Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)

1911-10-12 / 233. szám

4. oldal. SZAMOS (1911. október 12) 233. szám. Szatmárnémeti, 1911 Október 12. Miksa vt. Milyen Id5 várható 7 A meteorológiai int. jelen tése Túlnyomóan szá ráz idő várható, későbbi hő­emelkedéssel. Sürgönyprognózis. Száraz, ké­sőbb enyhébb. Hőmérséklet 9'4 Celsius. 8% 4, 4‘|3°|o­re kínál pénzt egy sohasem hallott nevű szatmári .intézet“, amely valószínűleg on­nan kapta nevét, hogy körleveleket és egyebeket intéz a vidéki kisgazdák ellen. Egy ilyen kisgazda, aki kapott körle­velet az intézettől, de aki újságot is olvas és onnan tudja, hogy az Osztrák-Magyar bank sem ad 5 százaléknál olcsóbban pénzt, behozta a körlevelet hozzánk, hogy ebben a szűkös világban hívjuk fel az emberek figyelmét erre a jótékony intézetre. Itt van a körlevél előttünk és ebben olvassuk, hogv 150 millió koronát tesz ki az a bel- és külföldi tőke, amit direkt Szatmármegye részére tartogat ez az ösme- retlen intézet a fennti kamatoztatás mellett. Nem ösmerjük a jótékony embereket, akik a fiókjukban tartogatják a hatalmas összeget a megyebeliek részére, de annyi szent, hogy megérdemlik a nyilvános kidi- csórést. Nem hihetjük másként, minthogy egy ösmeretlenségben maradni óhajtó em­berbarát tette le vagyona fölöslegét: a 150 milliócskát ennél a jelzálogkölcsön-intézet­nél, hogy ossza ki azt a szűkölködő embe­rek közt nevetségesen potom kamatra. Szatmárnak 18 pénzintézete van, a közönség egyikre se panaszkodik, hogy va­lamelyik ne lenne szolid és mégis ma hasz­talan keresne valaki 8 százaléknál olcsóbb pénzt nemcsak Szatmár, hanem az egész ország pénzpiacán. Sőt a káptalan Í3 ad pénzt kölcsön, papok adják, nem kufárok, de bizony itt se igen adnak 3 és félre. Hi­szen az intézetek legtöbbje 6—7 százalékot fizet az általa igénybevett pénz után. Van törvényszékileg bejegyzett, részvénytársasági alapon szervezett pénzközvetitő intézet, de ez se merne a legszebb jutalékért se kilá­tásba helyezni ilyen könyöradományszerü kölcsönt. És akkor — miként egy jótékony an­gyal — alászáll egy ilyen kis intézetecske, alászáll — bizonyára az égből, ahonnan az istenke kötött marsrutával küldte egyenest Szatmárba, — alászáll kamatlábastól együtt, hogy utánunk hajigálja a finom, olcsó pénzt. Aki ezt se tudja méltányolni, az iga­zán megérdemli, hogy a 3 és fél százalékos jótékony angyalok úgy itt hagyják őket, mint szent Pál az oláhokat. A kis gazdák, akik megkapták a csábitó körleveleket, talán maguk sem tudják, hogy micsoda be nem látható következményekkel járhat rájuk nézve ez a kecsegtető olcsó pénz, de mi, mi valamennyire sejtjük. És ezennel fel is hívjuk rá az Osztrák- Magyar bank és a többi pénzintézetek figyel­mét. Hátha ők is juthatnának igy olcsó köl­csönhöz, nemcsak a gazdák. A mai világban egy ilyen vállalat minden összegű előleget megérdemeli Sőt hátullagot is 1 (i) Eljegyzés. Róth Miklós csengeri szállodatulajdonos eljegyezte özv. Rosen- zweig Józsefné leányát, Matildkát Erdődről. Kinevezés. A Magyar—Francia Biz­tositó Részvénytársaság Rácz Andort, a „Duna“ biztositó társaság szatmári titká­rát, kerületi főtitkárrá nevezte ki Szatmár- Németi központtal. Hivatalos órák a törvényszéken. A kir. törvényszéknél a hivatalos órák a nyári időszaktól eltérően d. e. 8-tól d. u. 3-ig tartatnak. Egyebekben az ügymenet nem szenved változást. Parochia átadás. A kocsordi ref. egyház