Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-25 / 167. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. julius 25 ) 167. agám. Vegyileg W¥ W SnM». Gvár fŐüzlet: kossuth L.-utca 10. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2 lását, igy a technikai obstrukció kérdését is. Csak néhány szóval reflektálok reá. Nem adtam fel a reményt hogy nem azzal a végletekig menő elhatározással fogtak ebbe a munkába, amely a nemzeti ügy annyi nagy értékének lerombolásával járhat. (Éljenzés a jobboldalon, ellentmondások balról.) Remélem, meg fognak állani ezen a végzetes lejtőn. Hibát követnék el, ha azzal a kérdéssel behatóan foglalkoznám, rábízom hazafiui belátásukra. Áttér a katonai javaslatokra. Azt, mondják, hogy a nemzet nem döntött a legutóbbi választásokon az ujonclétszám fölemeléséről. Beismerem, hogy a választáson erről nem sok szó esett, de tudta mindenki, hogy ez fog következni, csak arról volt szó, hogy bizonyos engedményekkel e, vagy a kilences bizottság programmja alapján. (Zajos helyeslés jobbról.) Én a kilences bizottság programmján túl nem követelek semmit. Az ujonclétszám felemelése fölött a nemzetnek nem kellett döntenie, mert azt az egész nemzet tudta, hogy az ujonclótszámemelés elkerülhetetlenül szükséges. Azt azonban hangsúlyozza, hogy a nemzet, mikor már a munkapártnak többséget adott, ezzel eldöntötte a kérdést abban az irányban, hogy az ujonclétszám- emelést nemzeti koncesziók nélkül hajlandó megadni, megelégedvén annyival, amennyit a kilences bizottság megállapított. Azt is hangsúlyozni meri, hogy a nemzet a mostani választáson az obstrukció ellen döntött, mert ép a Justh-pártot tizedelte meg, viszont a Kossuth-pártból sokan csak azért jöttek be, mert választások előtt az obstrukció ellen foglaltak állást. Még nem adja fel a reményt, hogy a hazafiui belátás győzedelmeskedni fog és az obstruálok megállanak vészes útjukon. A maga részéről időt kíván engedni a meggondolásnak, teljes bizalommal viseltetik a miniszterelnök körültekintő-, sében, hidegvérében és akaraterejében, és cirkulüsait zavarni nem fogja. Ezek után áttér a katonai kérdés részleteire és elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, szükségünk van-e nekünk nagyhatalmi pozícióra. Szembeszáll azokkal, kik erre nemmel felelnek, s részletes történelmi fejtegetésekbe bocsátkozik, annak igazolására, hogy ezt az országot fegyveres erővel kellett védelmeznünk és hogy erről a védelemről ma sem mondhat le. A monarchiának az a hivatása, hogy gravitacionális központja legyen a Balkánnak. Miért van az, hogy a monarchia a balkán népek közt nem tudja ezt a helyet elfoglalni ? Nem mernek hozzánk csatlakozni, mert nem tartanak bennünket elég erősnek. Hát beléjük neveljük azt a hitet, hogy a mi fegyveres erőink a megfelelő nivón áll és ezzel a legnagyobb szolgálatot tesszük a nemzeti békének. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) Szó sincs róla, meg kell állapítanunk katonai erők fejlesztésében a minimumot is. Apponyi helyesen jegyezte meg, hogy ne akarjuk existenziv irányban fejleszteni a véderőt, hanem tartsuk meg intenzív irányban. ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikkel beszerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal : Poszvék Nándor .North British“ b’z'osltó társ. főöpvnöksóae. A miniszterelnök Andrássy beszédéről. Gróf Andrássy Gyula szombati beszéde vegyes hatásokat idézett elő. Munkatársunk felkereste gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnököt és megkérdezte, hogy minő hatást tett rá Andrássy Gyula gróf beszéde? A miniszterelnök a következőképpen nyilatkozott: — Én rendszerint nagyon tudom honorálni azt a férfias nyíltságot, amelyelyel gróf Andrássy Gyula tévedéseit mindig időről időre az ország színe előtt be szokta ismerni. Egy ilyen beismerésben, amelyben miniszterelnökségem első napjaiban volt részem, 1910. január 25 én gróf Andrássy Gyula azt fejtegette, hogy miért adja meg nekem az indemnitást és miért tagadta meg Tiszától és Fejérvárytól? Gróf Andrássy akkor szószerint a következőket mondotta : De én nem ezekre a különbségekre fektetem a súlyt; én bevallom, bogy akkor talán nem ismertem mindazokat a károkat, amelyek eljárásomból következtek. Aki szé- gyenli azt, hogy az ország keservein okul, és ha lát, tapasztal valamit és be kell vallania, hogy hibázott, ezt nem teszi meg: az nem érdemli meg, hogy szava legyen a nemzet tanácsában. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Aki az ország sorsára befolyást akar gyakorolni, aki igazán szereti hazáját, ne tekintsen arra, hogy be kell-e vallania egy tévedését, vagy sem . . . — Nézetem szerint ugyan ezen két utolsó férfias beismerés között némi ellenmondás van, de bizton remélem, hogy gróf Andrássy Gyula egy újabb férfias beismerésben alkalom adtán eí fogja azt oszlatni. 2. Mert Máriavölgy kedves, otthonias, olcsó. Vásárcsarnok. (N*. K .) Azok közül a nagyfon- tosságu kérdések közül, amelyek ezt a mi rohamosan fejlődő városunkat foglalkoztatják, kétségkívül egyik legérdekesebb és legáltalánosabb figyelemre méltó a vásárcsarnok kérdése. Piaci viszonyaink rendezetlenek. Vásárcsarnok nélkül rendezhetienek. A panaszoknak egész raja hangzik folyton a jelenlegi helyzet miatt. És pedig úgy az eladók, mint a vevők részéről. A városi hatóság pedig a legjobb akarat mellett sem tud segíteni a panaszokon a jelenlegi szétszórt, nyilt piaci rendszer mellett. ügy a vevőnek, mint az eladónak az az érdeke, hogy a piac: az élelmi szerek árusítása egy helyen történjék, nem százfelé. De első rendű érdek ez közegészségi szempontból is. Sehol annyi hamisítás nem történik, mint az élelmi szereknél. És ezek a hamisítások sehol nem annyira veszedelmesek, mint az élelmi szereknél. Ezeknek hamisítása nemcsak anyagi kára a vevőnek, hanem egészségére, sőt esetleg életére megy a játék. Az élelmicikkek kellő ellenőrzése, hamisításának felfedezése, a szétszórtan fekvő, rendszertelen beosztású, mert helyesen be sem osztható nyilt piacokon a lehetetlenséggel határos. Egy szó, mint száz: úgy az eladónak, mint a vevőnek, valamint a hatósági ellenőrzésnek is egyformán érdeke, hogy a nyilt piacok helyett a fedett vásárcsarnoki rendszerre térjünk át. Sajátszerü mégis, hogy a vásár- csarnokok létesítésétől városaink menynyire húzódoztak eddig. Magyarországon Budapest kivételével, tudtunkkal még egyetlen városban sincsen vásárcsarnok. Sőt eddig Pozsony az egyetlen város, amely a vásárcsarnok létesítését elhatározta s a vele kapcsolatos szabályrendeletet megalkotta. Azonban foglalkoznak vele többi városaink is. így Debrecen, Szeged már a terveket is elkészítették. Előrehaladt stádiumban van a vásárcsarnok létesítésének kérdése Békésgyulán is. S több-kevesebb buzgalommal loglalkozik ezzel a kérdéssel még néhány város. A vásárcsarnok létesítésétől rendszerint azért félnék a városok, mert a piaci cikkek megdrágulásától tartanak. Pedig a piac a nélkül is drága minden városban. A különbség csak az, hogy egyikben drágább, mint a másikban. Yan is benne valami. Mert hiszen a megépített, fedett vásárcsarnokban a helypénz, vagy hely bér természetszerűleg több, mint a nyilt piactereken. A vásár- csarnokot épitő városnak a befektetett tőke kamatait és az adminisztráció költségeit is meg kell kapnia a helybérekből. Viszont az elárusítók ezeket a költségeket természetszerűleg a vevőkre hárítják át, vagyis drágábban árulják ugyanazon piaci cikkeket. Ámde ez sem lehet visszariasztó hatással, ha közelebbről megismerkedünk a vásárcsarnokok hatásával. A tapasztalat úgy külföldön, mint Budapesten is azt mutatja ugyanis, hogy ez a megdrágulás csak átmeneti. Csak a vásár- csarnokok megnyitása után egy időre, következik be. Azután az árak a körülményekhez képest fokozatosan leszállanák. Ennek pedig az az oka és magyarázata, hogy a vásárcsarnokok létesítése maga után vonja a termelés és felhozatal megnövekedését. A termelők vagy tenyésztők olyan városban, vagy olyan város közelében, ahol vásárcsarnok van, nagyobb mennyiségben termelik és tenyésztik a piacra, vagyis a vásárcsarnokba szánt veteményeket, ültetvényeket, illetve baromfit, mint azelőtt, mert a vásárcsarnokban a közvetítőkben mindig kész vevőkre találnak normális napi árak mellett, (amit a kínálat és kereslet, illetve ezeknek egymáshoz való viszonya szabályoz.) — Nem kellvén teModern ruhafestés ffajidic?) Dá| Qmiimtír Gyár föüzlet Kossuth L.-u. 10. bármely divatszinre nflJwiJOi r<U uMWMl. Felvételi üzletek; Kazinczy-utes 17. Attila-utca 2,
