Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-16 / 160. szám
XLIII. évfolyam. Szatrr.ár, 19H. Julius hó 16-, vasárnap. m 17 SíőfiwrtS« <nS:-etyb«*: 1 <wit2t.l),«w 8*. V» *wg3*. t héwfK vídAtaM:„ „ „ 8 _ ,. .. 4„ .. Iparpártolás Mikor már a gombák termékenygégén túl tett városunk közönsége a bankalapításban, szinte jóleső érzéssel jelentünk meg a polgármester szűkszavú meg* hívására, nem bankot alapítani, hanem ipart pártolni. Nem tudom, hogy a polgármester eszméje volt-e az, hogy a pénzintézeteket fenti célra összehívja; de ez a legtermészetesebb, hogy a bankok és takarékpénztárak, melyek minden apró tökét, még az alig létezőt ia bevonták a maguk részvénytőkéjébe, hogy ezek a pénzinté- tek törjék meg azt az utat, amelyen megindulhat egy gyáripar. Szó sincs arról, hogy a pénzintézetek ma a rendes utón nem tudnák tőkéiket kellő mértékben jövedelmeztetni. Arról nem beszélek, hogy valamely pénzintézet kötelezhető volna az alapszabályaiban körülirt célok szolgálatára. Azonban bizonyos, hogy nekünk, eli maradott szegény agrárországnak elérkezett már épen a legfőbb idő arra, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágakat a semmiből is és a legnagyobb áldozatok árán is megteremtsük. Különösen a mi városunk az, hol minél kevesebb gyár kéménye disztelen- kedik, hrjrP-*» ügyetlen gőzmalmot a másik kettő nem sok lisztet kavar — s azt a pár téglagyárat leszámitva: alig lehet gyáriparról beszélni. Hosszú volna e helyen a gyáripar jelentőségéről s a városra nézve nagy hasznáról beszélnem. Rátérek egyenesen az értekezlet lefolyására. A polgármester ur nem a szokásos örömmel üdvözli a csaknem teljes szálában megjelent pénzintézeti tisztviselőket 8 bejelenti, hogy ma csak egy gyárvállalat támogatásáról lesz szó; de már a közel jövőben alkalma lesz másról is előterjesztést tennie. t Dr. Böszörményi Emil a f Magyar szaru- és csontárugyár“ elnöke terjeszti elő a vállalat kérelmét. Elmondja, hogy e harmadéves gyáralapitás mily kemény küzdelmek árán volt képe6 megmaradni s odáig fejlődni, hogy nemcsak verseny- képessé lett a belföldön a külföldi hasonló gyárak gyártmányaival szemben; de már Galíciába, a Balkán államokba, ] sőt Angliába szállítja gyártmányait. Leplezetlenül elmondja az iparvállalat gyermekbetegségének lefolyását annak okait s ezután eleinkbe állítja két év leforgása után a turini kiállítás sikereit. Ha talán a hibák szépitgetéseivel akart volna Böszörményi barátunk a rideg pénzemberek lelkére hatni, vagy valami költői szépségekben gazdag szónoklattal igyekezett volna híveket szerezni: bizony Isten nem sikerült volna! így azonban a legbegomboltabb Arnheim szekrények is hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy tőkéik egy csekély részét biztos kamatozás mellett Felolvasás előtt. Irta Bródjr B«la. Szentinnay Tihamér, a város irodalmi kiválósága felolvasásra készült, amikor a postás több sürgős levelet nyújtott át neki, amelyeket ő bosszúsan szakított tel. Éppen nála voltam s mint a köz szerény munkása érdeklődtem a levelek iránt, nem tartalmaz-e valami olyast, ami — közérdek, ó a levelek átfutása után átadta azokat, s hozzá tette : tetszésed szerint felhasználhatod. Én élek is az alkalommal s ime néhányat az olvasó szives jóindulatába ajánlok. Egy agglegény írja: Kedves Barátom 1 Ne akarj mindenáron olyan irófólévé lenni, kiválni a többiek közül, hir, dicsőség, mámor csak ideget rombol, felzaklaija lelki világunkat és phisikai lényünket is a szenvedélyek tűsébe dobja, ha mohón vágyói a dicsőség után és nem éred el (mint ahogy nem éred el), akár, mert hivatott vagy, de nem akarják elismerni, akár, mert nem termettéi reá, egyképpen keserűséget, csalódást okoz. Sajnos, sokszor csak a véletlen szerencse töri meg az emberek közömbösségét és segít diadalra egy-egy tehetséget, vagy tehetségtelent, a legtöbb hiába érez magában hivatottságot, széjjel morzsolódik, elég, elhamvad, mielőtt valami érdemest alkothatott volna s ha igen, mi haszna belőle: ha nem tudja magát állandóan felszínen tartani, kímélet nélkül elsodorja a meg nem értők hálát nem ismerő áradata. Miért akarsz minden áron kizökkenni a rendes kerékvágásból ? Ki adta azt az ideát, hogy felolvassál; ez a legháládatla- nabb feladat, hivatás vagy micsoda, mert csak kára lehet belőle az embernek. Te nem érsz többet magad előtt, de a hallgatóság esetleg meggyőződik órtéknélkülisé- gedről, s aztán hiába keversz idegen szavakat beszédedbe, hátad megett szánalmasan mosolyognak rajtad, milyen naiv ez az ember! Aztán te nem ismered a publikumot, ki fognak téged nevetni, akár mit olvasol fel, tehát barátilag figyelmeztetlek, tréfás dolog legyen tárgyad, mert akkor azzal tetszeleghetsz magad előtt, hogy nem téged, hanem azt nevetik, amit felolvastál. Te még, mondom, nem ismered a publikumot, mert sohase ültél velük szemben, az nem olyan csekélység: az ezerfejü sárkánnyal, vagy akár az ezerfejü Vónussal kikezdeni. Én már öreg róka vagyok, olyan agglegény féle, aki nem kellek senkinek, s akinek már senki nem kell, ezért nem félek az igazat kimondani. A dolog úgy áll, hogy a hallgatóság nagy része dilettánssal szemben kritikusnak és felülállónak képzeli magát s mindent eleve bizalmatlansággal fogad; ha komolyat olvasol fel, azt mondják maguk között: unalmas vagy, ha vígat: rajtad nevetnek, ha szomorúi adsz elő, szamár vagy, ha személyeskedni próbálsz, kinevetnek s mikor szerelmet említesz, szó nélkül kidobnok — a férjek. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár^és vidéke legnagyobb cipőraktára. ikflHEa FIGYELMEZTETÉSI Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári árok az eddigi árnál jóval olcsóbban szerezhető be. T i»“T |t) I C'ZIZ Vállalnak bármily építkezést és tervek JUmLx 1 X készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sx. OKU ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Tel .fon 14«. Mám. ♦ Telefon 24«. ein. V 4 u>.ni . Vám a.M-nMiamuuaeía* llVfiV SaloOn #le*á ár*» ftztrexhetók k* •*■ m1-lrtasi«i\iMlr< >r. férfi álrsk .............-■• •■■■ - - ' •■ . - «ikkrk. WKT IMsjtoida rM<**r 96cerke6sr*ie*g As ktoMtótilvatst; flOfiiiA ^nrn 8. satm. m fetetOMz*m-: KB. Htr detéeek: MgflMfr m ac
