Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-04 / 127. szám
10. oldal. SZAMOS kit gyakran biztattak, hogy nekik a magtár mögötti kert fáiról gyümölcsöt lopjoa. János bácsi erre naivul igy felelt: — Nappal onnan nem lehet lopni, mert meglátják; éjjel pedig nem tanáesos oda menni, mivel kísértetek járnak, mert ott templom volt! Ezt a János bácsit nem nagy idő választotta el a békekötés évétől. Mindezeket az idők folyamán gyűjtött és csoportosított adatokat egybevetve, tisztán állott előttem, hogy a keresett prófont- ház más helyen, mint a Yécsey-teleknek magtár mögötti részén, melyet északról a plébánia, keletről a Korona, délről a Pod- horányi-féle jezsuita telek, nyugatról a zsidó templom és a takarékpénztár határolnak, nem is állhatott. Tudományos szempontból az előadottak után ehez szó sem férhet. A» ásatások. Megfontoltam azonban, hogy ennek a prófontháznak, mely 1200—1600 főnyi várőrség élelmét, utóbb a szatmári népes ref. egyházközséget, majd a békekötő országgyűlést volt képes béfogadni, nem lehetett kis mérettel bírnia s most, kétszáz év után is, föl kell találnom legalább elporladt maradványait. Báró Vécsey László urnák páratlan szívességgel megadott engedélyéből igy fogtam az ásatáshoz, melyet, miután a telek művelés alatt áll, két évnek, 1908—1909- nek tavaszán hajtottam végre. Összesen hét kutatási árkot ásattam, melyek az egész területet felderítették s melyekkel az anyaföld eléréséig, vagyis 2 és fél 3 méter mélyig mentem le. Végre 1909. évi május 2 án föltűntek a békekötés helyéül szolgáló prófontház kőfalazatának maradványai, két és fél méter mélyben, egy méter szélességben, a százados idő vasfogától a föld móhében elmállva, elégett gerendák és tetőtörmelókek szene által borítva. Ezeket a porladozó s megszene3edett rommaradványokat 1909. évi május 9-én a törvényhatóság fejének, dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester urnák bemutattam, aztán százados nyugalmuknak visszaadtam. A föltalált terület elfogadásának kérelme. Kértem a városi közgyűlést még 1909. évi május 19-én, hogy fogadja el a föltalált területet a szatmári békekötés helyéül és báró Vécsey László urnák előzetesen kinyerendő engedélye alapján a vázolt telken álló házat az eseménynek megfelelő díszes emléktáblával a Deák-téri oldalán jelölje meg. Bagossy Bertalan észrevételei. Az itt ismertetett előterjesztést a városi tanács véleményezésre kiadta Bagossy Bertalan kir. kath. főgimnáziumi tanárnak, ki a Monográfia számára a város teljes történetét megírta. Bagossy egészen elfogadta a Ferency előadását, sőt ezt négy külön pontjával minden tekintetben támogatta. Véleményező észrevételeit a következőleg zárta be: „Mindezeket összefoglalva, a Ferency János kutatását eredményesnek tartom, az általa feltárt alapfalakat az egykori élés- házhoz tartozóknak vallom sezek alapján a történelmi tudat, a múlt nagy emlékének ápolása s a hazafias érzület ébrentartása céljából hasznosnak vélem, hogy a szatmári béke egy, a Vócsey-ház Deák-téri oldalán elhelyezendő emléktáblával örökittessék meg az utókor számára. Szatmár-Németi szab. kir. város az ő viharos múltjából úgyis ezen egyetlen eseményt tudja felmutatni, mely a nemzet múltjában korszak- alkotó, sőt világtörténelmi nevezetességű.* .A régi és a mai helyszín azonosítása. A régi várnak északra néző bejárata a régi Vár-utca (ma Hám János-utca) ten gelyónek némi elhajlással való meghosz- szabbitása szerint a mai Korona és Vécsey telek egybeszögelő sarkára esik. Itt van a régi térképen föl rajzolva a városból bevezető várkapu. Ettől nyugatra fekszik kisebb négyszögü alaprajz, mely szerintem is, Bagossy szerint is a keresett prófontház. Ez az alaprajz körülbelül egy magasságba esik a Doboló-dombbal. A leletről fölvett helyszinrajzon jelenleg a Vécsey-telek a Deák-tér 27. számot viseli. Ezen a békekötés föltalált helyéül megjelölt földrész szintén egy magasságba esik a mai kálvária-dombbal s egyazon helyre a prófontház négyszögü alaprajzával. Hogy ez a domb nagyobb terjedelmű, mint a régi Doboló domb, annak oka abban fekszik, mert boldogemlókü Hám János püspök a múlt század közepe táján, mikor ide a Jézus-társaság mai uj temploma helyén állott kálváriát építette, ezt a dombot megnagyobbította. A közművelődési szak- bizottságban. Ez a szakbizottság 1909. évi junius 9-én örömmel és teljes elismeréssel üdvözölte a Ferency fölfedezését. A szatmári békét