Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)
1911-09-13 / 208. szám
(1911. szept. 13.) 208. szám. SZAMOS 3. o’dsl. Elszigetelés 21S8Ä Biber sasi fAA 1 Aa mükőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda : Attila “1“** VXdl XVltJlII Gyártelep: Teleky-utea 43. ■ . ■ - - ■ ~ SZÓKE ÖDÖN-utca HB. sz. alatt Telefon 242 kézimunka, divatáru üzletében (előnyomda) az iskolai idény alkalmával pői, férfi és gyermek fehérnemüek tius választékban kaphatók. Ssatmár, Kazinczy-u. 3. Telefon 331. is bielógithetik. A város újabb időbeni terjeszkedésével létesült uj utcák a forgalom mérvéhez képest terv szerinti szélességgel épülnek ki s úgy vélem, hogy azokon még a legélesebb megfigyelés sem fedezheti fel a hétszeres görbeséget. A megnövekedett belterület folytán a forgalomnak rövidebb utón való lebonyolithatása érdekében létesült és célba vett utcaösszeköttetéseknek nem lehet, de nem is feltétlenül szükséges a régi utca irányát követni, egyrészt a felmerülő nagy költségek miatt, másrészt pedig azért, mert akkor a kitűzött cél nem éretnék el. Pl. az Atlila-utcát nagyon szép dolog lenne egyenes vonalban a Deák térrel összekötni, de vájjon minő költséggel történhetnék ez ? A Verbőczi-utcát pedig — ha a közérdek az István-térrel való összeköttetést követeli — lehetetlen lenne törések beiktatása nélkül bevezetni. Véleményem szerint a már létező utcák összeköttetésének eiha tározásánál döntő szempont mindig csak a belekerülési költség lehet irányadó és a törik-szakad, árkon-bokron keresztül való egyenesités csak másodrangu kérdést képezhet, mert mentői nagyobb a rombolás és több az érdekelt, annál nehezebb a megoldás. Egy már létező városnak rendezése utcaszabályozása — különösen akkor, ha még pontos és megfelelő méretű feltételek sem állanának rendelkezésre — nem könnyű feladatot képez s oly körültekintést és tanulmányozást igényel, hogy a nehézségeket csak azok tudhatják kellően mérlegelni, a kik olyanokkal hivatásszerüleg foglalkoznak és igen-igen nagy tévedés némelyeknek az a felfogasa, hogy csak az a város mondható rendezettnek, amelynek területét egymást derékszög alatt metsző nyíl egyenes utcák szelik keresztül. Erdélyi István. Meg nem létezett árban valódi amerikai chewro-cipő csak lő korona Vujánál. biztosan ki fogják elégíteni városunk színházlátogató közönségének igényeit. A társulat névsorát alábbiakban adjuk : Újonnan szerződött tagok: Aradi Aranka, a nagyvárad—miskolci színház volt szou- brettje elegáns, temperamentumos színésznő, akinek Kőrösházy Ilonája egyike a legjobb alakításoknak, Z. Hahnel Aranka hősnő, a „Testőr“ és „Karenin Anná“-ban aratott szép sikereket, kiváló drámai szende Harmatb Zsenny, aki a „Sárga liliom“ Juditjában debütált osztatlan sikerrel. Debreczeni Gizi és Liszt Ferike szép hangú, jó megjelenésű énekesnők. Szép reménynyel biztat Sándor Margit vígjátéki szou- brett. Legnagyobb sikere volt eddig Pálma Tussy naivának, a nagykőrösi közönség kedvencének. Szepessy Szidi fess és szép- hangú komika. Torday Etel elegáns drámai és vígjátéki anyaszinósznő. Fehér Gyula és Szőke Sándor a drámai műfaj erősségei. Szántó János tenorista, Balázs Bálint elegáns, jóbangu baritonista, Len- key György jóhumoru, Barótby Jenő kiváló, kedvelt komikus. A társulat többi uj tagjai: Borsiczky Ilona, Czeglédy Gyula, Fehér Gyula, Fein r Gyuláné, Forray Tibor, Jakab Gizi, Kulinyi K: róla, Külley Ilonka, Ligethy Gyula, Ligethy Gyuláné, Lenkey György, Máthó Gyula, Nagy László, Nyúl Lajos, B. Polgárnő Szidi, Szántó János, Szántóné P. Irma, Rózsai Russi, Szőke Sándor, Radócz Feri komikus, Székely Andor, Sziklay Vaiérka, Záborszky Mariska. Borsiczky Ilona pénztárosnő. A régiek közül visszamaradtak: H. Bállá Mariska, Czakó Vilmos, Czakó Miéi, Dénes Ella, Heltai Hugó, Hajsínek Rezső, Hajsineknó, Mihályi Károly, Ross Jenő, Rovó István, Vájná Károly. A társulat nagyban készül a „Tosca“ és „Pillangó kisasszony“ c. operák bemutatójára. városi tanácsnak és főmérnöknek, akiről azt állítja, hogy „hétszer görbe* utcákat csinált itteni szolgálata alatt. Nincs szándékomban senkit háborgatni a maga kedvteléseiben, kivált ha tudom, hogy azok neki gyönyörűséget okoznak, de azt tartom, miszerint nagyon helyes lenne, hogy ha valaki a közönséghez szól, előbb meg is győződnék az elmondandók valóságáról s példákkal illusztrálná, hogy hol és merre is vannak azok a hétszer görbe s meggondolás nélkül létesített botrányosan néző szabálytalan utcák, amelyekből «egyeseknek haszna van, de a közérdek kárát vallja?