Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)

1911-10-10 / 231. szám

XL'II. évAc!yarr\

Előfizetési dij:

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Hirdetések

Szatmár, 1911. október hó 10„ kedd.

HAPIMP.

rtelyösn: 1 évre 12 K. % évre« K. lt, é*r#3K,t héral K

Vidékre:. 16 .. . 8 . . 4

............150

Eg

y uáM éra 4 ««Mr.

Rókóczi-utcia 9. szám. m Telefonszéni: 107. Mmdnnnfimü dijak Szatmárou, a lap kiadóhrvatai&ban ff fiietendök.

Készpénzfizetés mellett, a legjutAnyosabb étrban MbM- tetnak. — Az apróhirdetések köifltt minden «zó 4 flüfc. NyHttér sora 20 fillér.

dig a magyarság rovására temérdek kárt okoz, melynek eredményei naponként tapasztalhatók.

Itt van elsősorban Ausztria, mely eddig a magyarság erősségét látta a magyar parlamentben, ahol most a visszavonás, a pártütés, az engesztelhetetlen gyűlölködés tombol. Azt lehet mondani, hogy állami tekintélyünket rombolja, csorbítja az obstrukciós ellenzék úgy Ausztria előtt, mint idebenn, a mi belső nemzetiségeink előtt. Ugyan ki követelheti a történtek után azt, hogy az oláh, a tót, a pánszláv, az aldeutsch hajoljon meg a magyar alkotmány tekintélye előtt, melyet mi magyarok sem veszünk semmibe ? Ugyan kitől követeljük annak rz alkotmányos elvnek érvényesülését, hogy a többség akarata dönt, ha ezt az elvet csúffá tenni hagyjuk az ellenzéki kisebbségtől. Ezzel az alkotmányos élet talaját rugjuk ki lábunk alól, mert miuden alkotmányos életnek archimedesi pontja az, hogy a többség akarata döntsön és ebbe meg kell nyugodni mindenkinek. Ettől nincs magasabb fórum, ahova felebbezzünk.

Azt mondta Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök a minap, hogy a* ellenzék nagy felelősséggel tartozik a nemzetnek, ha idejekorán észre nem tér és fel nem hagy ezzel a hamis alkot- mányosdi játékkal. Felelősséggel tartoA többség kötelessége.

A magyar nemzetnek megbecsülhetetlen kincse a parlament, mely nemcsak állami önállóságunknak, nemzeti szuverénitásunk kifejezője, hanem egyedüli palládiuma nemzeti és állami jellegünknek, hogy az magyar maradjon. Ezt a legfőbb államhatalmi szervünket teszi bénává, hasznavehetetlenné az obstrukciós ellenzék a házszabályokkal való visszaélések folytán.

A házszabály az alkotmány kiegészítő része. Olyan alkotmánytörvény, amelyhez nem kell királyi szentesítés. A házszabály minden külső ingerercia nélkül a képviselőház határozatai alapján keletkezik s a házszabály egyedüli célja, hogy a képviselőház tárgyalási szabadsága, annak szabad lefolyása biztosíttassák. Minden képviselőnek szabadságát biztosítja a házszabály a felszólalásoknál és a határozathozataloknál. Éppen a kisebbség, az ellenzék védelmét célozza az esetleges többségi erőszakoskodással szemben, mely a kisebbségi szólásszabadság, inditványozási szabadság korlátozására törne. Miként ezt láttuk a múlt század elején, az utolsó rendi or- szággyülések idejében, midőn az ellenzéket jóformán sz.óhoz jutni sem engedték és a határozathozataloknál kiszorították a teremből.

Gépkocsin Szatmáriéi Weimarig és Yissza.

Irta: Dr. Vajay Imre.

Az újabb időben mindinkább bebizonyosodott, hogy a gépkocsi egyike a legjobb és legkellemesebb közlekedési eszköznek. És amig eleinte az automobil csak mint luxus jármű volt ismeretes, ma már azt látjuk, hogy azt nemcsak, mint kedvtelésből, vagy pedig sportszeretetböl alkalmazott jármüvet kell tekinteni, hanem célszerűen és ügyesen használva jelentékeny és sok helyen már alig nélkülözhető közlekedési eszközt képez. Joggal vehető fel emellett, hogy a gépkocsi már átesett azokon a gyermekbetegségeken, amelyben pl. a repülő gépek még mindig szenvednek és amelyek használatát kétségessé és sokszor félelmetessé tették, ami főleg a kocsik szerkezeti fejlettségének, főleg azonban a velők való bánásban elsajátított ügyességnek és a kocsik okos kihasználási módjának tudandó be. Innen van az, mint az mindennap olvasható, hogy különösen a nyugati államokban, az automobil a leghasználtabb közlekedési eszközök közzé tartozik, amelyeket nemcsak nagy távolságra kiterjedő utazásoknál személyszállításra, hanem teherszállításra is szélűben használnak. Természetesen a gépkocsik ottani nagy elterjedéséA házszabály a képviselő egyéniségét védi, cselekvési szabadságát biztosítja. De semmi esetre sem arra valók a házszabályok, hogy az egész parlamentmunkásságának megakasztója, kerékkötője legyenek. Ez ellenkezik a házszabályok céljával, redelkezésével. Ezt csak a házszabályokkal való visszaéléssel lehet megcselekedni, amint tényleg csupa házszabályokkal való visszaélés az a sok névszerinti szavazás, amelyben a képviselőház egész muukaideje kimerül. Ez ellen joga és kötelessége a többségnek védekezni. Az ország is sürgeti. A törvényhatóságok túlnyomó többsége, éppen a legtekintélyesebb városok és vármegyék az obstrukció ellen nyilatkoztak s azt elitélték. Az országra, a nemzetre nézve károsnak mondták. Ezen Ítélet alól az ellenzék ki nem vonhatja magát. Ezt nem lehet semmibe venni. Ezelőtt hat évvel az obstrukciós ellenzék, a nemzeti ellenállás pártjára állottak a törvényhatóságok. Ez kölcsönzött erkölcsi és anyagi erőt az obstrukciós ellenzéknek a kitartásra, a további küzdelemre, mely azonban, sajnos, teljesen eredménytelenül végződött, noha felemésztette a nemzet többségének lelkesedését, áldozatkészségét. A mai obstrukciós ellenzék az erkölcsi és anyagi támogatás, sőt az ország teljes rokon- szenve nélkül vergődik. Politikailag penek magyarázata elsősorban a jó utakban, másodsorban azonban a kocsik kitűnő szerkezetében és aránylagos olcsóságában rejlik. Valószinü és szívből óhajtandó, hogy édes hazánk nemcsak kulturális, de ezen a téren is rövidesen utói fogja érni amaz államokat, mert a magyar ember ügyessége, rátermettsége, egészsége és sport- szeretete semmiben sem áll mögötte a nyugati államok lakói képességének. Ilyen gondolatok hatása alatt érlelődött meg bennünk, különösen pedig a vállalkozó szellemű két ifjú soffőr, Imre és Emil lelkében amaz eszme, hogy a mi kis gépkocsinkkal egy hosszabb túra útra vállalkozzunk.

Mivel pedig a bájos thüringiai városhoz, Weimarhoz mindnyájunkat többszörös édes emlék fűz, mivel továbbá a térkép tanulmányozása közben az odáig való ut már eleve is ^érdekesnek és tanulságosnak ígérkezett, — mi sem volt természetesebb, minthogy utunk célpontjául Weimart választottuk, ahol nemcsak művészetben, kultúrában gyönyörködhettünk, hanem viszontlátva régi jó ismerőseinket, kedves emlékeket idéztünk fel, amelyek, habár némi vonatkozásban fájdalmasak is voltak, mégis üdítő balzsamként hatottak sok és keserű csapáson át esett lelkünkre. Az ut nagyon szép, érdekes és felejthetetlen, sőt még azt is mondhatni, túlságos sem volt. Természetes, hogy az ilyen hosszú ut előkészületei már maguk is érdekesek és izgalmasak.

Már hetekkel azelőtt megindult a ter- vezgetés, tanulmányozás, főleg pedig a kocsi rendbe hozása, amiben nagy segítségünkre volt a gőzmalom kitűnő főgépésze, a szatmári automobilosok legfőbb szakértője, László Károly. Miután minden emberileg lehetőt megtettünk a kocsi üzem biztosságát illetőleg s miután a kis társaság minden tagja készségről és kellő bátorságról tett tanúságot — végleg kitűztük az indulás idejét junius 5-ére. Gyönyörű júliusi reggelre virradtunk, ami csak fokozta mindnyájunk kévét és bár mindjárt utunk elején az a kellemetlen incidens ért bennünket, hogy a jelző kürtöt szerencsésen otthon felejtettük, ezt nem tekintettük rossz ómennek s a kis visszatérő után vígan robogva hagytuk el szeretett szülővárosunkat, ámbár a szőke Szamosra vissza tekintve a kétséggel határos némi olyan forma érzelem is vegyült a jókedv hullámai közzé: vájjon mikor és mi módon kerülünk a Szamos hid- jához ismét vissza ? 1 A motor vig berregése közben azonban csakhamar eloszlottak kételyeink s az üde nyári hajnali levegőben gyorsan robogtunk Nagykároly felé. Ami szomszéd városunkban még hajnali csend honolt, amikor rajta átutaztunk s gyors tempóban haladva könnyen jutottunk Mihály- falváig s majd Debrecenig. Debrecenben a kora reggeli órákban már nyüzsgő élet ural-