Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)
1911-09-29 / 222. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. szept. 29.) 222. szám. Agytoll tisztítás és fér- Umfiúior: Páí főüzíét: Kossuia l-uich íg. tőtlenités fla|La|r3i- i ai, öZ-aluiial, pefy^tajj üzletelt: Kazinczv-u. 17. AtHIa-utca ? Legdivatosabb kézimunkák ~ . és divatáruk . . kaphatók j2Qí it (j idSttná 1 S^atnjár 1 Ü Telefon 331. szám Q László báró, Pethő György urad. jószág- igazgató, Bodnár Gáspár iró, Tankóczy Gyula főkapitány, Erdélyi István főmérnök, Léber Antal, Barttía Kálmán gazd. tanáoso?, Helmeczy József, dr. Damokos Andor, Hoifbauer Ignác, Horváth Bertalan, Domahidy Pál, Szuhányi Ferenc, Böszörményi Emil, Böszörményi Sándor, Spiegel Ferenc, Bikfalvi Albert, Kovásznay Zsigmond, Gönczy Antal esperes, Osztro- viczky István, Nagy Béla, Cs. Májer Sándor, Madaras-jy Dezső, berencei Kovács Jenő, Földváry Farkas, Szarukán Zoltán, Hegedűs Gyula, berencei Kovács Miklós, dr. Galgóczy István, Fried Dezső,. Papolczy Zoltán, Antal Lajos, Pásztory Árkád stb. Darányi Ignác, az Országos Gazda- szövetség elnöke nyitotta meg a gyűlést. Felkérte gróf Teleky.. Gézát a társelnöki szók elfoglalására. Üdvözli a megjelent közönséget és köszönetét fejezi ki a föld- mivelésügyi miniszternek, aki Kaz / Józs'f államtitkárral képviselteti magát a kongresszuson. Kéri, a miniszter kiküldötteit, hogy a gyűlésen hozandó határozatokat terjessze jóindulatú pártfogással a miniszter elé. Kazy József államtitkár nagyfontos- ssgu eseménynek t irtja, hogy a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület már 50 eve működik. Ez az 50 eves tevékenység meglátszik jubiláns kiállításának sikerén is. Egy héttel ezelőtt kezdődőit el az ünnepség, amikor három elhunyt elnökének arcképül leplezte le az egyesület. Azóta mindennap ünnepelne <, mer napon'a üdvozlik ki illi á- sukon guzd.uariaikit, akik e jöttek m ^ tanulni, hogy mit lehet elérni az e/yesül ss erejével. A juot.áris ünnepséget bet, ióz e a mai ünnep, amelyon az egész gazdatársa dalom: az O.szigos G zdaszövetseg és a Szatmárvarmegyei Gazdasági Egyesület együtt unni pet bizonyítékául annak, hogy együtt, él, működik és kitart. Szerencséjének tartja, hogy két ilyen egyesület közös munkájánál képviselheti a minisztert, aki legnagyobb sajnálkozással mondott le elfoglaltsága miatt a megjelenésről A miniszter uem jöhetett el, de üdvözletét, jókívánságait elküldte. Jól tudja, hogy a mai felszólilások — ha fognak is külömböző véleméuyeket tartalmazni — mind a gazdaközönség érdeké ben valók lesznek. Éppen ezért hivea és jóindulattal fogja közölni az itt történen- dőket a miniszterrel. Magyar szive őszinteségével arra kén az egek jóságos istenét : áldja meg a munkát, amely itt iolyik, a zászlót, amelyet itt lobogtatnak. A hatalmas eljenzéssel fogadott beszéd után Darányi Ignác elnök konstatálja, hogy a kormány képviseleteiben az ullannnkaron kívül megjelent még Szomjas Lajos miniszteri tanácsos is. Ezután elmondotta elnöki megnyitóbeszédét, amelyben rokonszenvvel emlékezik meg a kiállításról. Üdvözli az egyesület elnökét, gróf Telesy Gézát, az aletnökoket és a titkárt, nemküiömben néhai gróf Károlyi Sándor buzgó munkatársat: gróf Dessewffy Aurélt és gróf Károlyi Mihályt. Nagyon súlyos körülmények között járt legutóbb Szat- máron, amikor áthidalhatatlannak látszó ellentétek merültek fel a város és az ár- mentesítő társulatok között. Akkor sikerült az ellentéteket elsimítani s ta'án annak köszönheti, hogy Szatmáron polgárságot kapott, a város díszpolgárává választotta. Ennélfogva úgy jön Szatinárra, mintha hazajönne. Most is súlyosak a körülmények: az osztrák ipari érdek vissza akarja csinálni a kiegyezés azon részét, ami a magyar gazda érdekének hasznát. A mi általunk fizetendő vám felemelése, a nekünk járó vám leszállítása a cél. Nagy hibának tartja, hogy a kormány Ausztriával szemben az engedmények terére lépett és belement alkudozásba. Ausztria bizonyára szóba se állott volna velünk, ha mi például a posztóvám leszállítását kértük volna tőle, mert mindenáron meg akarja csorbítani g izdasági jogsinkat. Beszól az osztrák vámkövetelésekről és a bécsi drágaságellenes tüntetésekről. Felolvas egy passzust Vázsonyi legutóbbi beszédébö1, ami azt bizonyítja, hogy Vázsonyi hazafi U- lan ember. Rámutat arra, hogy a miniszterelnök nem reflektált Vázsouyi hazafiatlan kijelentéseire. A minisz'erelnök beszédéből, melyet Vázsonyi beszédére válaszképpen mondott, szinlón felo'vis egyes részeket s azokkal polemizál. Nem hiszi, hogy a magyar kormány belemenjen az osztrák követelések teljesítésébe, ami külömben nemcsak a kormánytól, hanem a gazdáktól is függ és attól, hogy a gazdák hogyan védelmezik rueg érdeseiket egyesülés által. Idézi gróf Károlyi Sándor szellemét, és felolvassa ennek legutolsó leveléből a következő sorokat: „Az uj nemzedek nem br a ha.dani össze- tariozundóság érzésével. Szervezkedni kell minden téren. Gizdaszövetsógeí kell szervezni, ez szükséges. Ki kell tartani, nem szabad puhulni.“ E szavakkal nyitja meg a közgyűlést, ügy dolgozzunk, mintha magunk között látnok gróf Károlyi Sándort, aki már láthatatlan. Hatalmas éljenzés követte az elnök szavait. Utánna gr. Károlyi Mihály szólalt fel. A huskérdésről és a miniszterelnöknek e tárgyban tett nyilatkozatáról hosszasan beszél és határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben azt indítványozza, hogy írjon fel a nagygyűlés a kormányhoz és közölje azza , hogy : A Magyar Gazdaszövetség szatmári nagygyűlése tiltakozik a tengerentúli hús behozatala, a keleti országok huskontingen- sének felemelése s az ezen államokból való élőállatbehozatal ellen. Ragaszkodunk ahhoz a felfogáshoz, hogy a magyar áfiattenyósz- tés védelme és fejlesztése nemzeti é'dek s ezt megóvni és fenntartani nemzeti kötelesség. Gróf Dessewffy Aurél elfogadja gr. Károlyi Mihá'y határozati javaslatát. Az egyetlen alap, amely a vámközcssőg mellett fenntartható az, hogy úgy az ipari, mint mezőgazdasági termékek kellő védelemben részesülvén prosperálhassanak. A husdrága- ságot legélénkebben a fix fizetéses állásban levő embeiek érzik meg. Ezen segíteni kell es lehet is. De erre irányuló akció nem történt, ezt senki sem veszi a kezébe maguk a városok sem. Vámkereskedelmi irányban külföldön szerződéseink ellenére mindenütt megtámadnak bennünket. Örvend, hogy a jogaink fentartására irányuló kívánság ilyen impozáns módon nyilvánul meg. Dr. Falussy Árpád szintén a határozati javaslat mellett szólalt fel. Tagadhatatlan, hogy az argentiniai hús behozatalá- n ik kérdése élénken foglalkoztatja a gazdaközönséget, amely aggodalmat lát abban, hogy tételes törvónynyel — amely teteles törvény Darányi Ignác érdeme — smcsenék biztosítva gazdasági érdekeink. Egyszerű ésszel vizsgálva a husdrágaság kérdését, azt látjuk, hogy a mezőgazdaságban minden megdrágult. A munkabér megháromszorozódott, egy szekér szén , amely ezelőtt Í0 forint volt, most 40—50 forint. A gazda minden erőfo-rása ki van meritve, amin segíteni kell. Mi elfogadjuk Ausztria sokszor kifogásolható ip irtermékeit drágán, tehit a paritás alapján megkövetelhetjük, hogy a mi mezőgazdasági termékeink helyzetét ne nehezítse Ausztria. Mi betartjuk n paritást, Au zíria pedig folyton támadja mezőgazda- sági és állattenyésztési érdekeinket. Ez nem politikai kérdés, hanem az egész nemzet óletk-rdése. Egyesülésre buzdítja a megjelentek! t, örömmel üdvözli és elfogadja gr. Károlyi Mihály határozati j vaslatát. Igen nagy tetszés, éljenzés és taps kisérte dr. Falussy Árpád beszédét. Meskó Pál sok derűt keltő humorral mutat rá arra, hogy az argentiniai hús tulajdonképpen ' em is ehető, csak arra jó, hogy a magyar gazda érdekeit állandóan fenyegessék es letörjek vele, hogy a magyar marha árát leszoiitsák. Dirányi érdemének tartja, hogy a marha drága, mert ezzel a Kisgazda jobb helyzetbe kerül: drágábban tudja eladni jószágát. A közgyűlés elfogadta dr. Károlyi Mihály határozati javaslatát. Gróf Majláth József tartott ezután hosszabb értekezést a városról és faluról. A falunak nagy hátránya, hogy mindenki igyekszik a városba fordulni, ide hajtja a ft;nyűzési vágy és az, hogy senki sem akar visszamenni ősei jussához: az ekéhez, hanem inkább nyugdíjas állásba törekszik. Tóbb humorral, mint a nép igaz ösmereté- vel hasonlítja össze a mai parasztember kényelmes életét a régi p irasztmunkás és szorgalmas életével, rámutat a falu és a falusi p raszt erkölcsi sülyedéséről s azt a konzekvenciát vonja le, hogy a népet vissza kell téríteni a faluhoz. Mezey Gyula ugyanilyen értelemben szólal fel. Ezután Mezőssy Béla volt államtitkár, orsz. képviselő tariott értekezést „A gazdák érdekei és a parlament“ cimmel. Kevés képviselő van, aki kitart a magyar gazda érdekei mellett, ezért azt ajánlja, hogy minden kerület igyekezzék pártkülömbség nélkül olyan képviselőt választani, akinen bizhatik, hogy a gazdák érdekei mellett nemcsak a választás előtt szóban, hanem mindvégig tettekkel is kitart. Meskó Pál a föidbérlö szövetkezetekről tartott ezután igen magvas előadást. Ilyen szövetkezetek alakítására hivja fel a Ma frissen csarí L ess kuükö txsz- ^ ] a aka*“ inni keresse fel az polt kőbányai OU L tán kezelt *sar DOFOKdl ÁRPÁD“ S8«S3f8ül(0t. Tisztelettel SS—— a tulajdonos, ......— árpád-utca 22. szám. i A yyioli lisziuas és j fertőilenités Dg! Gyár loóziei üss mii iü. flüjidjtjl i ái oMuiüái. Felvételi üzletek: Kazinszy-utca t7. Attila-utca 2.
