Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-19 / 162. szám
4 oldal. S 7 J M O £ julius 19.) 162. szám. Hát ez baj. De én azt hiszem, sokkal többet, talán mindent vesztett a vállalat azzal, hogy — nem ismerték. Most hát jöjjön ... és ismertesse meg magát . . . 3. Máriavölgyi viz ládánként 60 üveggel 4= korona a forrástelepen. K ob rak-cipők Vujánál. Az Ipartestület alakulásához. Kedves iparostársaim ! Azoknak, akik a nagykárolyi ipartestület hosszú, küzdelmes s nehéz viszonyaival ijesztgetőznek a városunkban alakuló ipartestület rovására, azoknnk anagykáyclyi ipartestület egy rövid ismertetésével kívánom ferde nézetüket a tiszta igazságra felhívni. A nagykárolyi ipartestületet 1884-ben állították fel. Abban az időben igaz, hogy voltak nem is egyes, de többes számban önzők és számítók, kik összebeszéve, a testület jövedelmét s jogait a saját céljaikra akarták kiaknázni, de csakhamar igázságszerető emberek vették az ügyet kezükbe, kik az önző célt elvetve, a saját küzdelmük s felsőbb határozat folytán az önző embereket az egyesület kötelékéből kite.-sékelték s egyforma teher viselésére kötelezték az iparosokat. Az 1900-as évek után a testület tisztviselői tapintatos eljárásai, a tagek egyforma teherviselése, valamint a beállott nyugalom folytán ma már saját otthona, nem csekély készpénze és jótékony célú alapja van a nagykárolyi ipartestületnek, ami körülbelül 25—30 ezer forintnak felel Sürgönyprognózis: Meleg, később zivatarok. Hőmérsék 27 9 C. Tisztelt újság, egy hűséges olvasója üdvözletét küld a bikszádi ezeréves tölgy árnyékából 1 Üdvözlöm Önt, tisztelt újság, aki egész esztendőn át szipolyozza az idegeimet, strófolja az agyvelőmet. Károly, aki a Pannóniában egész nap buzgó szorgalommal szervírozza a pikkolókat, zárás után el szokott menni a Károlyiházba „vendég“-nek, Ugyanezt cselekszem én is, tisztelt újság, most, mikor összegöbözött idegeimnek, szárazra préselt agyamnak szabadságot szereztem — eljöttem Bukszádra olvasónak. Élvezem azt a szabadságot, hogy mint újságírónak nem kell írnom, mint olvasónak nem kell olvasnom. Ä széles lombu, molett tölgyek ideges levelei — mint egy rozoga telefon — úgy adják át csöndre vágyó füleimnek a fürdőtelep zaját; akár egy recsegő grammofon szólna, úgy jut hozzám a parkban zengő oigányzene, amelybe szüntelen belefecsegi kedvesen értelmetlen szövegét az előttem folydo- gáló patak. Az okosak azt fejtegetik, azon rágódnak, azon civakodnak, hogy mi is hát ennek a millióféleképpen felfogott emberi életnek a célja ? Nem tudom, van-e már ilyen vélemény, nem is hiszem, hogy én lennék az első, aki erre rájöttem, de kétségtelennek tartom, hogy az emberi élet eredeti és főcélja: a tunyaság. Az Úristen az embert tétlenségre teremtette, igy kell lenni, mert hiszen itt, ebben a hatalmas parkban érzem, hogy ez kerül legkisebb megerőltetésébe az embernek, ergo ennek kell benne lenni az alaptermészetében. A többi mind mesterkélt, erőszakolt, kényszerű dolog, amit az életviszonyok szakajtanak az ember nyaká ' a, de ami bizonyára nincs kedvére se istennek, se embernek. Ez egy ferde kinövése az életviszonyoknak, amely indokolttá tenné, hogy ennek az elfucserált világnak egész megteremtése kezdődjék biztosabb alapokon élőiről. Persze, persze, Önök tisztelt újság, ott az íróasztalnál, a cinterem környéki műhelyben most alighanem a papírkosarat kínálják meg az írásommal, minthogy vagy fürdői levelet ir valaki vagy bölcselkedik De nagyon kérem : tessenek elnézéssel lenni, enyhén bírálni az írásomat, hiszen én csak egy szerény olvasó vagyok, aki úgy ir, ahogy éppen tud. És — tessék elhinni, tisztelt újság — nagyon szép dolognak tartom, hogy csupa magánszorgalomból igy eltintázom a szép, tiszta, zavartalan hangulatomat s már ezért is elnézést érdemiek. És ha a két műfaj között választanom kell: bölcselkedjem-é avagy fürdői levelet írjak, végigvágódom egy termetemre szabott szűk kis fapadón, az ég- I nek fordítom a fejem és választom a dolog legkényelmesebb részét: ígérek holnapra egy fürdőlevelet. Reméllem Önöknek nem sürgős, hiszen titkolhatatlan mélabuval látom, hogy az újságot nélkülem is megcsinálják, az olvasóknak sem lesz tulon-tul sürgős, nekem itt a bikszádi fürdőn leg- kevésbbé sürgős, hát minden lelkifurdalás nélkül letehetem a tollat — holnapig. Ismételten üdvözletét küld tabát a viszontirásig — egy üdülő olv asója: (ir.) Eljegyzés. Nádas Lajos, a „Halmii takarékpénztár“ főkönyvelője Halmiból eljegyezte Roth Erzsikét Budapestről. (Külön értesítés helyett.) Füredi Sándor távozása. Sajnálattal vesszük a hirt, hogy Füredi Sándor zenetanár a budapesti Fodor-féle zeneiskolában megfelelő állást kapott és városunkból eltávozik. Sajnáljuk távozását, mert városunk zenei életének egyik megteremtője és hatalmas oszlopa volt s igy távozása mindenesetre veszteség reánk nézve. Megbízás. A nagyváradi posta és távirda igazgatóság B. Nagy Sándort a bikszádi postaügynökség vezetésével megbízta. Dr. Vajay Imre automobilja. Megemlékeztünk már arról a nagyméretű, bátor, de bizonyára élvezetes automobillturráról, amelyre dr. Vajay Imre indult el automobilján Sza'márról Türingiába. Eddig a következő állomásokról kaptunk bajnélküli megérkezést jelentő értesítést: Prága, Weimar, Jena. A hozzánk intézett értesítések szerint az ut felségesen szfp és érdekes, bár a hegyek miatt igen nehéz. Dr. Erdélyi Miksa fogorvos, mint a nemzetközi stoinatologiai kongresszus magyarországi csoport képviselője, az ez évben összehívott második kongresszusi ülésre Párisba utazott. Egy asszony öngyilkossági kísérlete. Schweizer Lajosnó, a katonai uszoda vendéglősének a felesége tegnap reggel 3 érakor egy 9 miliméteres Flaubert-puskával szivenlőtte magát. A mentők beszállították a köztórházba, ahol megállapították, hogy a sőrétek áthatoltak a szivburkon s életveszélyes sérüléseket okoztak. A szerencsétlen asszony végzetes tettének okát hozzátartozói nem is sejtik. A jövő évi képvise ővá!asztók| ösz- szeirása. Az orsz. képviselőválasztók 1912. évre összeállítóit ideiglenes névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat tegnap bírálta el a központi választmány dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester elnöklete alatt. Beérkezett 14 felszólamlás, ezek közül 12-nek helyt adott a közp. választmány, kettőt elutasított kellő alap hiányában. Igazolt választók: dr. Kovács István lelkész, dr. Uray Endre ügyv. jelölt, Gsomay Győző tanár, Váczy Mihály áll. tanító, Steinberger Herman term, kereskedő, Trébics Áron ügynök, Grósz József ügynök, Poszvék Nándor gazd. szakiroda tulajdonos, Izsák Lajos pék, dr. Borgida Lajos, dr. Krausz Jenő és dr. Papp Mihály ügyvédjelölt. A határozatok julius hó 20-tól 30-ig a törvényhatósági kiadóhivatalban közszemlére lesznek kitéve s azok ellen a közzététel utolsó napjától számított 15 nap alatt a kir. Curiához lehet felebbezni. A kecskeméti újabb földrengés. Hétfőn hajnalban fél öt óra felé két újabb rengés rázta fel az alvó várost. Az egyik fél öt előtt néhány perccel, a másik fél ötkor vonult át Kecskeméten. A pánik óriási volt. A lakosság lémülten rohant az utcára. Az emberek sírtak és jajgattak: voltak, akik ész nélkül, fejüket vesztve, kezüket tördelve futkostak ide-oda. A felriasztott emberek kétségbeesett futkosása és jajveszékelése borzalmas látvány volt. Az újabb földrengés meg. Az alakuláskor azok a mesterek, akik céhesek voltak, csak egy forint évi belépő dijat akartak fizetni, mig másféle iparostól 25 frt belépődíjat és egy elég súlyos összegű évi tagdijat követeltek. Ámde a miniszteri döntés mindenféle iparost egyenlő teher viselésére kötelezett Ilyen előzmények okozták a nagykárolyi ipartestületben a 80 as évek kellemetlen huza-vonáit. Ám tapintatos, észszerű intézkedések teljesen elhárították a bajokat úgy, hogy ma a nagykárolyi ipar- téstület úgy a megteremtett egyetértés, mint a cél keresztülvitele, valamint vagyon tekintetében is az országban első helyén áll. Alkalmam volt igen tisztelt Járay József ur szívessége folytán az ipartestület egész ügyvitelébe betekintést nyerni, ami a következőkép áll. Bevétel. 500 tag évi tagdijából befolyt á 4 koronával 2000 korona, 100 sze- gődés á 4 koronával 400 korona, 30 sza- badiíás á 6 koronával 180 korona, 15 évi szaprodás uj beírás címén á 20 koronával 300 korona, házbérjövedelem, adományok stb 1000 korona, összésen 3880 korona. Ezzel szemben kiadás, elnöki tiszte- letdij 50 korona, alelnöki tiszteletdij 100 korona, ügyész 100 korona, jegyző fizetése 1200 korona, pénztáros 200 korona, szolga fizetése 550 korona, fűtés világítás 200 korona, nyomtatvány és irodai szükséglet 150 korona, összesen 2550 korona. Nem igaz tehát, hogy a szomszéd ipartestület anyagi bajokkal küzd pazarlás és szükégtelen hivatalnoki kar díjazása folytán. Ezeket kívántam a kétkedők és hamis híreket terjesztők értesítésére előterjeszteni. Szívből kívánva a mi testületünknek mihamarabbi megalakulását. Agyó Géza, könyvkötő mester.