minden izében a mai kor igényeinek megfelelő lakást építtetett a lelkésznek. Ezt a lakóházat folyó hó 9-én vette át a jelenlegi lelkész végleges használatába, az ilyenkor szinte elmaradhatatlan ünnepség keretében. Körülbelül mintegy 50-60 tag­ból álló vendégsereget látott el igazi ma­gyaros vendégszeretettel Szabó János lel­kész. A felavatást hangulatos beszéd és ima keretében Vass Mihály esperes vé­gezte. A felavatás után fényes, bankett- szerű vacsora következett, melyen a megint csak elmaradhatatlan tósztok sorozata kö­vetkezett. A tósztok sorát az ünnep élő központja, a kocsordi egyház agilis lelkésze zárta be egy ügyes, frappánsul ható be­széddel, melyben különösen kiemelte, hogy az egyház minden nagyobb anyagi megter- heltetésa nélkül sikerült építkezésért az ér­dem első sorban Tisza Kálmánné 'kegyel­mes asszonyt s Kocsord földbirtokos urát, Tisza Lajos grófot illeti. Nekünk is az a meggyőződésünk, hogy nagy előny egy egyházközségre, ha vallásos és lelkes föld- birtokosai vannak. Meg kell azonban haj­tanunk az elismerés zászlaját az előtt, aki a nagy befolyással biró családok val lásos áhítatát gyakorlati utón is egyháza javára tudja fordítani. A társaság egész a reggeli órákig maradt együtt kedélyes han­gulatban, ellátva a lelkész és ne je, Szabó Jánosné, született Lányi Irén, igazán min­denre kiterjedő, szives vendégszeretetével s lebilincselő figyelmességével. A Wallon-bolt. A minap már adtunk egy híradást a Wallon Henrik Fai cég üz­letének eladásáról. Első híradásunkat azon­ban az üzlet tulajdonosa személyesen cáfolta meg és megnevezte az igazi vevőt. Most azonban mindkét előbbi hírünkkel szemben arról értesülünk, hogy a Wallon-boltot két fiatalember: Duha Tivadar és Duha Géza vették meg. Az uj vevők széles körben ös- meretes és kedvelt emberek azon a réven, hogy évek óta a Páskuj üzletben voltak al­kalmazva, ahol megnyerték a vevőközönség rokonszenvét s igy személyük garacia arra, hogy a Wallon-boltot továbbra is a hagyo­mányos üzleti szolidsággal fogják vezetni. A Duha testvérek az üzletet már át is vették. Csaló könyvelő. A debreceni rendőr­ség távirati megkeresésére budapesti rend­őrség kereú Schäehler Ignác 28—30 év kö­rüli, debreceni könyvelőt, aki Kovács László rendőrségi dijnok kárára elkövetett csalás és okirathamisitás után nejével és háromhó­napos leánygyermekévei megszökött. Schäch­ter 1200 K értékű váltókat Íratott alá Ko- váescsal, de a váltókra előzőleg Austerlitz Árminná gazdag asszony aláírását ráhami- sitotta és igy a rendőrdijnokot félrevezette. Féláru vasútjegy váltására jogosító arcképes igazolványok kiállítása. Az állami és törvh. tisztviselők, községi s körjegyzők, rendezett tanácsú városok tisztviselői, a nem állami tanszemélyzet, állami és tör­vényhatósági nyugdíjasok féláru jegy váltá­sára jogosító arcképes évi igazolványok az 1912. évre leendő érvényesités végett a m. kir. államvasutak igazgatóságához (Bpest, Andrássy-ut 73—75. sz) már beküldhetők, de legkésőbb dec. 31-ig okvetlen bekülden­dők. Azon igényjogosultaknak, akiknek még a f. évben arcképes évi igazolványuk nem volt, de az 1912. évre ilyet szerezni akar­nak, ezt ugyancsak a fönt jelzett időben kell kérniök. Figyelmeztetjük az érdekelte­ket, hogy az igazolványok érvényesítéséért és az újak kiállításáért járó 2 kor. kezelési illeték m. kir. postabélyegekben (tehát nem okmánybélyegekben) rovandó le. A