nemcsak az országra nézve tartja nagyjelentőségűnek, hanem Európára nézve is, mert a nemzet annak megkötése után kibékülvén az uralkodó házzal és lemondván a folytonos fegyveres fölkelésekről, megszilárdította állami létét s alkotmányát, ami viszont, a dinasztia tekintélyét emelte nagyra Európában, melynek nem kellett többé remegnie a szivében oly sokszor dúlt háborúktól. Ezért e békének nagyszabású emléket kíván emeltetni, melyre Szatmár s a benne megforduló idegenek minden időben büszkeséggel tekintsenek ; a leleplezési ünnepélyt pedig orszá- goszá óhajtja tenni. A szakbizottság az emléktábla felállításával egyidejűleg emlékmű létesítését is javasolja a következőleg : „Ha a II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságküzdelmének leveretése fájdalmas emlékű is reánk nézve, az ezt követő szatmári béke a nemzetre sem lealázó, sem szégyenteljes nem volt. A nemzet és az uralkodó család kibékülése megteremtette hazánk szellemi és anyagi fejlődésének föltételeit és meghozta a béke áldásait. Midőn tehát ezen történelmi esemény megörökítéséről van szó, nem elégedhetünk meg egy szerény emléktáblával, bár azt is szükségesnek véljük, hogy ott legyen a báró Vécsey-házon örök emlékezetül, — hanem szükségesnek tartjuk, hogy a város közönsége monumentálisabb emléket emeljen a szatmári békének, melyben kifejezésre jusson a béke alapgondolata, a kuruc- kor harcainak soha el néni múló dicsősége (1911. junius 4 » 127 szám. s a művészet erejével szóljon a lelkekHez és növelje az utókorban a nemzeti öntudatot s a történelmi emlékek tiszteletét. Úgyis ez az egyetlen kiváló történelmi esemény, mely városunkhoz fűződik.“ A közgyűlésben. Az 1909. évi junius hó 14-ón tartott törvényhalósági bizottsági közgyűlés a szatmári békekötés megállapított helyének em-' léktáblával való megjelölését elrendelte s az emléktábla fölállítása iránti intézkedéssel a városi tanácsot megbízta. Ami a II. Rákóczi Ferenc szabadság- háborúinak emlékére állítani javasolt monumentális szobormű fölállítását illeti, annak előkészítését szintén a tanácsra bízta A tanács azonban 7868|909. számú végzése szerint ezen szabadságemlók ügyének előkészítésétől ezúttal eltekintett, mivel arra az időt és viszonyokat alkalmasoknak nem tartotta. Ez az eljárás dr. Falussy Árpád akkori főispán ur akarata szerint történt igy. Végső hangok. Teljes elismeréssel fölemlítem, hogy a békekötés ügyében az előadó Ferenez Ágos: ton közigazgatási tanáesos, aki a tárgyalásokat erős buzgósággal vezette és vereti. A közgyűlésben mondott beszédeikért dr. Fechtel János és Thurner Albert érdemelnek kiváló elismerést. Az emléktábla fölállítását az 1911 április 10-iki közgyűlés kérelme folytán nemsokára a Kölcsey Kör hajtja végre. Papp Aurél kir. kath. főgimnáziumi tanár pompás terve szerint az emléktábla föliratának szövege felett az eskü- és fegyverletételt a magával ragadó, illusztris, álló kuruc fólalak szimbolizálja, aki lobogóját gyászosan lehajtja s kardját bánatosan le-, teszi; a homorú űrben e nemes fólalak arckifejezése a történelmi esemény gyászát, a nemzet elkeseredését és elcsüggedését adja vissza. A háttérén a szatmári várnák e történelmi eseményben szereplő része látszik s mögötte a felkelő nap, jelképezve a békekötés utáni ujjáébredést és a jobb jövő hajnalát. Az emléktábla szövegét Ferency, Fechtel és Bagossy a következőleg álla- Ditotta meg: Szén a teljen állott a reformátusoktól templomnak használt várbeli éléstár, melyben II. Rákóczi Ferenc fejedelem elcsüggedt kurucai 1711. évi április hó 27. és28-ik napjain a szatmári bél*e pontjait letárgyaltál* és elfogadtál*. g ingatlant akar venni vagy eladni. jelzálog kölcsönt keres, % mielőtt bármiféle gazdasági cikket beszerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, JL forduljon bizalommal: NÓndna gazdasági szakirodájához IlUllUlh Szatmár, Kazinczy-utoa 7. „North Britith“ b'zlosité társ. főügynöksegs. Poszvök női divat éskonfectio áruházát, amelyet most újonnan, teljesen átalakított és nagyobb alapokra helyezett. Óriási választékban vannak raktáron: Japán blousok, csipkében, selyemben, szövetben, a legújabb aljak, pongyolák ízléses és a legújabb kivitelben japán szabás szerint. Ezeken kivül még nagy választék az összes tavaszi újdonságokban. Szen- sátiós kostüm és blous kelmék hallatlan olcsó árban. Selyemáruk! Ruhadiszek ! Nézze meg a kirakataimat. MANDEL JÁNOS Szatmár, Deák-tér.
