Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-27 / 144. szám
XLIII. évfolyam. Szatmár, 19N. junius hó 27., kedd, 144. szám ir.~rrrr-.L- —r.rs' Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K, V» évre 6 K, V« évreik, Vidékre:.. .. 16 ............ 8............ 4„ ItO Eg y szám ára 4 fillér.-.r ™——-—. ---- . , ----------—' .Tr,-igr.„ae 1 ’ rjriíizí jstés . /jUeti, a.iegjtrtáayoaab'b Árban késéi* Lzoek. — iiaspíóbirdetések Wzuít mimten szó 4 fiSfe”. MyíUtér sera 20 flííér. ~tU Kgazsiitlgyi prespcIjtiVa. Az a kétórás kimerítő beszéd, melyben Székely Ferenc igazságügyminiszter az 5 költségvetésében felszólaló képviselők fejtegetéseire reflektált, valóban grandiózus képét nyújtotta annak a rengeteg munkának, melyet ez a tetterős ember már a legközelebbi jövőben elvégezni kiván. Egészen röviden, rhapszódikusan jegyezzük ide az adatokat, hogy áttekintést adjunk azokról a fontosabb tárgyakról, melyeket az igazságügyi tárca vezetője tegnapi felszólalásában érintett s amelyek mindegyike egy-egy téglája igazságügyünk azon monumentális uj épületének, melylyel Székely Ferenc a maga részéről s a maga reszortjában méltó emléket akar állítani annak a rezsimnek, mely a munka-pártját megteremtette. A miniszteri beszéd sorrendjében haladva, a következőkben ismertetjük azt, a mit Székely miniszter a közel jövőben csinálni akar. íme tehát : Budapesten, négy millió korona költséggel már a tavaszszal kezdi építtetni az uj központi járásbíróságot; a polgári perrendtartást életbe lépteti, e végből három törvényjavaslatot és harminckét rendeletet készít elő : a jegyzői állásokat csökkenteni, az albirák számát is leszállítja és több bírót nevez ki; A bírák számát hetvenöttel gyarapítja ; módot teremt a birói továbbképzésre, hogy például ne olyan ember szolgáltasson bányajogot, aki bányát nem is látott soha ; uj járásbircsági épületeket emel Budán, Trencsénben, Balassagyarmaton, Besztercén és Zomborban; a szamosujvári fegyintézetet javítóintézetté alakíttatja át és a gyermek- javitás körébe vágó újítást tervez; A polgári törvénykönyv második szövegezése kész, áttanulmányozza és parlamenti tárgyalásra előkészíti; törvényjavaslatot esinál: az igazságügyi szervezet szabályozásáról; az iparbiróságról; a tengerészeti ügyek elbírálásáról ; a Válraányi szabadalmakról ; a tőzsdei bíráskodásról: egészen uj végrehajtási eljárást készit; átalakítja a birói és ügyészi szervezetet és az ügyvédi rendtartást; törvényt tervez a birói és ügyvédi vizsga reformjáról; két telekkönyvi törvényt alkot, egyet a telekkönyvről, egyet a telekkönyvi rendtartásról; készül az uj biztosítási, valamint az uj szövetkezeti törvény; két csődtörvény kodifikációs munkája is folyamatban van ; az örökösödési eljárás és a bányajog törvényes szabályozása munkában van; a váltó- és cheque rendszer nemzetközi egységesitése és a szerzői jog nemzetközi védelmére szintén kitörjed a miniszter figyelme; a sajtótörvényt radikálisan módosítani nem kívánja, de a magán becsület hathatósabb védelmére törekszik ; az ügyvédi nyugdíjintézetet állami támogatásban kívánja részesíteni. Még folytatni lehetne azt a szinte kimeríthetetlen felsorolást, melyre Székely Ferenc tegnapi beszédének rendkívül gazdag tartalmat adott. De még csak bárom jellemző részletet óhajtunk kiemelni. Az egyik a miniszter ráció- nális gondolkodását illusztrálja s abból áll, hogy miként a tegnapi beszéd kimutatta, Magyarország legalább évi hatvanhét-hatvannyolc milliót adózik ügyvédi karának, mig az egész igazságügyi tárca javadalmazása csupán hatvankét millió. Ez