posta­bélyegek a beterjesztendő kérvényre, vagy névjegyzékre fulragasztandók. Készpénz, vagy okmánybólyeg kezelési illeték fejében nem fogadtatik el. A kérvények és a hiva­talok részéről beterjesztendő névjegyzékek az előirt záradékkal és a hivatali pecséttel látandók el. Ezúttal a nyugdíjasokat arra is figyelmeztetjük, hogy kérvényeiken a lak­helyükre illetékes közigazgatási hatóság által igazoltatni kötelesek, hogy semmiféle díja­zott tisztséget vagy fizetéses hivatalt nem viselnek. Meg akarta égetni a haragosát. Nagy Lajos fülesdi gazda a mezőre vitte a lovait legelni, ő maga pedig lefeküdt aludni. Fejvánkosul egy köteg szalmát tett a feje alá s mély állomba merült. Szendergéséből Varga Benjáminná jajveszékelése ébresztette fel s okkor látta, hogy a feje alatt levő szalma ég. Jelentést tett a csendőrségen a gyújtogató kiderítése végett. A csendőrség megállapította, hogy haragosa, Szabó And­rás gyújtotta meg a szalmát, ez által akart bosszút állani ellenfelén. 'A világhírű F. L. Popper cipők •gyedül Guttmann cipöraktá- .rában, Szatmúron kaphatók. Szabadlábra helyezték a gyermek­gyilkossággal vádolt apát. Megírtuk annak idején, hogy Kulcsár József mátészalkai mészárossegód f. óv aug. 6 án Nándor nevű 5 éves kis fiát úgy homlokon ütötte, hogy az pár napi kínlódás után meghalt. A í ir. törvényszék vizsgálatot indított ez ügyben s az apát le is tartóztatta. A nyomozás során orvosszakértök hallgattattak ineg arra nézve, hogy a gyermek tényleg az ütés követkaztében halt-e meg Ekkor aztán ki­derült, hogy a kis fiú halálát eskóros roham okozta és nem a fejsérülés miatt halt meg. Ennek alapján a kir. ügyészség elejtette a vádat Kulcsár ellen s azonnal szabadlábra helyezte. Halál az árokban. Lázin László felett már elrepültek az évek, immár a 7-ik X-et tapossa, de azért következetes maradt önmagához, ami nem is csoda, mert ime : a saját életkora megcáfolja a tudósok ama érvelését, bogy az ital korán sírba teszi az embert. De ha sántított is az okoskodás első része, általánosságban mégis csak igazságot rejteget. Mert ha nem is halt idő előtt Lázin Mihály az alkohol mérték­telen élvezetétől, mégis csak az ital vitte a sírba, illetve az ároka. Ittas állapotban el­kóborolt és egy kétméteres árokba fejjel belezuhant. Hozzátartozói már csak a holt­testét találták az árokban. A leány bosszúja. Marinak hívták és mint cseléd keresi kenyerét. Eddig nem törődött vele senki. Most azonban egyszerre rettegett lény lett a maga falujában. Félve tekintettek reá a többi leányok s még a legények is más szemmel sandítanak reá. Ennek pedig az az oka, hogy a szép Mária a korcsmában elpáholt egy vendéget, ügy történt az eset, hogy Vaverka Mihály belez- nai gazda betért a korcsmába, ahol Mária szolgált. Mikor Vaverkának jókedve kereke­dett, incselkedni kezdett a leánynyal. Mari azonban nem volt jókedvében s részegnek mondta Vaverkát, aki ezért olyan dühös lett, hogy kikáromkodta a leányt a korcs­mából, miközben nem éppen válogatott szavak kíséretében emlegette a Mari apját, meg az anyját. A leány emiatt megharagu­dott s bosszút forralt. Kiment az udvarra, felkapott egy karót és lassan besompolygott a korcsmába Vaverka háta mögé s úgy elverte, hogy az atyafi eszméletlenül terült el a földön, ahonnan a kórházba szállítot­ták. A harcias leányzó ellen a csendőrsóg megindította a bűnügyi eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom