Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-19 / 162. szám
1911. Julius 19.) 162 szám 3. oldal. SZAMOS j4-_pala fedési Poid Aff.) Dunkel-féle Kassáról, kizárólagos kép- Sjjlti 1 ill l“vállalat. _L dl 11U f l(I viselet. Építési anyag nagykereskedés. Gál és Klein mükőayár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-utea 1 B, sz. alatt. Gyártelep : Teleky-u. 43. .....- ■ ■■ * ■■■■-—^=r== Telefon 242. há t valami szaru-gyár működnék benne. Hogy merészségben sokkal gazdagabb, mint szakértelemben alapos fiatal ember akarja üstökön ragadni a pompás gondolatot és alkalmatosságát. Aztán valami részvénytársasággá való alakulás hire is szállingózott. Majd kilépések-belépések. Megcsendesedés, megindulás, kormány- segítség, újabb alakulás, indulás és a többi. Mindez — bizony bevá lom — egy határozatlan, szinte ködös, amolyan ap- pereipiálatlan közfogalomkép élt az én tudatomban. Mintha csak egy kis tükördarabja lenne ez a kis világ -- keletkezésében, indokolásában, fejlődése — vergődésében annak a nagyobb tükörtáblának, melyben a magyar általános iparnak küzdelmei verődtek vissza. Azt mondottam, hogy tudatomban. Nem igy kellett volna mondanom. Ki kell egyenesen, határozottan jelenteni, hogy ezrek tudatában. b’zatmár és vidékének, hogy sokat ne markoljak 90 százalékának tudatában. Mert, ha csekélységem, aki mégis csak hétről-hétre, napról-napra érdeklődik a helyi sajtónak és társadalmunk mozgalmainak iránya, törekvései iránt ilyen képet tud nyerni egy uj, reményekre jogosifó alkotásról; ha egy szerkesztő ember, aki szinte benső szükségességtől, a hazai iparnak nemzeti érdekétől eltelten közönyös tud maradni ami jó alkalom a munkásnak, hogy a leány kidonborodó formáival megismerkedjék es felajánlja kíséretét a csarnokig, ami természetesen el is lesz fogadva. A kocsi lassan clöczög tovább, a szociális kérdést, publikum hiányában a szervezet szaktárs most már a művészeti kérdés váltotta fel, de annál ólónkebben beszélget a bankfiu a színésznővel. A Podmaniczky-utcánál már mint a legjobb ismerősök kezdenek bncsuzkodni, és akkor kitűnik, hogy mindketten egy irányba akarnak menni és leszabnak. A villamosban határozott üresség marad titánok, a pár még ott levő ember sajnálja hogy elmentek, a palotai házi ur mellesleg házasság közvetítő, ki tudja mire gondolva, a kezét dörzsölve kiálltja utánok: „mulassanak jól, viel Vergnügen'! A kocsi a végállomáson és minkenki kiszáll, csak két összegyűrt, egymás mellet fekvő, szakaszjegy tanúskodik róla, hogy itt egy uj, minden izében pestilieson vette kezdetét. eme mozgalommal szemben: mit várjunk magától a mi megmozdithatlan társadalmunk egészétől? Szinte vöstelkedve kérdezősködtem széles körökben — lateiner, kereskedő, iparos, gazda emberektől és tapogatóztam ismeretekről, .fogalmakról, felfogásokról a szaru-gyár irányában — és mondhatom, hogy olyan határozatlan, kétségbeejtő, még az általános közképet sem felölelő válaszokat kaptam, amilyenre magam se számítottam. Itt mosolyogtak. Ott vállalhat húzogatták. Amott komédiának nevezik. Imitt bukott vállalatnak. Csak éppen szent János bogárként világított egy- egv melegebb lelkesedés. Egy-egy biztató szó. Hát uraim, azt kérdezem, hogy és mikép lehet ilyen ismeretlen, műveletlen, sőt megkeményedett talajon — kalászt várni ? Az én kis újságomat a „Magyar Földmivelő“-t és mellette a „Téli Esték “-et például olvassa az országban néhány ez r ember. Ur, szegény, gazdag, polgár, földmives ember, a gazda világ egyáltalán. Itt, a megyében is. Soha egyetlen szó sem esett konkréten erről a vállalatról. Hát én vagyok az oka ? Száz és száz hirdetéssel ostromolnak, melyeknek legnagyobb részét visz- sza kell utasítanom, mert olvasóimat becsapatni nem engedem. Pedig látva- látom, hogy tisztességtelen készítmények és találmányok ostromolnak. Az arra való, tisztességes vállalat pedig hallgat és nem csak üstökűmet nem ragadja markon, de még szerény szót se’ veszteget arra, hogy arról a szaru-gyárról megemlékezzünk. Többes számba beszélek, mert ez a sorsa minden vidéki újságnak. Súlyt nem vem vet reájuk még az az iparvállalat sém, amely vele egy területen működik... Hanem, nyíltan mondom, olyikkor „a közérdek“, a „magyar ipar“ szent nevében megkívánják, hogy dolgozzunk az érdekükben. Ma mindenki és minden a fővárosi sajtótól várja üdvösségét. Ma minden — vállalat az egész országra veti figyelmének összes erejét. Ma minden gyárnak a külföldre való portálás a czimborásszó magasságú eszménye. A külföld meg örvend ám ennek az illúziónak. Mert itthon — otthon nem munkálják meg a talajt. Nem fogják meg az alkalmakat. Mi ököllel csinálunk utat a külföld produktumainak a teherkocsikkal; innen pedig szalonkupékban viszik ki a mi verejtékes cikkeinket. Felvetem a kérdést; itt Szatmáron és vidékén hányán ismerjük a szatmári szaru-gyárnak termékeit? Ki látta? Ki veszi? Kinek kínálták? Megszólítok tiz embert, hol kapható? És egyáltalán mi kapható? Láttad már termékeit? Soha. Hát ön, hát te ? Hát a szomszéd ? Hallgatás. Vagy tagadó válasz, Vagy az érdekelt felek dicsekedve mondják: Pál is, Péter is veszi. Péter és Pál is dicséri. És ujjaikon számlálják —- a gyár hazai, szülőföldi — híveit. Rajta voítak-e ezek az urak, hogy például a tanítóképző intézet növendékei megismerjék a gyár termékeit? Én legalább nem tudok ró a semmit. Minap hallottam, hogy a debreceni diákok irt voltak. Gondoskodtak-e róla, hogy a tanitó urak Szatmár iparának tárgyalásánál erre az iparágra rávezcsssék az uj nemzedék figyelmét. Küldöttek-e az intézetekbe, a leány intézetekbe például egy pár ajándék tárgyat ? Megnyerték-e a tanítóegyesületeket? A szövetkezeteket, a gazdaköröket ... A legényegyleteket és a többiket. Ne tessék mindezeken mosolyogni. A külföld vigéeei sáska módján lepik el ezeket a köröket, tereket. Szinte kergetni kell őket Osyanok, mint a csigák, melyek annál jobban odatapadnak a iához, mentői erőszakosabban akarjuk őket eltávolitani. Ne tessék kicsinvelni ezeket a dől- gokat ám; annyira nem, hogy pl. nekem és százaknak meggyőződése: — A magyar ipar mozdulatlanságának, skertelcnségének egyik fő oka, hogy nem értjük a korpoltálás titkait. Azt hisszük, hogy magával az alapítással, meg az áldozatokkal is megtettünk mindent, a mit meg lehet és kell tennünk . . . És e gondolattal, téves kiindulással buknak el . . . Olvasom, mit és mennyit kellett vala veszteni az idegen szakértők csalafintasága miatt. Gutman Lajos. Gyermek játékok, üveg- és pöFcellánedények elegáns sétabotok, háztartási cikkek nagy választékban kaphatók a Szatmári Bazárban. Szatmár, Kazinczy-utca A legszebb érettségi emlék egy sétabot melyből nagy választék és számos különlegesség van raktáron. Utazó cikkek u. m. kosarak, bőröndök, kézitáskák nagy választékban. a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kellék ma már a superfoszfátnál és tomasaiaknál feltétlenül jobban bevált szárított Tékái trágya, amelyet- szakszerűen állít elő és olcsó áron árusít az „ELSŐ SZATMÁRI MŰTRÁGYAGYÁR.« Gyártelep: Udvari-ut. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Bereséuyí-u. 2J.