talán egy kis útmutatás arra, miként kellene igazságszolgáltatásunk tagadhatatlan bajain orvosolni. A második részlet Székely Ferenc nemes liberálizmusát jellemzi. Ez a részlet abból áll, amit a miniszter az es- küdtbiróságok védelmére mondott. Ha itt-ott gyarló is ez az intézmény, de a népszabadság védelmére szolgál és éppen ezért okvetlenül fentartandó. Végül a harmadik részlet Székely miniszter patriárchális, csöppet sem dok- trinér és nem „jogászkodó“ felfogását tükrözi. Mert ime, a miniszter lándzsát tör az annyira intim, annyira szabad lehelletü, annyira nem paragrafusokhoz kötött törvénynapokért s a békebiróság, tehát az emberi logika és igazságérzet alapján való bíráskodás mellett. Ahol ilyen felfogás, ilyen érzelmek ekkora munkabírással és tettvágygyal egyesülnek, ott jó kézben látjuk Magyar- ország igazságügyét, melyre az utolsó évek hányattásai után rá is fér a Székely Ferene emberséges és mégis erélyes, munkás és a’apos keze. Katholikus népgyüiés Szatmáron. — Saját tudósítónktól. — Nagy várakozással és — utólag bevalljuk — aggodalommal néztünk ama nóp- gyülés elé, amelyet katholikus népgyüiés cim alatt hívtak össze vasárnapra a Cecil egylet dísztermébe. Aggodalommal vártuk a gyűlést, mert tartottunk attól, hogy az elhangzó beszédek eset- 1«« alkalmasak lesznek a felekezeti béke megzavarására, amit pedig a mi kis városunkban féltve kell őrizni. Nyomban megállapíthatjuk azonban, hogy aggodalmunk alaptalan volt, A szónokok tartózkodtak minden agresszivitástól, bölcs és finom tapintattal óvakodtak a gyűlés olyatén irányításától, ami effajta kínos dolgokat vetett volna felszínre. Már magában a gyűlés szónokaiban is garanciát láttunk arra nézve, hogy elveiknek, álláspontjuknak nem támadó agresz- szivitással fognak propagandát csinálni. És ezért a tapintatos eljárásért, okos előrelátásért méltán elösmerés illeti meg a gyűlés rendezőségét is. Nem egészen áll ez a Budapestről le- rándult kópviselőszónokokra, akik már eltértek a helybeliek tapintatosságától és meglehetősen agresszív módon viselkedtek, de ennek nem tulajdonítunk nagyobb fontosságot, mert hiszen azok az urak néppárti mandátumot viselnek és a mi portáinkon kalandozó előkelő idegeneknek nem fon os a mi városunk felekezeti békéje. Névszerinti támadást csak egy tapintatlan közbeszólás inscenált, amelynek sikerült is a Kelemen Samu nevének közbekiáltása révén egy zajos abcuggal megrónia tni a gyűlés tapintatos jellegét. A gyűlésen mindvégig jelen volt dr. Boromissza Tibor püspök is, akit megérkezésekor zajos éljenzéssel fogadott a terem közönsége. A pódiumon az előkelő papságon ki- vül ott láttuk Szuhányi Ferene, Zboray Miklós, Haller István orsz. képviselőket, Luby Bélát, berencei Kováts Jenőt, beren- eei Kováts Sándort, a politikai hatóság képviseletében Tankóczy Gyula főkapitányt, Korányi Jánost, Horváth Bertalant és dr. Haraszthy Bélát. A Ürmét a megjelent papok, papnövendékek, diákok és katholikus polgárok zsúfolásig megtöltötték. Berencei Kováts Jenő ajánlatára a gyűlés elnökéül Korányi Jánost, alelnökéül Horváth Bertalant, jegyzőjéül dr. Haraszthy Bélát választották meg. A gyűlés első szónoka dr. Lengyel Alajos volt, aki lelkes szavakkal buzdította a megjelenteket a kereszténykatholikus társadalom megteremtésére és fentartására, majd tiltakozott a kongregáció meghureol- tatása ellen, hangsúlyozván, hogy annak kötelékébe való belépésre az ifjakat senki S>2erk*~ztöség ás fc.s.dtAtJvssíaí . í'jüczi-uíczú ö. siairi *3 TőJafoíisiJíM: »07. Mindennemű Qija’n Szabni»- íi lap ki.id&i.vatatában fizetendflk.
