Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)

1911-09-13 / 208. szám

4. oldal. i.1911. szept. 13. 208 szám). SZAMOS járja hogy a legszebb kosztüm kelnie + újdonsága. Kékre fe5tett kirakatm jáM8n 1 w m | ingatlant akar venni vagy eladni. 9 | jelzálog kölcsönt keres, fi 171 mielőtt bármiféle gazdasági cikket sU I# I beszerezne, ajg Ifi I vagy a gazdasági élet bármely ágába ff ■ ll I vágó szükséglete van, A. * 191 forduljon bizalommal : PoszYék Nándor E2SS' Kazinczy-utca 7. .North Britiiib“ biztositó társ. főiigyoöksége. PICHLER kalap újdonságok darabja 5.— korona. Kardos, falapjairól? Ka?,incxy-u. 4 SzaftnátVátraegye tisztvise­lő incH dräfasfigi pátiba. A belügyminiszter jóvá­hagyta. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága is a legtöbb vármegye példájára alkalmazottainak törzsfizetésük .10 százalé­kát engedélyezte drágasági pótlók; címén. Az e célra szükségelt 21114 kor. 45 fii llér fedezetéül pedig a gyámpénztári tar­talékalapot és a szükséghez képest a vár­megyei ebadó-alapot jelölte ki. A fedezet e megoldásának törvényes alapjául az szolgál, hogy a gyámpénztári tartalékalap 1904. évig évente 4520 koronával járult a házi pénztári alaphoz és igy a gyám­pénztári tartalékalap helyett a házipénztár 31640 koronát fizetett, amely összeg tehát kellő hitelt nyújt a drágasági pótlók fede­zésére, annál inkább, mert a gyámpénztári tartalékalapnak jelzett hozzájárulásában 3920 korona évenkint tisztviselők fizetése cimón lett kiadva. A törvényhatósági bi­zottság azonban fedezeti alapul a várme­gyei ebadó-alapot általában, még pedig úgy a közegészségügyi, mint állategészség­ügyi célokra szolgáló részét is kijelölte azon okból, hogy ha a gyámpénztári tarta­lékalapból utalványozás bármely okból jó­váhagyást rém nyerne, a drágasági pótlók az ebadó-alapból legyen kifizethető. Az elmúlt szombaton érkezett le a vármegyéhez a belügyminiszter leirata, amelylyel a fennt részletezett vármegyei határozatot jóváhagyta s ezzel a megye tisztviselőinek régi óhaját teljesítette. Amerikai cipőkülönleges­ségek Kardosnál Kazincy-u. 4. nózis. Száraz, 19'8 Celsius. Szatmárnémeti, 1911 Szeptember 13. Amát. Milyen idő várható ? A meteorológiai int. jelentése Túlnyomóan derült és melegebb. Sürgönyprog- melegehb. Déli hőmérséklet Humánitást, meg mi egymást hangoztatnak minduntalan az emberek. Annyi mindenféle egyesületünk van már, amely ugyanezt a célt szolgálja, hogy nemsokára alapítani kell egy nemzet­közi „Humánitás ellen védő egyesületet“, a mely megvédjen minket a humánitás cégére alatt űzött különböző zsarolásoktól. Van már számtalan ember-, gyermek-, állatvédő- egyesületünk, amelyből sohasem az említett érdekcsoport egyikének, — hanem az egye­sület elnöki tisztét betöltő „emberbaráténak van haszna, akik sok-sok esetben különböző kitüntetéseket kap a humánitás szent ne­vében, a gyermek-, vagy más védelem terén kifejtett kiváló és eredmóyes munkásságá­nak elismeréséül. És a sok-sok egyesület mellett, — i amelyek felett ott lebeg a „humánitás“ szent elve — tovább is dühöng a nyomor, tovább is lerongyolódott ruhában éheznek az árva gyermekek, tovább züllenek a rossz útra tévedt s különböző „patronage“ egye­sület védő szárnyai alatt lévő suhancok s az állatvédő egyesület meghatóan fogalma­zott plakátjai dacára is csak úgy elpusztít­ják az iskolás gyermekek az apró madár­fiókákat, madárfészkeket és csak úgy kínoz­zák a kocsisok a gondjaikra bízott állato­kat, mintha nem volna gyermek és állatvédő egyesület, mintha nem volna ezeknek az egyesületeknek érdemekben gazdag s tevé­keny, rendjelekkel, vagy épen tanácsos­sággal kitüntetett elnökük. Szóval olyan kevés gyakorlati haszna van ezeknek a humánitás cégére alatt zsaroló egyesületeknek — tisztelet és elis­merés a kivételeknek, — hogy szinte aj­kunkra tolódik a kérdés, mi szükség van egyáltalán humánitásra, ha abból épen azoknak van haszna, akik nem szorultak rá a humánitásra?! Hiszen, ha csak úgy elpusztulnak éhen a nyomorult ember-páriák, ha embertelen kocsisok csak úgy kínozzák a szegény iga­vonó állatokat, ha pajkos nebulók csak úgy megfosztják fészkétől, fiókáitól a védtelen állatokat, akkor mi szükség van arra, hogy a „humánitás“ szent elve alatt megfossza­nak bennünket az utolsó garasainktól, hogy aztán mi is, mint jótékonyságra szorulók a jótékonyság szent nevében éhen pusz­tuljunk. Hiszen ha látnok, hogy gyakorlatilag meg van a kellő eredménye, akkor nem emelnénk panaszt ellene. Ha látnok, hogy kevesebb az éhező, ha látnok, hogy keve­sebb az állatkínzás, akkor mi is ott álla­nánk a háta mögött. De mikor látjuk, hogy pl. az állatvédő egyesületnek annyi haszna van, hogy ez­után az agyonkinzott lovak az „Allavódő egyesület“ védő szárnyai alatt döglenek meg a kocsisok ütlegei alatt, mikor látjuk, hogy a szegény, tehetetlen, gyanútlan “sváb“ és más bogarak csak úgy bele vannak sütve a tésztaféle süteményekbe az állatvédelmet nem respektáló pékek által, mint eddig, — bizony-bizony van alapja a kétkedésünknek s aggodalmunknak. Lehet, hogy lesznek olyanok, akik ezt túlzásnak minősitik, de határozottan állítom, hogy menten megváltozott volna a véleményük, ha látták volna azt a sze­gény „sváb“-ot, amelyet valami lelketlen pékinas jóvoltából a reggelim mellé adott zsemlében találtam. Akkor elismerték | volna azt is, hogy niacs szükség álíatvó- I delemre s látták volna azt, hogy a Pesten most folyó ádáz pókharcból sem a pékek nek, sem a közönségnek éppen semmi haszna nincs, de igenis van azoknak a szegény állatkáknak, akiket a balsorsuk a lisztes pult és zsákok környékére vetett. És látni fogják, hogy a pékek sztrájkja tulajdonképrn mégis csak üdvös volt, ha egyébként nem is, mert akaratlanul is — és ez nem bók — gyakorolták az állat- védelmet. Azok tehát, akik mégis lelkiismere­tes apostolai az állatvédelemnek, nagyon okosan tennék, ha minden befolyásukkal odahatnának, hogy a pékek sztrájkja men­tői tovább tartson s ebbe a mozgalomba a vidék is bevonassák, mert annyi kétség­telen, hogy ezzel a művelettel sokkal na­gyobb eredményt érnének el az állatvéde­lem terén, mint az összes humánus, hason- irányu egyesületekkel. Berki. Áthelyezés a honvédségnél. Lahne Miksa szatmári 12. honvéd gyalogezredbeli őrnagy a brassói 24. gyalogezredhez helyez­tetett át. A polgármester Sopronban. A tör­vényhatósági városok országos tanácskozá­sán dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom