte magát. Fölkereste a régi portájukat, ahol az ajtófélfára fölakasztotta magát. 3Itég nem létezett árban nalócli amerikai cipői? V u j át n ái 1» DIBODONYI ALAJOS Battlijránr-u 7. sz. szülész- és nő-orvos specialista 0 Teitilbaum-ház. Szétmarcangoltak: a disznók egy kis kanász- gyereket. Megálmodta élőre borzalmas halálát. — Saját tudósitónktól. — Minden ideget megborzasztó, különös halállal halt meg a garai határban egy kis parasztgyerek. A fiú disznópásztor volt. Kint őrizte a garai határban apjának disz- nait. Tegnap elnyomta az álom a mezőn. Közben az egyik disznó oda ment az alvó gyermekhez és beleharapott a nyakáoa A fiú felnyitotta még szemét, felakart támaszkodni, de nem volt ereje. A disznó egyetlen harapással szétharapta a torkát. Léieg- zeta elakadt és alig nehány pillanat múlva meghalt. A szerencsétlen gyerek Nagypál József garai földesgazdának István nevű négy és fél éves fia. Egyetlen fia apjának. Nagypál József csak olyan szegényes földesgazda, ott a garai határban, mint a többi társai, akik a két kezük munkájával keresik meg a mindennapi kenyerüket. Dolgoznak, túrják a földet, csak hogy megéljenek. A ■gyerek elkel náluk, annál jobb, mennél több, mert hasznát veszik a gyereknek a mezei munkánál, a gazdaságban. Nem úgy mint a városban, ahol a gyerek csak nyűg a szülők nyakán. Nagypál Istvánt már négy esztendős korában, a tavasz kezdetén kiküldték disznókat őrizni. És a fiú el is végezte ezt a nagy munkát. Tegnap reggel is kihajtotta a disznókat. Nem valami nagy kedvvel, mert mint az anyjának mesélte, azt álmodta, hogy ma meg fog halni. Álmomban megjelent előttem egy nagy fekete kutya — mesélte — és ez keresztül harapta a torkom. Az anyja nevetett ezen, de a fiú csak erősködött ős nem akart kimenni. Végre az anyja kívánságára mégis kihajtotta a disznókat. Délfelé elaludt. Ekkor történt a szerencsétlenség. Az egyik disznó beleharapott a nyakába és ez rögtön a fiú halálát okozta. A kis disznópásztor szerencsétlenségét délután vette észre az anyja. Föltűnt neki, hogy a gyerek nem ment haza ebédelni. Keresésére indult és csakhamar ráakadt a borzalmas leletre. Sikoltózásaira összefutottak a lakói, meg a szomszédbeliek, akik a vórtócsában fekvő gyereket minden elképzelhető módon próbálták élesztgetni, de már hiába. A csendőrsóg, melyet értesítettek, eleinte valami bűntényre gondolt, de azután megállapították, hogy az egyik disznó ölte meg a fiút. így beszüntették a további nyomozást. Elveszett egy gyémánt köves arany gyűrű A megtaláló illő jutalomba részesül, ha beszolgáltatja a Szamos kiadóhivatalába. Hftpt m Szamár. Agytoll tisztítás és fertőtlenítés JL.-utea 10. 17. Attila-utca 2,
