Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-25 / 167. szám

hát azon aggódnia, hogy amit eddig a nyílt és rendezetlen piacon eladni nem tudott, azt vissza kell vinnie, meit a vásárcsarnoki közvetítő átveszi tőle egy tömegben egész készletét, nyugodtan szállít be nagyobb mennyiséget s eladja a nagyobb forgalom mellett kevesebb, bár végösszegében természetesen több haszonnal. Nem kénytelen a termelő vagy tenyésztő kisebb mennyiségen el­érni art a hasznot, amit keresni akar úgy, bogy fenntmaradő árucikk]ein őt érő kára is pótolva legyem Ez a titka annak, hogy a vásár- csarnokban a kezdetben esetleg — nem is mindig felemelkedő árak ismét vissz -.* szállnak. S ez a magyarázata annak, hogy a budapesti vásárcsarnokokban is a legtöbb piaci cikket jutányosaiban lehet megvásárolni, mint a szatmári piacon, — nem is beszélve a minőségről. így állván a dolog, Szatmáron sincs mit félni ő tekintetben a vásárcsarnok létesítésétől. 3. Máriavölgyi ásványvi­zek legolcsóbbak, legjobbak. ; 1911. jollui 25) 167. Mám. _________ A hadsereg szelleme. Valahányszor a hadsereg szelleme ellen hallunk ellenzéki kitöréseket, a kérdé­sek egész sora merül föl lelkünk előtt. Le­het-e érzést parancsolni ? Lehet e szellemet rögtönösen megváltoztatni ? És lehet-e ba rátságtalan szellemet támadásokkal han­golni barátságra? Bizonyára nem. Mi a magunk részé­ről ragaszkodunk ama nagyfontosságu kije­lentéshez, me'y e kérdésben már jó ideje hogy tétetett, de amely épp oly igaz ma is: .A hadsereg szelleme nem lehet más, mint a legfelsőbb hadúr szelleme s igy szükség­képp a hadseregi szellem alkotmányos.* Hogy a hadsereg tisztikarának érzése milyen, az ismét más kérdés. Abban a leg­felsőbb hadúr sem parancsolhat. Mert az érzés nem tűr kényszerítést. Oly igazság ez, melyet saját példáinkból kellene tudnunk, saját történetünkből. Ha ez az érzés magyarellenes volna — pedig hiszen nem az — bizonyára nem szünteti meg a technikai obsírukeiót. Nincs hatályosabb méd, fölkelteni a hadseregben a magyarság s a magyar alkotmányoság iránti ellenszenvet, mint ha minduntalan ócsárolják, minduntalan szidalmazzák azt a hadsereget, mely a maga kötelességét min­dig megteszi. Ée nem lehet jobban meg- gyülöltetni magunkat, mint azzal, ha azt, amit a hadsereg haroképessége megkíván, kicsinyei pártharcok között megtagadjuk s akt kívánjuk a katonától, hogy tegye meg a maga kötelességét, de az eszközöket hozzá megtagadjuk. Ez a legbiztosabb eszköz áirra, hogy a tisztikar egy része a magyar aág iránt ellenséges indulattal legyen. Es aztán akkor lehet magyarabb a jelvény, a zászló és a eimer, ha az érzés elenünk ván, a szín meg nem fog menteni. Let el ne felejtse Appocyi gróf. Mert vjilóbah igaza yan, valóban példá-lan az «set, hrígy égy nacionalista ellenzék antimili'arista legyen. Példátlan s következméuyeiben köny- jayen végzetes. Mert az antimilit»ri«tn naciona- iémus lesz majd á hibás, ba viszont a lüilitarizmus antinacionalista lesz. Ez bizo­nyára nem célja az ellenzéknek. —ó. 4. Máriavölgyi viz ládán­kként 60 üveggel 4 korona a fortástelepen. SZAMOS Csendélet a Blikkalján. Gyilkosság a falu kútja mellett. A Bükkalja Szatmár vármegye terra incognitája. Egész más erkölcsök, valóság­gal más világ azoknak az oláhoknak az élete, akik a Bükkalját lakják. A bükkaljai oláh nem fél senkitől, csak a csendőröktől és a nagy ritkán arra vetődő „domnu szolgabiróMól. Elzárt, el­maradt szegény nép ez, életűk folyása sza­kadatlan küzködés a mostoha természettel, nem csoda, hogy a zord viszonyok között maguk az ottlakók is durvák, erőssakosak. Különösen egyben nem értenek tréfát : a szerelemben. Ha egy leányt elgyürüznek egy legény mátkájául, az többé férfi em­berre rá sem nézhet, mert fóltóseny jegyese a legkisebb gyanú esetén leszúrja. Kopll Tógyer nántűi jómódú oláh le­gény eljegyezte Kopolyán Vaszil Gafia nevű leányát, a falu legszebb virágát. Et­től fogva együtt jártak mindenüvé, bálokba, a fonóba, még a kútra is. A falu fiatalsága itten találkozott az esti órákban, itt szőt­ték és vágták ketté a szerelmi cselszövé­seket. Itt hallotta Kopolyán Tógyer meg, hogy a mátkája szemet vetett egy más falubeli legényre, aki csak favágni volt Nán tűn. Nem igen hitt a szóbeszédnek, de azért kettőzött féltékenységgel vigyázott. Együtt ment a kútra jegyesével tegnapelőtt este felé. Ott volt az idegen vetélytárs is, akit számba se vett, csak a leányra ügyelt. Észrevette, hogy jegyese a vizmeritésnól a katrincáját tulmagasra emeli, mintegy kelletve magát az idén vetélytársnak, aki sóvár szemmel nézte a szoknya alól ki­villanó alabástrom bokákat. Odasettenke­dett Gafia mögé s a nála levő hoss u bics kájával háromszor jegyese hátába szúrt A leány eszméletlenül esett össze, pár pillanat alatt el i? vérzett, igy az általános konsternációban Kopilnak sikerült a legé­nyek sorfalát áttörni és elrohanni. A he­gyek közé bujdosott. A falu népe pedig mintegy helyeselve tettét, éjszakára kenye­ret és szalenát tesz ki a kunyhó küszö­bére, mert hátha belátogat a faluba Kopil Tógyer, a férfi becsület mártírja. 5. Máriavölgyi viz üveg én­ként 12 fillér Sz űcs József nél. HÍREK ákjL StuünAraémeti, 19] 1 ImÜJhl Julius 25 Jakab. Milyen Idő várható 7 " B A meteorológiai int. jelenté«« ■ Igen meleg, lul­nyomóén száraz. Vidéki előfizetők figyelmébe. Tisztelettel kérjük lapunk olva­sói , hogy a* előfizetési dijakat posta- fordultával beküldeni szíveskedjenek, inert a lap további kílldéaét a kése­déi mezőknek beszüntetjük. írás a fényűzésről. Annyira, mint most, még nem tobzó­dott Magyarországon a fényűzés. És nem is az i^azi, hanem az a fajta, »melyet flancaak neveznek. A gazdasági és a müveit­8. oldal. ségi viszonyok föllendülésével nem lehet megmagyarázni ezt a cifrákodási mániát. Nincs még tiz esztendeje sem, hogy ez az őrület elharapódzott. Takarékos nép sohse voltunk, de volt valami mértéktartás az emberekben. Az egzisztenciák, a mennyire lehetett, szolid bázison igyekeztek' elhelyez­kedni és különösen a kisemberek asszonyai röstelték volna vagyonukhoz nem illő fényű­zéssel magukra irányítani a rosszszájuak figyelmét. Akkor tudniillik azért szólták meg az ass ionyt, ha többet költött magára, mint ahogy tellett. Ma akkor szó'ják meg, ha szerény és igénytelen. A leánynevelésben van hib<. Az anyák ma azt a hitet nevelik bele leányaikba, hogy nekik jussuk van a gazdag ruházkodás­hoz, akárkiféle is a férjük. És ebben a kő vetélésben konzekvensek a mai leányok A legérdekesebb, hogy ez az oktalan irrealitás még azonban a házasságokban is tapasztalható, amelyeket ugynevezet reális alapon és a hozomány előzetes kialkudása mellett kötöttek. Már most megtörténik — nem kivételesen, — hogy a leány, aki tiz ezer koronát „h»z* férjének, számot tart kétezer korona ajándékra. Sok családban érzik is ennek a fonákságát, de azért mégse győzhet a józan belátás, mert a leány egy­szerűen azt mondja, hogy szégyenletében a föld alá sülyedne, ha szegényesebb éksze­reket kapna a vőlegényétől, mint ez, vagy az a barátnője. A berendezkedéseknél is ezek az elvek a mértékadók. Ez a mértéktelen nagyzolás szörnyű hatásokkal kapcsolódik be a társa­dalmi életbe. A férfiakat belehnjszo ja az erőszakos pénzkeresésbe, mert az asszony­nak pénz kell a drága toalettekre. Nem egészen érthető, hogy ez a fényűzési járvány éppen a legnehezebb gaz­dasági viszonyok között támadja meg a polgári társadalmat. A megélhetés nap nap után nehezebb, a drágulás megrendíti a szegény háztartásokat, a gyermeknevelés ez­előtt nem is ismert terheket ró az emberre, rettenetes küzdelemben merül ki jóformán mindenki és mindez nem téríti őszre az asszonyoka'. Voltak már ehhez hasonló idők. Ré­gebben is föllépett epidémikusan a fényűzés, de akkor rendszabályokkal régekeztek ellene a hatóságok. Ma természetesen az ilyen korlátozás lehetetlen. Mindazonáltal mégis remélhető, hogy egyszer csak mégis kitom­bolja magát ez az őrület. Az emberek be fogják látni, hogy ez a mai fényűzés a leg- gyilkosabb mulatság, amiért nem érdemes agyondolgozni magunk.it. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valami rideg puritánság következik emláo. A szépet mindig szeretni fogják az emberek, de a célszerűtlen <Ss haszontalan cifrálkodás nem szép. Az asézo- nyok vissza fognak térni a művészethez és az Ízléshez, amely egyszerűségében is vönzö. Ötv. Papp Kálinánac szül. Sepái Ilona Simából való temetője f. hó 24*ón történt a nagyszámú rokonság és ismerősök meleg részvéte melleit. Az elhunytat asgu ton e hó 25-én helyezik örök nyugalomra a családi sírboltba. * ”, Egy pft'pök jubileuma. A . munká­csi gör. katli. egyházmegye nagyérdemű püspöke, Firczák Gyula folyó évi Szep­tember havában tölti be papi pillk<kl<5ié- nek 50-ik évét. Ezt az alkalmat íiúf'Jolib ünnepség keretében fogják megüiuU uii|f vármegye főispánja átiratban közölte G»ab^ Adorjánnal, vármegyénk főispánj Gál, hogy a mennyiben az egyházmegyéhez tartozó több vármegye főispánja és orsz. képvi­selője már idáig is kinyilatkoztatta, hogy az ünnepségen készséggel vesznek résed, felkérte őt, hogy Szatmár vármegye is ve­gyen részt az üdvözlők sorábun, még p — dig akként, hogy az érdekelt törvényható­ságok hatá ozatui és üdvözlő írat i' égy közös, díszes kiállítású emlékkönyvbe fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom