Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)
1911-08-05 / 177. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. aug. 5.) 177. szám. \ musunkon ezt a foltot, mi a maga eredendő mivoltában tartjuk a nemzet szemei elő, hadd lássa a nemzet tisztán, hogy tulajdonképpen az itt folyó hazárd kookázatnak kik az igazi bűnösei és kikre kell könyörtelenül lesújtania. Muskotály-szőlő Mertznél. A képviselőfjáz ülése. Az elnök nyilatkozott. — Saját tudósítónktól. — Bpest, aug. 4. Berzeviczy elnök fél 11 órakor megnyitja az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök rövid nyilatkozatot tesz. Megjelentek nála a hirlapludósitók képviselői és közölték vele, hogy a hirlapirók karzatáról közbeszólás nem történt. A háznagy információja tehát téves volt. A magyar parlament régi hagyománya, hogy a hirlaptudósitókkal szemben mindig a legudvariasabb és legszivélyesebb viszonyt tartotta fenn. Konstatálja, hogy a parlament egyik tényezője részéről se történt olyan dolog, mely ezt a jó viszonyt megzavarná. (Általános helyeslés.) Darvai Fülöp előterjerjeszti a mentelmi bizottság jelentését Pál Alfréd és Pozsgay Miklós ügyében. Az előadó bejelenti, hogy milyen sértő kifejezések hangzottak el. Ä mentelmi bizottság azt a határozatot hozta, hogy mindkét képviselő a Házat ünnepélyesen kövesse meg. (Általános helyeslés.) Elnök felhívja Pozsgay és Pál képviselőket, hogy a mentelmi bizottság határozatának tegyenek eleget. Pozsgay Miklós: A Ház határozatának köteles tisztelettel alávetem magam, de a magam meggyőződéséből is bocsánatot kérek a Háztól. Pál Alfréd: Kötelességemnek tartom, hogy a Ház határozatának alávessem magam és bocsánatot kérek a háztól. Ezután Solymossy Ödön a véderő hibád megfeledkezni arról, hogy jöhet idő — és pedig többnyire akkor, midőn legkevésbbé várjuk — hogy az ember nagyon egyedül és elhagyatottnak fogja magát érezni és a szeretett asszony gyengéd ölelésére vágyik!... A kilencedik óra rohamlépésekkel köze ledett, de Nizzából még mindig nem érkezett meg a gyorsvonat. Az orvos vigasztalni igyekezett a fiatal grófot s biztosította, hogy a végzetteljes pillanat bekövetkezése előtt felesége okvetlenül mellette lesz. Trimonti lázasan izgatott volt és már lemondott a reményről, hogy még életében viszont láthassa nejét, midőn a vonat éles sípolással átszelte a levegőt. A grófné a szerelem szárnyain repült a villa felé, melyben őt, férje oly epedve várta és forrón magához ölelte a boldogtalan embert. — Ah, asszonyom, jövetelével mennyire boldoggá tett! — kiáltott fel szenvedélyesen zottság előadója beterjeszti a pénzügyi és véderő-bizottság jelentéseit a honvédségi törvényjavaslatról, mire áttértek a napirendre. Névszerinti szavazások következtek ad infinitum. 1. Miért üdülünk Mária- völgyön ? 2. Mert Máriavölgy kedves, otthonias, olcsó. Száraz esztendők. Ma Magyarország bármely táján az évi csapadék nem üti meg a 400 millimétert, az már nagyon száraz esztendőnek minősitendő, amely nem jár súlyos következmények nélkül. Ezen bajok kivált akkor öltenek ijesztő méreteket és valósággal elemi csapásként sújtják a közvagyont, ha a szárazság már kora tavasszal kezdődik és a vetés tulajdonképpeni tenyészési időszakában vízhiány miatt elsatnyul, úgy hogy csak megpecsételi. Ilyen volt az 1863-iki esztendő, amelyhez igen szomorú emlékek fűződnek. Az egész nagy Alföldön sem gabona, sem takarmány nem volt és nagy Ínség uralkodott. A „Pesti Hirnök“-ben olvassuk Csa- nádmegyóből: Az emberek füvet, a sertések húst esznek, azok is, ezek is szó nélkül : ami megehető zöldet talál a szegény nép, összeszedi és megfőzi, az elhullott lovak hulláin pedig a sertések lakmároz- nak és híznak. A zöldség ritka és méregdrága . . . Egy dinnye és egy ló egyáru, ez is, amaz is 25 garas. Akármerre megy az ember, az utón döglött lovakat talál. Kun László idejét értük el, már sokan taligára szorultak s azt maguk tolják . . . A legavasabb régi szalmának, sőt dudvá- nak, a mire ezelőtt még csak rá sem néztek, tizszerte nagyobb ára van, mint volt hajdan a legjobb szénának. Fűteni valónak a néa a rétekről — miután azt a csorda tövig lelegelte — a nád és gyékény gyökereit, a mezőkről a kutyatejet vagdalja ki. Barmát akác-, szőlő és nyárfalevóllel tengődteti. Maguk a gazdák is kalászszedőkké lettek, a termést talicskán és lepea gróf. — De az örömre már csak öt percem van ! — Nem, annál sokkal több! — szólalt meg az orvos. — Pontosan járó órámon ki lene már néhány perccel elmúlt, tehát a veszélyen túl vagyunk! A válságos pillanatnak kilenc óráig kellett volna bekövetkeznie I — Milyen szerencse, milyen boldogság! susogta a grófné és kérdő tekintettel nézett az orvosra. — Valóban igaz volna ez ? — Egészen biztos ön, orvos ur? kérdezte hevesen a gróf. — Mondja csak, vájjon mi által mentett meg? Bonfantini orvos diadalmas arccal válaszolt : — Semmitől sem kell rettegnünk, édes gróf ur 1 . . . A „Noná“-t nagyon jól ismerem, amennyiben ez a betegség most csak az én fantáziámban létezett ! . . . Ernesto Garcia Lavedese. dőben hordták haza. Két évvel később, 1865-ben megismétlődött a szárazság. És bár meteorológiai tekintetben ezen óv is nagyon nevezetes, a szárazság gazdasági következményei még sem voltak annyira érezhetők, mint 1863-ban. Aminek oka, hogy az eső márciusban és júniusban mégis a legtöbb helyen elég tekintélyes volt. A bécsi meteorologiai évkönyvben ebben az esztendőben már Szeged is szerepel, ahol az évi esőmennyiség mindössze 324 mm.; az április és május rettentően száraz, azonban a junius némileg enyhítette a pusztító hatást. Az Alföldön az 1888. és 1894. esztendő bizonyult nagyon száraznak. Az 1904. évi szárazság arról nevezetes, hogy nemcsak az ország közepén éreztette magát, hanem kiterjedt a hegyvidékre is. Úgy látszik, az Alföld északi peremén volt a legnagyobb aszály, mert Nyíregyházán csak 358, Ungvárott 462 mm. volt az esőmennyisóg, ami e tájakon példátlan eset. A szárazság márciusban kezdődött és júliusban elérte tetőpontját; szerencsére júniusban kétszer is esőre fordult az idő, ami a gabonatermést részben megmentette, de takarmányban nagy volt a hiány. A tartós szárazság és melegség következtében a mezőkön kisült minden, a fák korán elsárgultak és a megkopaszodott tájak már júliusban oly képet öltöttek, mint rendesen októberben. Leperzselt vetések, elszáradó legelők a pusztulás szomorú látványát adták. A folyók megapadtak, a Dunán a sekély viz miatt a hajók sok helyen még meg sem közelíthették a partot. Hozzájárult ehhez, hogy a levegő roppant száraz volt. Júliusban a lógbeli szárazság hihetetlen értékeket mutatott; az Alföldön a julius havi közepe 50 százalékon alul máradt és a Felvidéken 60 százalékon alul. Hódmezővásárhelyen a a havi közép 37 százalék, a kétórai ter- minusközép 24 százalék, egyes leolvasások pedig 13—16 százalékos nedvességet adtak. Még a felvidéken, Erdélyben is, 12—20 százalékos nedvesszóget olvastak le erdős tájakon. A légbeli szárazság a növényzet nedvét mód fölött kiszitta, a föld kérge itt-ott arasznyi szélességre megrepedt, a mohlepte erdei talaj is elvesztette nedvességét és oly könnyen lángra lobbant, mint a száraz szalma. Tüzvészesetek napirenden voltak. Sssőlő Meptz Istvánnál, VÁROSI ÜGYEKÁllamsegély a városnak. A belügyminiszter értesítette a város közönségét, hogy a városok segélyezésére felvett 2 millió korona összeg terhére Szat- már városnak a folyó évre 60 ezer korona segélyt utalt. Az összeg hovaforditása tekintetében a városi tanács azzal a javaslattal terjeszti be a rendeletet a közgyűléshez, hogy amennyiben a tisztviselők illetménye a 95—910., illetve 256—911. kgy. sz. határozatokkal a 62000—910. B. M. sz. rendeletBejegyzett kereskedők kinlevőségét BIH könyvkivonatok alapján le számit olt etjük. ■ Kétes követelések behajtását elvállaljuk. pH*" Ingatlan hitelforgaimi iroda Beer Ferencz és Márkus Jenő,
