Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)

1911-10-10 / 231. szám

t«A^ 2. oldal. SZAMOS (1911. október 10.) 231. szám. smyrna, kézimunkaujdon* GOBELIN, kelym stb. j sagok erkeztek Szőke Ödön divatüzletében Szatmár, Kazinczy-utca 3. —- Szakszerű kiszolgálás ! Telefonszám: 331. Agytoil tisztítás és fertőtlenítés Bájtájer Pá í Ivfifanáit Gyár föüziet Kossuth L.-u. 10. láauiliAi. Felvételi üzletek: Kazínczy-utca 17. Attila-utca 2. zik az alkotmányos alapelvek két leg- főbbike ellen intézett támadásért, ameny- nyiben egy részről a nyilvánvaló több­ségi akarat érvényesülését megakadá­lyozza, más részről pedig a házszabá­lyok célját, mely a parlamenti tárgyalá­sok zavartalanságát volna hivatva biz­tosítani — lehetetlenné teszi. De felelősséggel tartozik a nemzet­nek a többség is, mely ezt a szörnyű játékot eltűri. Felelősségét a kormány- párti többségnek csak fokozza annak tudata, hogy a múlt választásokon ép­pen arra nyert mandátumot, egyenes megbízatást a nemzettől, hogy a parla­ment megfeneklett munkaképességét hely­reállítsa. A nevében is „nemzeti munka­párt“ jelzi a célt, amelyre vállalkozott és a nemzeti munkapártnak ezt a vál­lalkozását óriási bizalomnyilatkozattal ho­norálta a nemzet, olyannal, mely ennek a pártnak a legvérmesebb reményeit is túlszárnyalta. Ennélfogva nemcsak alkot­mányos, de erkölcsi kötelessége is a kormánypárti többségnek, hogy a parla­menti munkásság folytonosságát és annak zavartalanságát biztosítsa. Ez a kötelesség, amelynek teljesí­tését a miniszterelnök és a többség a végsőkig halasztotta, immár eljutott arra a pontra, amelyen túl már-már kodott s meglepetve tapasztaltuk a város nehány év óta történt modern fejlődését. Miután kocsinkat kissé rendbe hoztuk, ben­zin és,-olaj készletünket kiegészítettük, ki­tűnő condilioban indultunk neki a nagy magyar alföldnek. S ámbár a végtelen ró- naság, rajta a gyönyörű arany kalász ten gerrel, különösen a magyar szemnek, gyö­nyörű látványosság, mégis tagadhatatlan, hogy a hosszú ut és egyforma táj a rajta való keresztül utazást fárasztóvá teszi, amit persze nagyban fokozott a napnak immár perzselő heve. Dacára ennek, a kis társaság jó kedvben és jó állapotban érkezett meg a déli órákban Szolnokra, ahol régi jó is­merősünk, aki maga is szenvedélyes autó- mobilista, Fodor vendéglős ur a legnagyobb előzékenységgel fogadott bennünket s min­denben rajta volt, hogy eddigi utunk fára­dalmait kényelemben pihenhessük ki. Másfél­órai ebédelés és pihenés után, amely idő alatt a két fiatal soffőr a kocsit rendbe hozta és a benzin meg olajkészletet kiegé­szítette egógzen felfrissülve indultunk to­vább Budapest felé. Nemsokára azonban kellemetlen tapasztalatokat tettünk, ameny- nyiben a térképen jónak jelzett ut Cegléden át nagyon rosznak bizonyult, mert Alberti Izsánál a jó köves utat szinte járhatatlan homok sivatag váltotta fel. Egy darabig még az a reményünk volt, hogy a homok tenger csak rövid ideig fog tartani, dé ami­bün lenne azt további időre tenni. A türelem nem tarthat addig, hogy mu­lasztássá, bűnné váljék. Jltég nem létezett árban valódi amerikai cipői* V újánál. A nagykárolyi struceok. ügy szép ám az élet, ha zajlik. — A ini életünk pedig most nagyon szép, mert na­gyon zajlik. A zajláshoz szükséges zaj Nagykároly felől kerekedett, ahol módfelett nagy retye-rutyát keltett a kiállítás a'kal- mából a nagykárolyi struccokról Írott cik­künk. A nagykárolyi reflexiók legnagyobb része hangjánál és modoránál fogva alkal­matlan arra, hofjy megtiszteljük érdemleges válaszunkkal. A legtöbbje tele van nyelv- öltögetéssel, oknólküli személyeskedéssel, a mit mi nem fogunk utánuk csinálni. Saját reputációnknak és szavunk hihetőségének tartozunk azonban annak a kijelentésével, hogy a nagykárolyiak által sérelmezett cikk tényleg csak azokra az ottani lapokra vo­natkozik, amelyek a kiállítás ellen dolgoz­tak. Sajnáljuk is és nem tartjuk indokoltnak, hogy ezek ingót minden nagykárolyi újság meggondolás nélkül magára kapkodja, azok is, akikre nem vonatkozhatott cikkünk. Ter­mészetes dolog, hogy ennek az ingnek va­rázsereje van, ebben az ingben csak olyan hangon lehet Írni, ahogy az szokott, akinek az mg készült. A válaszok közül nem fog­lalkozunk azzal, amelyben politikai morált prédikál két ellenkező pártállásu nagy­kor a kérdezősködésböl kiderült, hogy Szent- Lőrincig hasonló útra lehetünk elkészülve, bizony-bizony kétség fogott el a tekintet­ben, hogy vájjon át tudunk e gázolni a feneketlen homokon ?! Hála azonban motorunk jóságának, szerencsésen leküzdtük az ut nehézségeit és habár lassan is, de minden baj nélkül •eljutottunk Szent-Lőrineig, ahol azután már jó útra találtunk. És éppen amidőn örömünk legnagyobb volt, hogy immár kemény talajra találtunk, egyszerre csak motorunk hirtelen felmondta a szolgálatot. Az örömet persze ijedelem váltotta fel annyival is inkább, mert bántott az a tu­dat, hogy a minket már is aggódva váró drága jó Endre bátyánk és angyali fele­sége, a jó Juliska néni nagy késésünkből valamely balesetet találnak kimagyarázni. A motor hibát azonban a fiatal soffőrök egy Szentlőiinci lakatos segítségével ha­marosan kijavították, s most már a jó utón vígan robogtunk a mi szép fővárosunk felé, ahova este 8 óra után fáradtan és piszkosan, de jó kedvvel megérkeztünk s ahol csakugyan aggódással, de nagy sze­retettel és szívességgel fogadtak bennünket a mi rokonaink. Az ut vidám megbeszé lése után fáradtan hajtottuk fejünket pi­henőre s gondolataink most már a nagy ut következő szakaszaira conceatrálódtak. (Folyt, köv.) károlyi lap egy és ugyanazon szer­kesztője, nem szállunk le. Közérdek Ala­dár politikai eszéhez — illetve ossayjóhez — sem, de dr. Adler Adolfnak becsüljük annyira a személyét, hogy kötelességünk csodálkozni lapjának hangja fölött. Ez az újság ugyanis azt mondja, hogy „Dénes Sándort elbizakodottá tette egy-két föispáni ebéd“. Van benne valami. Utóvégre nem mindenkit ér ilyen megtiszteltetés. De furcsa, hogy ez az ebéd ilyen nagyon megfekszi a nngykárolyi kartársak gyomrát, hovy hóna­pok múltán, a szatmári kiállításkor dugják le érte az ujjúkat a torkukra. Nem okos dolog igy kitenni magukat az irigység — bizonyára alaptalan — gyanújának. Tüxijáték nagy választékban SzÜCS Józsefnél kapható VÁROSI ÜGYEK­Városi közgyűlés A városi élet fellendülésének s minden irányú fejlődésének képét leghívebben a városi közgyűlések tükrözik vissza. A napi­rendre kerülő újabb és újabb kérdések alig hagynak időt a törvényhatóságnak pihenésre. A szeptemberi kis napirend és kevés érdek­lődés után a tegnapi közgyűlés ismét a mindinkább élénkülő szívós közgyűlésnek képét mutatta. Egyébiránt a törvényhatóság generózus hangulatban volt s különféle célokra jelen­tékeny összegeket szavazott meg. Az elnöki széket Csaba Adorján főis­pán foglalta el s a tanácskozásokat a szo­kott tapintattal vezette. A közgyűlés lefolyásáról a következők­ben adunk számot: Polgármesteri jelentés. Dr. Vaj'ay Károly kir. tan., polgár- mester havi jelentését a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági és ipari kiállításának méltó dicséretével kezdi, majd megemlíti, hogy a vízvezetéki kútfúrási munkálatok szünetelnek, mivel az ezekhez szükséges húzott vascsövek gyártásával egyedül a zólyom-brézói állami vasgyár fog­lalkozik s annyira el van halmozva meg­rendelésekkel, hogy a kútfúráshoz szükséges csöveket eddig nem szállíthatta. A közszál- litásokról szóló szabályrendelet pedig eltiltja a külföldi anyagok használatát. Ezért akadt meg a munka, de a jövő hót folyamán már itt lesznek a csövek s a kútfúrás meg­kezdődik. Jelenti a polgármester, hogy a szat­már—bikszádi h. é. vasúton a vaggonhiány megszűnt. A szeptemberben megnyílt áll. polgári fiúiskola iránt az érdeklődés oly nagy, hogy a beiratás fölötte kedvező ered­ménye alapján fölterjesztést kellett tenni párhuzamos osztály engedélyezése iránt. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom