Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-04 / 127. szám
1911. jvtaitts 4.) 127 szám. SZAMOS A szatmári békekötés helyének föltalálása. IRTA : Ferenczy János. A szatmári békekötés helyét két évi keresés után föltalálván, ennek emléktáblával való megjelölése végett a kutatását támogató tudományos érvek fölsorolásával és a kutató módszerének festésével 1909. évi május 19-től előterjesztést tettem a városi közgyűléshez. A nemzetre nézve igen fontosnak Ítéli ezt a békét a történelem, annál fontosabb Szatmárra nézve tudni, hogy tényleg itt-e s a városnak melyik pontján kötötték meg azt ? A mi városunk közönsége, de kiváltkép a közgyűlésnek egy ref. tanár és egy táblabiró tagja azt hirdették, hogy a békét nem Szatmáron, hanem a Debrecentől Szatmárig eső területen kötötték. A békekötés Szatmáron történt Hiába idéztem én Szilágyi Sándornak „A magyar nemzet története“ eimü nagy müve VII. kötetének 676. lapjáról a következőket : , „Április 27-én (1711.) gyűltek be a. statusok, magyarországiak és erdélyi exulansok Szatmári, az templumban, az, ki azelőtt prófuntház volt, most penig az reformátusok járnak belé/ Ezt az idézést, mikor az emléktábla ügyében végleg határozni kellett, teljesen elfelejtették. Dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgár- mester ur, hogy felderítse az igazat, 1910. óv decemberében dr. Szadeczky Lajos tör- ténettudósnak, a kolozvári egyetem ez idei rektorának szakvéleményét kérte, aki az ón idézetemet főbizonyiték gyanánt szó szerint ismételte, hozzá tevén, hogy az a Szatmáron jelen volt erdélyi Szaniszló Zsig- mond naplójából származik. (Történelmi Tár, 1891. évfolyam, 294. lap). Ez aztán Szatmár javára végleg eldöntötte a kérdést. A békekötésre szolgált templomot nehány ref. tanár mindenáron a most lebontott Zöldfa-szálló telkén állottnak hirdette. Ez irányban az elbontott szálló telke azonban semmit sem bizonyított. Hol feküdt az a pró fontház ? A városban semmi esetre sem, mivel, mikor a kurucok a Tárat ostrom alatt tartották, gróf Lövenburg várkapitány megtudva azt, hogy a németiek Rákóczinak meghódoltak, 1703. évi augusztus 16-án éjfélkor Németit bosszúból égő kanócokkal fülgyujtatta s elhamvasztotta. „Ekkor Rákóczi Vetéshez mozdult táborával; —de szept. 5. visszatért . . . s hogy a városhoz könnyebben eljuthasson, sept. 28. Szatmári felgyujtatta s az utolsó tyúkólig leógette I — lakosait kifosztotta, fegyverforgatóit besorozta, a többit szét- kergette, kik a szőllőhegyre menekültek s 1705-ig ott nyomorogtak“. (Sarkadi Nagy Mihály s Bartók Gábor Szatmár-Németi szab. kir. város egyházi és polgári történetei 260. lap. Még jobban meghatározza e prófunt- háznak fekvését ugyanazen munka a 129. lapon. „A szatmári lakosok 1705. nyár elején a hegyről haza költözködvén, arra kérték Rákóczit, engedné át nekik templomul a várbeli üres élésházat. Kérelmükre Hadadról előbb tagadó választ küldött, utóbb megengedte, hogy 1707. az isteni tisztelet itt tartassák ; e melleit a lakosok torony és témplomépitésben foglalkoztak. Meg is építették a magas tornyot kitűnő nagyságú fákból 1711. s a paticsos oldalzatu templomot 1712.“ A i ár területe. Melyik volt tehát a szatmári vár teljes területe ? Erre a felelet igen egyszerű, a mai egész Szatmár, a Szamos folyó és kis ága által körülzárolva. A Rákóczi-kor és a megelőző idők fegyvertechnikája igen fejletlen volt; alig ismerték az ostromló lövegeket: ennélfogva a vár berendezése szintén nagyon primitiv beosztás széf int épült: földsáneokból, karó- zattal és cölöpzettel erősítve. A nagy vár területét féliv alakú földsánc tagozta szét, amint ezt az egyes utcák mély fekvéseiből ma is tisztán meg lehet állapítani. Az a várterület, melyen az említett prófontháznak feküdnie kellett, nem lehetett más, mint a belső vár, melyet az első körsánc övezett. Keresve e belső vár nyomait, úgy találtam, hogy annak központja a mai kálvária domb volt s foglaltatja az e körül egybefüggő telkek, melyek a dombot köritik. Ezt a kálvária dombot a városi levéltár iratai Dobolónak említik, mert a várőrség este reggel annak párkányzatán szokott dobolni. Hol volt ennek a belső várnak a bejárata ? Sajnos, a szatmári várról egyetlen teljesen megbízható térkép sem maradt fönn. Láttam ugyan egyes tudományos munkákban erről a várról térképeket, melyek azonban csupán nehány terephullámból állanak s kevesebbet érnek a semminél. A belső várnak bejáratát megjelöli a régi Yár-utea, melyet ma Hám János utcának neveznek. Ezt az utcát annak idején azért nevezhették el Vár-utcának, mert a vár bejáratához vezetett. Ennek feltevésében megerősít enge- met az orthodox zsidó templom utcájának elnevezése, melyet Várdomb-utcának azért hívnak, mivel a várdomb, vagyis Dobolódomb mellett fekszik. Ha a Vár utca tengelyébe állunk, ennek folytatása némi töréssel a belső vár bejáratát a Vécsey-ház és a vele szomszédos Korona-szálló egybeszögelő sarkaira jelöli ki, amint azt a szájhagyomány is igy őrizze meg. Szatmári régi térképek. Eddig haladtam kutatásaimban, midőn a Póterffy Lajos miniszteri tanácsos ur által Budapestről leküldött hat régi szatmári térkép 1908. évben megérkezett. Ezekből az Öt kisebb térkép hihetetlen számú tornyaival s cik-cak alakban húzódó bástyafalaival pusztán a képzelet szüleménye, mert „Zatmar“, a jámbor föld és palánkvár, milyennek Rákóczi is festi, igy sohasem nézhetett ki. Ellenben annál több figyelmet érdemel a hatodik nagy térkép, melyről a város területi beosztását a mai állapot szerint is világosan föl lehpt ismerni. Néhány tájékoztató főirányt itt meg is jelölök. Az öt homlokzatú, bástyázott vártól északra van a mai Deák-tér. A várnak nyugati oldalán terül a mai Várdomb utca. Ennek irányában a Deák- téren át jővén, az itteni telekcsoportok mellett vonul a mai Kazinczy-utca. Ä Szamos kis ágára rajzolt régi hídon Németibe átjutván, megtaláljuk a mai Perényi-utcát. A Kazinczy-utcából keleti irányban kiágazólag templomot találunk. Ez a szatmári mai ref. templom. Ezzel szemben terjed a mai Kölcsey-ntca és háta mögött a Rákóczi-utca. Ennek a négy főiránynak ismeretében a fölrajzolt összes többi utcát a mai elnevezése szerint is könnyen megtalálhatjuk. A Vám-utca (Hám János-ufca), a Kazinezy- utcától keletre az első párhuzamos utca. Ez a térkép végül még a prófontház fekvésére is tartalmaz hiteles adatot. A dobolón kivül tudni illik még egy kisebb négyszögalaku alaprajz látható, a városból bevezető kaputól egészen nyugatra. Nem tekinthetem tehát nyomozásomat helytelennek, mivel a belső vár bejáratát' ez a térkép is az általam annak látása nélkül a mai Deák-téren a már megállapított helyre teszi. A prófuntház a báró Véesey-telken. Mivel a várépítő3 elvei szerint a szertáraknak és különösen a prófontházaknak a bejárathoz közel kell feküdniük, hogy azok könnyen felügyelhetők legyenek és kézügybe essenek, ón a jelzett prófontházat a Vécsey-ház telkén keresem a következő okokból: E telektől északra ez a prófontház nem állhatott, mert akkor a belső vár területén kivül a mai Deák-térre esett volna, ami ellenkezik a dolog természetével. A Vócsey-telektől keletre és nyugatra eső piaci házak annyira uj keletűek, hogy építésük idejére a ma élő nemzedék teljes élénkséggel emlékszik és sem építész, sem háztulajdonos vagy közönség mit sem tud arról, hogy valamelyiknek alapgödreiben régi építkezés nyomait találták volna. Ä prófontház a Vócsey-telektől délre sem feküdt, mert Szirmay Antal „Szatmár- vármegye fekvése, története és polgári es- mórete“ című munkájában (I. kötet 208. lap) a következőket Írja: „1765. Észt. Podhorányi Gábor a’ Jesuvita atyák lakóhelyének szomszédságában egy házas teleket, amelyen hajdanában Gleszel Kristóf Farkas a’ Szatmári élésházak gondviselője lakott, hozzátartozandó kerttel, csűrrel és Doboló nevezetű dombbal ’s a mellyeket az attya, Podhorányi János Szatmári Posta Mester 1727. Észt. a Királyi Kamarától 300 forinton megvett, nevezett Jesuvita atyáknak által adta: hogy a lelkiért Boldogságos Szűz Mária hét fajdalmának emlékezetére esztendőnkint hót szent misét mondjanak. Városi Lev. Tár.“ Az élósház maga mindenesetre emli- tendőbb s fontosabb, mint annak egyszerű gondviselője. Ha tehát a történetíró az élésházat ezen a telken találja, biztosan fölemlíti. Egyébiránt ez az idézet még azt is bizonyítja, hogy a dolog rendje szerint az éléstár és gondviselője nem lehetvén egymástól távol, a prófuntházat csak a Vécsey telken kell keresni. A Vécsey-telken ma is áll fönn magtár, melybe beépitve oly hosszú s keskeny téglákat találtam, milyeneket ma már nem gyártanak. Ez engem arra indított, hogy betekintést kérjek a báró Vécsey-család sárközi nagyórtékü levéltárába s ott meggyőződtem, hogy ez a mai magtár 1809. évben teljesen uj anyagból s oly helyen épült, amelyen addig építmény nem állott. Ebből meg viszont az következik, hogy a prófontháznak a mai magtár háta mögött kellett állnia, mert közvetlen a várbejárat szájában nem feküdhetett. A szájhagyomány. Végül figyelembe vettem azt a száj- hagyományt is, hogy itt egykor templom állott. Ötven óv körüli, ma is élő több iparostól hallottam, ugyanis, hogy volt a Vécsey - háznak az ő inasóveikben János bácsi nevű, mintegy nyolcvan éves öreg felvigyázója, kit gyakran biztattak, hogy nekik a magtár mögötti kert fáiról gyümölcsöt lopjon. ________________ ____Sh oldal.
