Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-16 / 160. szám
2. oldal. SZAMOS 0911. julius 16. 160. szám. Gallérok gőzmosása I Tükcrfénnyel hófehérre Hajlijer Pál Szalmái n Gyár föüzlet Kossuth L.-u. 10. • Felvételi üzletek: Kazinczy-utc? 17. Atti!a-utca 2 Bá Gál ró 1 és 1 í 1 f t éA Alajos-féle poltári keramikai és agyagáruk (porcellán, agyag- Llcll d Ltd CSerép és bányatermékek agyagcsövek) kizárólagos képviselete mükőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-utea tB. sz. alatt ükitíill Gyártelep : Teleky-utca 43 ___.......................................i_..Telefon 242 odakölcsönözték erre a célra. Sőt váltig többet akartak adni, mint amennyit kértek. De - hogy a tejfel, — meg zöldségsori pletykák után a közönség jobban legyen e gyárvállalat múltjáról tájékozva, én fogom elmondani a múlt történetét vázlatosan. Most harmadéve néhány úriember nagy ambícióval, kevés hozzáértéssel és százezer koronával megalapította városunkban a „Magyar szaru- és csontáru- gvár r.-t.“-ot. Maga az igazgató is — dacára praktikus mivoltának — keveset értett e speciális gyárüzemhez ; hiszen még ma is ez az első ilynemű gyár Magyarországon ! A munkásokat külföldről kellet hozni s megismerni ezt, hogy mennyire tud visszaélni egy egyszerű munkás az olyan gazdával, ki még nem ismeri e'éggé a gazdálkodás fortélyait.. Ennek szomorú következménye volt az, hogy a drága pénzen inportált drága munkaerőt nagy végkielégítéssel, sűrű egymásutánban kellett nem elbocsátani, hanem hogy több kárt ne csináljon : azonnal elküldeni. A nyersanyag beszerzése is kezdetben óriási nehézséget okozott. Ki hinné azt, hogy a hires magyar marhának szarva sokkal drágább itt, rr int a dél- amerikai? És fésügyártásra kevésbé alkalmas a magyar áruanyag, mint amaz. A magyar szarv hosszabb, rugalmasabb, de keskenyebb, mint a prairiek szabadon felnőtt állataié s ezért a mű-halcsont gyártásra elsőrendű s erre a .cé.ra drágán vásárolja a külföld. Ismerjük a magyar közönséget s elhihetjük, hogy mby nehéz volt a honi gyártmányt bevezetni! Ennyi akadály, ennyi nehézség sok lelkesedést vitt a sírba, sok osztalék reményt tört le, mert a tandijat meg kellett fizetni s a magyar ember ha tanul, a maga kárán tanul s az amúgy is kicsi alaptőkéből negyvenezer korona tandíjat kellett leróni! Nagy összeg! De ha ennek az árán okosabbak lettünk, akkor a szerzett tudás megéri ezt az árát! Ma már a három jól fizetett külföldi vezető munkáson kivül csupa helybeli, jól begyakorolt munkás — jobbára nőraunkés — van a kalmazva s igy nagyobb is lesz a munkások állandósága. A gyárüzem jövedelmezősége nagymértékben lesz fokozva az által, hogy az eddig hulladékként eladott szaruhegyet pipaosutorinak és gombnak fogják felhasználni. A magyar anyagból pedig halcsontot fognak készíteni. Csupán e kétféle cikkért évenként Magyar- országba 5 millió korona értékű áru jött be eddig külföldről. A debreezeni ipar- és kereskedelmi kamara lelkes titkára felismerte e vállalat íonto-ságát és lelkére kötötte.a polgármester urnák a legmesszebbmenő támogatást. A kormány 25000 korona értékű ingyen gépet adott s ha a halcsont és Igaz, a kritika, ha ingyen olvasol M, hivatalból dicsérni fog, de ha megtudják, hogy pénzt vagy más értéket fogadtál el, irgalom nélkül igazságos lesz. Arra figyelmeztetlek, ha mindezek dacára is elkövetnéd a felolvasást, egy pillanatra se nézzél fel a papirosról, mert akkor véged van, s ha másodszor kitapsolnának, a világért meg ne jelenj, mert a második taps kétségkívül a primadonnának szól. Legjobb lenne, ha úgy tudnál az érzések kurjáin játszani, hogy a t. hölgyeid és t. uraid végül ne tudjanak eligazodni azon, tulajdonképpen tréfás vagy-é vagy szomorú, elmós-e, vagy