Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-02 / 148. szám
FOU91HM W&WPLÄW' XLIII. évfolyam. Szatmár, 19X. jülius hó Előfizetési díj: Holyben: 1 évre 12 K, ’/, évre 6 K, ltrévr&&&T.. -fcar^l'K Vidékre:.. „ 16 8 ............ 4... „ 1*80 Eg y szám ára 4 fillér. í>zerkttwZtöség é- K*uthÄKvata»: R^ JÚCZi-UtCZC ». JWHrl ű TöÍHfOirbii.it: 107. Mindennemű oijt.^ Szatrafti^ a lap kiadóuivatalában fízetentíök. Hif ckitéwet: : 1 /zjrinzi stés „ -ouett, u. »egjatauyoaabb érbaa !wi*8J- t .nek. — **2 apróhirdetések köz wit nünden azé A flSSStr. Njöttér sara 2w SHér. wfi jjkc3£=t-, i. ......—íi~* Kö zgazdasági egyetemek. A kultusztárca vitájakor, nagyon kevés szónoknak jutott eszébe az, mennyire, elhanyagolt nálunk a közgazdasági nevelés. Pedig az ország jövő boldogulását nem a szónokló jogászok fogják előké- sziteni, mezőgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk további fejlődéséhez szinte nélkülözhetetlen az, hogy már az ifjúságba bele oltsuk a produktiv köz- gazdasági munka szeretetét, szükséges továbbá az is, hogy az ifjúság a tanulási évek alatt megszerezze a közgazgasági munkához nélkülözhetlen szakismereteket. Elég csak egyetlen körülményre rámutatnunk, hogy állításunkat igazoljuk. Vegyük sorra a közgazdasági jellegű minisztériumokat, a kereskedelemügyi, földmivelésügyi, a pénzügyminisztériumot. Ezekben a minisztériumokban úgy a ma- magasabb állásokban, mint pedig a fogalmazói szakmákban túlnyomó nagy részben jogi képzettséggel biró egyének intézkednek s ítélnek elevenek és holtak fölött oly kérdésekben, amelyek alapos közgazdasági tudást, ipari, kereskedelmi, földmivelósi és pénzügyi szaktudást, széles közgazdasági látókört igényelnek. Nem akarjuk kétségbe vonni azt, hogy egy-egy hosszabb szolgálattal biró miniszteri tanácsosban vagy államtitkárban megvan a szükséges közgazdasági szak- tádás, ámde vegyük figyelembe, hogy az illetőknek már meglett korukban milyen sok utánjárásba, tanulásba került mindazoknak az ismereteknek a megszerzése, amelyeket — ha a viszonyoknak megfelelő közgazdasági nevelés volna Magyar- országon — már az iskola padjaiban elsajátíthattak volna. A közoktatás.terén tehát mélyreható reformokra van szükség, amelyeket immár teljes erővel kell sürgetni a közvéleménynek. Szükségünk van mindenekelőtt egy szorosan vett mezőgazdasági egyetemre. A kereskedelmi akadémia mostani kétéves tanfolyama mellé pedig egyelőre két vidéki városban közgazdasági egyetemet kell szervezni négy éves tanfolyammal. Ily módon közgazdaságunknak két legfontosabb ága kapná meg a maga legfelsőbb fokú tanintézetét. Ezen felsőbb tanintézetek létesítésével azonban egyidejűleg módosítani kell a tisztviselők minősítési törvényét olyformán, hogy szakminisztériumokban jövőben a fogalmazási szakra csakis olyan egyéneket vennének fel, akik mezőgazdasági, közgazdasági, vagy műegyetemet végeztek. Jogászokat csakis azokban az ügyosztályokban, amelyek speciális jogi ismereteket kívánnak. A jogászok elhelyezésére még amúgy is maradna elegendő minisztérium, nemkülönben az azok alá rendelt hivatalok. A jogi egyetemeket és jogakadémiákat egyelőre nem volna szabad szaporítani, már C6ak azért sem, mert a gazdasági jellegű főiskolákon amúgy is tanítanák, — ha mást nem — a közigazgatási jogot. A meglévő egyetemek is reformra szorulnak abban az irányban, hogy azokra jövőben csak annyi hallgatót szabad felvenni, amennyit befogadni képes s ezzel egyidejűleg el kell rendelni az előadások kötelező hallgatását. Reformra szorulnak továbbá bizonyos mértékig a középiskolák s elemi iskolák is, ezeket mindenBiiincshullás. — A „Szamos“ eredeti tárcája. — „Uram, uram Dr. Barna Sándor orvos ur, szállók az Úrhoz.“ A megszóllitott egy alacsony elhízott ötven év körüli ember unottan felelte rá a sablonos „Állok ebbé!“ t. Ma volt a 25 éves évfordulója annak, hogy orvos lett és most azt ünnepelték már este 8 óra óta és talán ez már a huszadik felköszöntő volt. A doktor odasem nézett a szónokra nem figyelte mit mond, csak ült a nagy karosizékbe és mintha szemei is befelé néztek volna a múltba, arra az időre mikor ő 25 óv előtt erre az isten háta megetti falura jött körorvosnak. Uram istenem milyen hosszú idő az a 25 év. Mikor ő hosszas nélkülözések után elvégezte az egyetemet, milyen ambíciói voltak és milyen keveset váltott valóra belőle az élet. Ott ült vele szemben a fia szintén orvos növendék és most hazajött vakációra. Valamikor gondolta a doctor ő is épen ilyen volt, a szeme, a homloka ugyanaz, csak ő nem volt ilyen jól öltözve és nem hordta ilyen büszkén a fejét, mert bizony ö sokszor nem evett vacsorát mig a diplomáját megszerezte. És mintha a gondolatai is ugyanezek lettek volna. Akkoriba kezdtek Magyarország felé utat törni a Marx eszméi, a Kapitalba fektetett nagy szociális eszmék. Milyen mohón szívta ezeket magába, milyen nagyon át érezte mikor a muzeum-kert kavicsos utjain sétálva vitatkozott, agitált. De aztán, aztán az lett ami minden szegény diplomás embernek a sorsa, nem bírta már a koplalást és a nadrágja is nagyon kivolt fényesedre, — mit tehetett mást elfogadta ennek a körnek a meghívását éppen 25 évvel ezelőtt. Szinte sírva csomagolt és hagyta ott az uj élet hajnalát élő fővárost. Tudta mi sors vár rá, tudta hogy a lelki halál elé megy mikor ebbe az átkozottul piszkos faluba jött, de nem tehetett máskép, enni osak kell. Aztán felébredtek az ambíciói, erélyesen keiébe vette az elhanyagolt köz- egészségügyet, igyekezett a népet oktatni, abstinentiát prédikált nekik persze hiába. Évekig járt az alispánhoz egy-egy szabály- rendelet kierőszakolásáért; ott megveregették a vállát, megdicsérték a buzgalmáért de csinálni nem csináltak semmit. Aztán a falu úgynevezett inlelligentiáját igyekezett felrázni, egy kissé hamanusabb gondolkodásra bizni, azok megmosolyogták megmormogták, alkalmazták rá a közmondást arról a bizonyos uj seprőről, de javulni nem javultak az állapotok semmit. Aztán, aztán megházasodott elvette a főszolgabíró lányát feleségül, Az apósa nagy ur volt földbirtokos, hatalom a megyébe, ő pedig szegény volt. Az apósának gentry hajlamai voltak,ur volta legmagyarabb, legkeletibb értelmében a szónok, valóságos basa; neki pedig emberien érző szive volt, és szocialista gondolatai. Nem is tudott volna megbarátkozni ezekkel az emberekkel, a borszagu jegyző, az elhízott pap, a piszn agy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna úri-, női- és gyermek-cipők. T Vállalnak bármily építkezést -'s terVek” llAi ki Vi V A JttO XX XX _l V'í/ArV X készítését. — Iroda: Huttyadinutca 24. sz. OK L. ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 246. szám. + Telefon 246. szám.
