Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)
1911-09-29 / 222. szám
(1911. szept. 29.) 222. szám. SZAMOS 3. oYsl. hallgatóságot, hogy ezáltal a nagyobb bérleteket kivegyék az egyes nagybérlők kezéből és a kisgazdának juttassák. A Gazda- szövetség is fog ez irányban tevékenységet kifejteni. Latba veti minden tekintélyét az irányban, hogy a nagybirtokos földje bérbeadásánál legyen tekintettel a földbérlő szövetkezetekre. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely kimondja, hogy a nagygyűlés a földbérlő szövetkezetek szervezését szükségesnek tartja. A tárgysorozat utotsó pontja dr. Jé- key László előadása a legelőkérdésröl. A hallgatóság, különösen a vármegye gazdaközönsége nagy érdeklődéssel nézett a szimpathikus, fiatal birtokos debutirozása elébe, amelylyel megmutta, hogy elméletileg mondhatnék tudománysán is tud foglalkozni a gazdaságnak egy olyan jelentős ágával, aminő a legelő kérdése. A felolvasás valóságos tanulmány volt. Tömör, tartalmas felölelese mindannak, ami a legelők ügyében megszívlelendő. Számadatokkal támogatva mutatta ki, hogy Magyar- ország sokkal előnyösebb helyzetben lenne legelő dolgában a külföldi államoknál, ha azok gondozására, művelésére nagyobb gondot fordítana. Komoly érvekkel mutatta ki értekezésében, hogy a legelők kellő gondozása — ami szoros összefüggésben van az állattenyésztéssel — milyen óriásit lendítene a gazdaközönség helyzeten. Végül a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A gazdagyütés kimondja, hogy: A közlegelókön a legeltetés rendtartását s a legelők javításának s gondozásának felügyeletét szakemberre volna kívánatos bízni. A havasi legelőgazdálkodást előmozdító állami intézkedéseket és segélyeket kiterjesztvén az összes magyarországi havasokra, fokozottabb mértékben óhajtván folytattatni. Hegységi Jegelőinknél ezeknek fásítását s ligetes erdősítését tartja szükségesnek. Dombvideki legelőinknél a káros növények, gyomok, bokrok irtását legszigorúbban ellenőrizni. Síksági legelőinknél a legelőjavitásokat, nem megfelelő területeken pedig takarmány! érmést engedélyezni s elősegíteni. Lápi területeinken pedig legelő létesítést tartja helyesnek. A hallgatóság zajos tetszéssel, elismerő tapsokkal jutalmazta a gondos tanulmányra való értekezést, a gratulálok egesz serege kereste lel dr. Jékey Lászlót, hogy sikere alkalmából üdvözöljek. A felolvasó szívességéből abban a helyzetbeír vagy unk, hogy az enékes tanulmányt a gazdaközönseg okulására a jövő héten ie- közöiheijük lapunkban. A kongresszus végén Jeszenszky Pál a tárgysorozaton kívül határozati javaslatot terjesztett eiő, amely! en azt indítványozza: Írjon fel a nagygyűlés a kormányhoz, hogy inditsa meg a tárgyalásokat Németországgal, hogy ez utóbbi szüntesse meg a baromfi- kereskedelmükkel szemben fennálló korlátozásokat. Miután a nagygyűlés ezt a határozati javaslatot, is elfogadta, Darányi Ignác elnök a gyűlést bwekesztetie. Gyűlés után bankett volt a Kioszkban. Darányi látogatásai. Darányi Ignác v. b. t. t. volt íöld- mivelésügyi miniszter, a tegnapi nap fo- • lyamán György Endre v. b. t. tanácsos, volt földmivelésügyi miniszter, gróf Teleky Géza, dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester társaságában látogatásokat tett. Meglátogatták a csont- és szarugyárat, ahol Darányi Ignác teljes megelégedését fejezte ki a látottak felett. Látogatást tett még Darányi Nagy Endrénél, dr. Böszörményi Emilnél, dr. Falussy Árpádnál és dr. Vajay Károlynál. Vacsorán a püspöki aulában volt. * Nyiregyházaiak külön vonattal jöttek körülbelül ötszázan a kiállításra. A különvonat este 6 órakor indvlt el a pályaudvarról. A nyíregyházai vendégeket gr. Teleky Géza elnök és dr. Böszörményi Emil kisérték ki a vonathoz, ahol a gazdasági egyesület nevében melegen elbúcsúztak tőlük. 3®- felit l I Wczi-tj. 26. Sä Fogarasi* palota. 1 ................———— H StóMjaWríi safaraaMB» Lő vy Lajojné női-dWatüzkíMe megérkeztei; a legújabb párisi őszi és téli modell-kalapok, melleit ct legszolidabb áraljban állartalj a í. l-yölgpelj rendelkezésére, miről egy? látogatás állal a 1. kölgfközön- ség meggyőződést szerezhetÚgyszintén alkalmi vétel folytán az alábbi felsorolt ciljljelj meglepő olcsó árakban kerülnek eladásra, miáltal a színes érdeklődők ljeués pénzért a legjobb és a legdinaíosabb árukat uásárolliafjálj, mit feltüntetett olcsó áraim is igazolnak: I. minőségű vászon . K 6-75 Angol sefirdivat-minta „ —40 Ágy-készletek .... 4*50 Paplanok........................ 4*— Függ önyök . . . . , 3‘50 Zsebkendőazsurszegély , I'— Kész áru-osztály: Gyermek-ruhák, kabátok, kötények, női-aljak, blouzok, alsószoknyák, ínyek, ernyők, harisnyák, koszorúk, fátyolok és divat vidikülök. Lővy Lajogné női-kalapüzleftáen Séták a kiállításban. A háziipari kiállítás. A nők munkáját, mint nemzetgazdasági tényezőt, a férfiak rendszerint kicsinyes szájhuzogatással lebecsülik, pedig a nők már több Ízben megmu atták, hogy a nemzetgazdálkodásban majdnem olyan szerepet visznek, mint a férfiak, csak szerényebben és nem feltűnően hivalkodva.Megmutatták ezt Szatmár vármegye asszonyai és leányai is a kiállításon, ahol sok ezer korona értékű kézimunkát állítottak ki. A háziipari pavilion majdnem a legnagyobb terjedelmű a pavillonok között ős kívülről is impozáns látvány. Belülről megtekintve annyira meglep bennünket a kiállított táFgyak sokasága, hogy nem is csodálkozunk a pavilion nagy méreteiben, hiszen két ilyen nagy termet is teljesen megtöltöttek volna a szebbnél szebb, rengeteg anyagi áldozattal és még több fáradtsággal előállított kézimunkák. A pavilion baloldali falán mindjárt a bejárat mellett egy impozáns, hatalmas méretű üvegszekrény felett ez a felirat áll: Pásztory Árkád. A szekrény tele van nagyórtékü és a legkülönfélébb módon elkészített kézimunkával, melyek mind a szelidlelkü főpapot dicsérik, akiről eszébe jut az embernek egy-egy ritka középkori várur, aki atyai szeretettel tanitgatta, vezetgette jobbágyait. Pásztory Árkád is igy tanitgatja a cselédei", kiterjeszti a kultúrát, a munka iránti sze- retetet és bámulatos kézimunkákat, smyrna- szönyegeket készíttet cselédasszonyaival. Amíg másutt a cselédség iszik, haszontalanul tölii idejét, addig Pásztory cselédei — mint ez az ő saját külön kiállítása bizonyltja — arany és feherhimzéseket, horgolásokat, smyrnamunkákat készítenek. Gyönyörűek az általa kiállított szőttesek, melyeket szinten cselédasszonyai készítettek. Az arannyal hímzett miseruha akármelyik hivatásos fővárosi himzőnőnek is büszkesége lehetne. A kézimunkák között helyezték el az alumíniumból készült szentségházat is, melyet Pásztory Árkád háii szobrásza mintázott. Meglepő szépségű horgolt csipkéket állított Déva városa és Felsőbánya. A rendkívül munkás csipkegallórok, kötények, és más horgolások plasztikusan emelkednek ki a fesete alapból. Kölcsey Gáborné szintén finom Ízléssel készített horgolásokat, Kölcsey Boriska nagyon szép laposhiaizésü tálcát és egy kalotaszegi milieut állított ki. Feltűnést keltettek Madarassy Lászlcnó szőttesei és horgolásai. Úgyszintén Böszörményi Zsigmondnó magyarstilü hímzései. Nagy helyet foglal el a csengeri gazdasági egyesület háziipari tanfolyamának kiállítása, melyben a tanfolyamnak mintegy 40 növendéke vesz részt Losonczy Ilonka tanítónő vezetése mellett. Losonczy Ilonka kiállított szőttesei, hímzései és más kézimunkái azt bizonyítják, hogy a tanfolyam vezetése jó kezekbe van letéve. Kolozsmegye népviseletének érdekesebb részeit mutatja be Révész Forencné kiállítása, mely gyönyörű aranyhímzésű ingujjakat és katrincákat, fejkötöket tartalmaz. Oly meglepő, intelligens Ízléssel vannak ezek a kézimunkák kidolgozva, színezve, NE FELEDKEZZÉK EL a 30.000 koronás GERES-PÁLYÁZATRÓL! Közelebbi felvilágosítás minden kereskedőnél nyerhető!
