Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)

1911-10-12 / 233. szám

(1911. október 12.) 233. szám. SZAMOS 3. oldal. mai herceg, aki a royalisták táborában küzd, a leendő trónörökös menyasszonyának fivére. Kérdik végül, hogy mit hajlandó tenni a miniszterelnök esetleges európai komp'iká- ciók elkerülésére. Merénylet Fallieres ellen. Páris, okt. 11. Ma itt Fallieres elnök ellen elkövetett merénylet hire terjedt el. Amikor a köztár­sasági elnök vonata Saint-Aubin la Broucere állomáson áthaladt, közvetlen az elnök vo­natának elindulása után egy tehervomt ki­siklott, A vizsgálat kétségtelenül megállapí­totta, hogy az egyik sint lesrófolták s a ki­siklást ez okozta. Valószínűnek tartják, hogy Fallieres elnök ellen merényletet akartak elkövetni. A tetteseknek semmi nyomuk. hető s ezé 't hivatalvesztésre Ítélte az állá­sától nyomban a büntető eljárás megindítá­sakor felfüggesztett albirót. Sovány Dezsőről most hallatszik azóta az első és valószinüleg az utolsó hir is. A vo t aijárásbiró ugyanis, akit a bírói kar méltatlannak talált magához, beállott most patva ristának egy tiszalöki ügyvédhez es ezen minőségben bejegyeztette magát a debreceni igyvédi kamara névjegyzékébe. A ka nara nem találta méltatlannak Sovány De ;sőt az ügyvédi karhoz és felvette őt tagjai k izé. NŐK, kik csipke ho-golás al jó keres'etre óhajtanak sz> rt lenn , forduljanak válaszbélyeggel ellátott RÍ lőréiben a E5*S Magyar I áziipsTfejlesztő Vállalathoz DÉVA. puskalövésnyire voltak a házától, dupla­csövű vadászfegyveréből rájuk tüzelt. A csendőrök viszonozták a lövést, de nem találtak, Kalinics lövése nyomán azon­ban hangos jajgatás támadt sorukban. A vadorzó puskájának lövege jobb térden ta­lálta Kurcsik László csendőrt, aki aléltan rogyott össze. A súlyosan sebesült csendőrt ápolás végett bevitték a máramarosszigeti közkór­házba, Kalinics pedig egyelőre elmenekült. I Férfi amerikai ezipő 146 korona Grünfeldnél, D3ák-tér 9. Ahol nem titkolóznak. Ideális hírszolgáltatás. A háború. Törökország és Görögország. Athén, okt. 11. Az athéni távirati iroda jelentése sze­rint a török ügyvivő Triparisz külügyminisz­ternek átnyújtotta a porta jegyzékét, amely kijelenti, hogy a csapatok koncentrálásának az a célja, hogy az olasz csapatok esetleges partraszállásának kísérletét visszautasítsa és egyáltalán nem irányul Görögország ellen. A görög kormány ezt a kijelentés tudomásul vette, de várakozó magatartást tanusit. }Kég nem létezed árban nalócli amerikai cipői? 1/ U j át H át Seifitty üezsS Sgyifídjcleit. — Saját tudósítónktól. — Nyíregyháza, okt. 11. Mindenki emlékszik még Sovány Dezső, volt mátészalkai aijárásbiró szomorú esetére, amely két év előtt országszerte nagy port vert fel. Sovány bíró az 1909. év tavaszán egy éjszaka együtt mulatott Mátészalkán egy korcsmába vaiami Bordás Demeter nevű kéményseprővel. A mulatozás verekedéssé fajult, amely később a korcsmán kivül foly­tatódott. A kéményseprő megleste az utcán a bírót, amikor ez hazafelé indult, megtá madta és a biró csak úgy tudott menekülni támadójától, hogy zsebkésével hasba szúrta a kéményseprőt. Bordás két nap múlva meg­halt, mire Sovány Dezső ellen megindult a büntető eljárás halált okozó súlyos testi- sértés büntette miatt. A szatmári kir. törvényszék beigazolva látta, hogy Sovány Dezső jogos önvédelem­ből szúrta le támadóját s ez alapon fölmen­tette a bírót az ellene emelt vád alól. A kir. Ítélőtábla fegyelmi tanácsa azon­ban úgy találta, hogy Sovány Dezső súlyo­san vétett a bírósági státus méltósága ellen, mert a birói állás tekintélyével össze nem egyeztethető életmódja sodorta őt abba a helyzetbe, hogy ellene olyan vád volt emel­Merénylet egy csendőr ellen. A vadorzó bosszúja. Márar taros egyéb nevezetességei közé tartozik a nedve, meg oláh is. A medve erősen kézit már hasonlítani a maga dege- neráltságáb tn rózsahegyi kollegájához, amelyet a „árásorvos, tudvalevőleg, athleta- teternként boncolt. A ináramarosi oláh fej­lődése és uralkodása ellen azonban nem lehet rekrin imádóval élni. Éppen olyan va­dak és féke zetlenek, mint amilyenek ősidők óta voltak es ha van valami e földtekén, amit még a békés eleinél is jobban gyű­lölnek, az — a csendőr. Pedig a hatóság embereinek gyakran akad dolguk ezzel a minden bűnre kész, vad, bosszúálló néppel, mely nemcsak nem fél a bőrtől tői, da kuhurátianságának ős- erejére iám iszkodva, bizik benne, hogy el tudja kerüli i — ha kell emberélet árán is — a földi igazságszolgáltatás sújtó kezét. Erről i vak bizalomról tesz tanúságot az az eset is, amely e napokban Beleznán történt. Az esetről, amelynek egy csendőr lett az áldozata tudósítónk a következőket je­lenti : Kalinic s Iván beleznai lakos már hu­zamosabb idő óta veszedelmes vadorzó hí­rében állott, akinek már több Ízben meg­gyűlt a baji az erdöőrökkel és a csend­őrökkel, mirthogy azonban Kalinicsot nem sikerült edd g tetten érni, szabadon folytat­hatta garázc álkodásait. Legutóbb azonban mód kínálkozott a ravasz ember ártalmatlanná tételére. Kalinics ugyanis a vadorzás mellett lopott is, sőt betörést is követett el, ame­lyekben val< bűnösségét már nem lehetett elhazudni. A csendőrök kézre akarták kerí­teni Kalinicsot, akiről azonban tudták, hogy csak éjjel található lakásában. így tör ént, hogy a beleznai csendőr- őrsvezető vezénylete alatt három csendőr éjjel kétóra tájban akarta a vadorzó lakását megközelitei i. Kalinic i azonban — ugylátszik — megneszelte a csendőrök látogatását, mert lesben állt i amikor a hatóság emberei A kolozsvári „Újság“ cimü lap nehány nap előtt akciót indított, hogy a kolozsvári hatóságok a hírlapírókkal minden közérde­ket szolgáló ügyet minden különösebb után­járás, könyörgés nélkül a lapok részére kö­zöljenek. Kolozsvárott ugyanis egyik-másik hatóságnál mindenképen nehéz dolga van a hirlapirónsk, hogy egy esetleg bár kisebb jelentőségű, de a közt feltétlenül érdeklő ügyet u lapja számára megszerezhessen. Az Újság ennek szóvátétele kapcsán azt indítványozta a városi tanácsnak — ahol ugylátszik legnehezebb a dolga a kolozsvári hírlapírónak — hogy intézzen kérdést a társhatóságokhoz, hogy mily módon szol­gálják azok ki a riportokért jelentkező hírlapírókat. Az Újság e eikkénok olvastára egy temesvári hírlapíró, Pogány Mihály, levelet intézett a kolozsvári lap szerkesztőségéhez, amelyben hü képét ad,a annak, hogy a te­mesvári hatóságok mily ideális módon ál­lanak rendelkezésükre a hírlapíróknak íme nehány résziét a levélből: Temesváron a kommüniké-rendszer dívik. Ami a közönséget érdekelheti, mi­niszteri leirat, a tanácshoz intézett bead­vány, felterjesztés a kormányhoz, átirat valamely hivatalos fórumhoz, főkapitányi és állatorvosi rendelkezés, mindezeknek a tartalmát kivonatosan, de jó ma­gyarsággal megfogalmazva, gépírással sok­szorosítva megküldik a lapoknak. A leg­többször maga a polgármester, Telbisz Ká- rolv dr. udvari tanácsos, polgármester maga fogalmazza a közleményeket, de ha itt..on van, legalább is átnézi azokat. Elmondja még a temesvári újságíró, hogy igen sok esetben maga a polgármester hívta fel az újságírókat az irodájába és ala­posan informálja őket. így nem történhetik meg az a visszás állapot, hogy a városatyák a városi közgyűlésre teljesen tájékozatlanul mennek, mert hisz a polgármester közlése folytán a lapok utján alaposan informálva vannak az egyes közgyűlési pontokról, nem úgy mint Kolozsvárott. S mindezeknek regisztrálása után mi szatmári újságírók sem hallgathatjuk el pa­naszunkat: mert bizony mi is nagyon sok­szor szenvedjük át a hivatalos begombolko- zás tortúráit. Olvassa el kérem, olvassa el az ezen újságban októbtr 19-én közlendő részletes feltételeket a 30.000 koronás Oeres-Pályázatra vonatkozólag!

Next

/
Oldalképek
Tartalom