szamár, szerelmes-e vagy csak szeretnél az lenni, ezek mind komoly, megszívlelendő tanácsok; szóval, semmit se mondani- és mindent sejteni, mint ahogy az okos leányok bolonditják a szerelemre vágyó fiesurokat. Most pedig itt a bomba a mellékelt levél képében, amelyet 22 évvel ezelőtt felolvasásom előtt kaptam az első számú ideálomtól. Megjósolom, te is igy fogsz járni és mit érsz vele, ha a jelenlevő t. hölgyeim meg is kedvelnek, az az egy (felteszem hogy van) elfog hagyni, mint- ahogy engem elhagyott. íme a levele: Kedves barátom! Úgy értesültem, hogy az ón tudtom nélkül felolvasásra készül! Hogy kardoskodott! Pedig látja, maga se külömbb a többinél. Az igazat megvallva, egy kis sympatkiát, semmi egyebet, éreztem eddig iránta, sajnáltam, mert azt hittem, öntudatlanul átadta magát egy reá kellemes érzésnek. Ej, mit kerülgessem, úgy láttam, egy rajongó idealista, telve nemes érzéssel s ez érzésből fakadó hevülettel tettre, küzdelemre kész vágygyal, miut ahogy egy igazi szerelmeshez méltó, de most már tisztában vagyok Önnel és minden habozás nélkül kijelentem, amin eddig rajongását sejtve mégis gondolkoztam olykor, hogy én magát nem szeretem, reám nem számiihat, mert egy oly an férfiúnak nem hiszek, aki az egész vil ág előtt feltárja gondolatait, amelyek — ha igazán szeretne — csakis engem illetnének meg. g*mbgyártás be lesz vezetve, úgy 25—30a/„ refactiát igér A városunk törvény hatósága is megtette a magáét, midőn az építendő gyár és munkáslakások elhelyezésére a vasút mentén 3 hold főidet adott és évenként 2000 kor. villamos áramot és az áram díjtalan kivezetését. Eddig — mig a gyárvállalat magán hordta a gyermekbetegség nyomait — nem mert és nem akart sem a városhoz, sem a közönséghez fordulni támogatásért. Most azonban midőn a gyártmányai iránt akkora a kereslet, hogy fokozott munkaerővel is alig képes a megrendeléseket kielégíteni, a szakértők nyilatkozata után, a turini világkiállítás dicsőségében s a felsorolt állami és városi hozzájárulások birtokában: önérzettel és öntudattal kér nem alamizsnát, hanem jóakaró támogatást egy úttörő, a kezdet nehézségeivel diadalmasan megküzdött iparvállalat számára ! Nem is ő kéri, de a polgármester; ki át van hatva a városnak érdekében fekvő intézmények létesítésétől s ki meg van győződve e vállalat fényes jövőjéről. A tisztán pénzintézetek képviselőiből állott értekezlet 150—200,000 koronában vélte megállapitandónak az alaptőkét 1 ugyanannyi összegben az elsőbbségi részvénytőkét, melyből minden intézet ki fogja venni a maga részét. Úgy azonban, hogy azt 8 napon belül minden intézet a maga igazgatóságában előterjeszti s akkor újabb ülésben megfognak állapittatni a részletek is. Ez azért sürgős, mert még ez évben kellene az építkezést megkezdeni. Ha, az érdeklődés nagyobb mértékű leend, úgy már most tervbe volna veendő egy spodium: (csontszén) és envvgvár létesítése, mely egy maga 700 vaggon forgalmat jelentene. Hiszem, hogy nemcsak a pénzintézetek, a kiktől elsősorban megvárható a helyi ipar támogatása és pártolása; de a nagyközönség is, mely szivén kell, hogy hordja a város és ország érdekeit kellő mértékben részt fog venni a részvényjegyzésében, mely pár év múlva már meg fogja hozni a tisztességes hasznot! Szatmár-Németi, 1911. julius 14. Thurner Albert. Olcsó cipők Vujánál. Különleges csipkéit s- 1 lés, hűen minta után Háitaíer Pá 1 Gyár fő üzlet: Kossuth L.-utca 10. L, ü£díflllal. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. !17. Attila-utca 2 DUDÁS ISTVÁN ÉPÜIxET- ÉS BUTORASZTAIxOS SZATMÁR. BÄNYAI-ÜT 18- sz. Készít minden e szakmába vágó épület- és butormunkát a mai kor igényeinek teljesen megfelelően. Tervvel és költségvetéssel szolgál