“ Én szerintem ilyenek a város területén egyáltalában nincsenek s nem félek attól, hogy ha a jövő nemzedék tiszta szemüvegen tekint vissza a múltra s behatóan és elfogulatlanul megvizsgálja azokat az okokat, amelyeknek hatása es kényszere alatt egyes utcanyitások történtek, a magán érdek kielégítésének célját és nem a közforgalom és közszükség érdekét találná fel és ne arra a következtetésre jutna, hogy igen is nagyon meggondolva s a város polgárságának anyagi érdekeit szem előtt tartva j írt el minden egyes esetben a város meggyanúsított hatósága! Hosszú két évtized telt el a városi főmérnök működésében, a mig a város fejlődése csak a régi belterületre szorítkozott és ha vissz r tud emlékezni a „Szamos“ vezércikk írója a régi állapotokra, lehetetlen be nem ismerni, hogy a lefolyt idő alatt csekély kivétellel mind eltűntek az utca közepéig is kiugró házak és ronda kerítések s ma már alig van oly utcánk, amelynek két oldala nem a lehetőleg párhuzamos ne volna egymással. Hát tisztelt cikkíró ur, ez is szabályozás és rendezés ám, nemcsak az utcanyitás 1 És határozottan merem állítani, hogy a mi a rendezettséget illeti, e tekintetben nem az utolsó helyen állunk eh . á ban, hanem inkább az elsők közé tartozunk. Azok az elvek, amelyeket építési rendszabályaink az utcák mikénti szabályozására nézve előírnak, mindenkor be szoktak tartatni és a város mérnöki hivatala soha sem állott magán érdekek szolgálatában, hanem tetteit mindig a közérdek irányította. Szatmár-Németi tudvalevőleg hazánk legrégibb városai közé tartozik s utcáinak iránya és utcahálózata még a Sztmos folyó múlt időlibeli régi szeszélyes folyásához és a vár helyzetéhez alakult ki úgy, hogy jobban már alig Í3 volt lehetséges. A fennforgó körülmények nem engedték meg, hogy a város belsejében hosszabb egyenes utcák keletkezhessenek, de amelyek alakultak — szerény véleményem szerint — a műit idők helyes érzékéről tanúskodnak és még ma is sok tekintetben mintául szolgálhatnának, mert a régi utcák is elég szélesek, úgy, hogy a közforgalmi igényeket jelenben jUVes Béla uj színtársulata. Heves Béla újonnan szervezett társulata már megkezdte működését Nagykőrösön. Bár a nagykőrösi publikum, melynek Bállá Mariska nagyon kedvelt és népszerű primadonnája volt, — nem tudja feledni Bállá Mariskát, a közönség mégis melegen fogadta az uj társulatot, — amire külömben a jól szervezett társulat méltán rá is szolgált. A társulat uj tagjai már megkezdték működésüket, s ha a nagykőrösi közönség véleményét irányadónak vesszük, már most megállapíthatjuk, hogy az idei színtársulat úgy szervezés, mint fegyelmezettség tekintetében elsőrangú, az előadások gondosan vannak rendezve, s Aki nem hiszi, nézze meg a kirakatott, meggyőződik, hogy milyen olcsó a cipő Fajánál. Átmeneti teveszőrkabátok és esőköpenyek Karfiolnál Kazinczy-u 4. ~ ■ 1 ■■ ...................... ......... ........ | | I I I ■Ilii ■ ■■Ilii Hö lgyek figyelmébe I A legideálisabb modellü női kalapok minden idényre a legszebb kivitelben jutányosán kaphatók fiFricdmart Gizella női kalap üzletében. Gyászkalapos nagy választékban. Átalakítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Slzatmár, Károlyi-köz (Antal-féle ház.) Miután cipőáru üzletemet rövidesen az újonnan felépített Fehér- ház (városi bérpalota) helyezem vissza, tehát a szemben levő ideiglenes kőépületben levő üzletemből az összes úri-, nőiés gyermekcipő áruimat mélyen leszállított árban árusítom ki. — Mély tisztelettel PERLSTGIN IGNÁCZ. Figyelem! Újé! a Hám János-uteai KÖZPONTI ÁRUHÁZBAN női kézimunkákat és divatcikkeket lehet vásárolni a legolcsóbban. Előrajzolást és monogram m-kivarrást legszebben és legolcsóbban Szatmáron, a Központi Áruházban (a Színházzal szemben.) Újé! \
