Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-01 / 124. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. juaiu9 1') 121 szám. Gallérok gőzmosása Uaífáiar mi Cnoftmdn Gyár fóüzlet Kossutn L.-u. 10. Tükörfénnyel hófehérre _____flajlüjui rftl Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 1 fi gyelemmel hallgatták Bakonyi Samu beszédét, aki a debreceni harmadik egyetem és a zsidók országos autonómiája érdekében szólalt fel. A vitához ma újabb szónokok iratkoztak fel és minthogy a pünkösdi szünetet az elnökség négy napban áliapitotta meg, az indemnitás, vagy az ülések meghosszabbításának szüksége egyre követelöbben lép előtérbe. TÁVIRATOK. Riasztó hírek a királyról. Bpest, május 31. A Prager Tagblatt mai száma aggasztó híreket közölt a király betegaégéról. Az ügyészség sietve elkobozta az újságot. Az inkriminált cikk tulajdonképpen reprodukciója a Slavisches Tagblatt tegnapi közleményének, a mely miatt ezt az újságot tegnap Bécsben konfiskálták. A eikk azt újságolta, hogy régensséget fognak felállítani, élén & trónörökössel, mert a király olyan beteg, hogy nem tudja a kormányzás teendőit ellátni. Az ipartestület és a város. (She.) Szatmárnémeti város szokatlan gyorsarányu fejlődését mi sem igazolja inkább, mint az, hogy a nagy rohanásban a gazdasági kérdések bizonytalansága csak most, az első lélekzetvételnél kerül bővebb vitatás alá. Sok más fontos közgazdasági kérdés mellett csak most vesszük észre, hogy a tulfejlödósben lévő kereskedelem, a szellemi pályákra való tömeges törekvés mellett, milyen rendkívülien elhanyagolt az ipar állapota s hogy mennyi speciális bajjal küzd az iparosság. Ennek az összhang nélkül való gazA csavargó mosolygott és nyugodtan felelt: — Három parasztnak, akik egy darab kenyeret tagadtak meg tőlem, botommal a földjeikre mutatva, ezt mondtam: — A vetésiek igazán szépen áll ebben az évben! A szavaim és mozdulatom nem is volt haragos. És a szántóföldek tényleg nagyon szépek voltak, vizsgálóbíró ur. Nagyon szeretem nézni a szép zöld vetést. Tavaly láttam hölgyeket, azok épen olyan színű ruhákat viseltek. Az Írnok gyorsan jegyzett. A biró feléje fordult: — Fölösleges irni, ne fáradjon 1 Azután megint a csavargóhoz fordult: — Nos, ami a hölgyeket illeti, úgy tegnap este kilenc órakor egy hölgynek illetlen dolgokat mondott. Ez az ügy különben még nem egészen tiszta. Nem tudni, mi történt volna, ha véletlenül egy levélhordó nem megy arra. — Lehetséges, hogy az asszonynak, aki nagyon csinos volt és a fején valami régi, virágokkal díszített korsót hordott, egy pár udvarias szól mondottam, mert egy dasági életnek pedig mihamar válság lehet a következése, mert eldöntött tény, hogy általános boldogulás csakis az összes termelő foglalkozások egy nívóra való emelésével érhető el. Az ipar és az iparosság helyzete tehát nem lehet közömbös a városra elsősorban a válság céltudatos elhárítása érdekében, de nem lehet azért sem, mert a város ereje hatalmasan támaszkodik iparos lakosságának erejére és hatalmára. A város létezésének pillérje az iparosok jóléte. Ők viselik a közterhek legnagyobb részét, ők rendelkeznek a népkóp- viseletre jogosító szavazatok túlnyomó részével. A város háztartásának rendje függ tehát attól, vájjon az adókat könnyen fizető iparosok végzik-e a termelő munka nagy részét, vagy azok csak a legnagyobb küzkö- déssel képesek-e kötelezettségüknek eleget tenni. Mindenképen nagy felelö6sóg terheli tehát a várost az iparfejlesztés, az iparosság helyzetének javítása tekintetében. A gazdasági élet fejlődését éhei figyelemmel kísérők tudják, hogy ez a kötelezettség valóságos létkérdés a városra nézve. Az iparosok tömörülését, létérdekeiket felsegítő egyesülésüket, a városi ipartestület megalakítását, mint a saját maga érdekét kell, hogy tekintse a város. Ám világért sem abból a szempontból, hogy a testület rendet és egyetértést keremt majd az iparosok között s hogy ezek által a városi hatóság ügykezelésében megkevesbedik a munka, hanem abból, hogy a modern haladásra a tömörülésben inkább hajlandó iparososztály az egyesülésben megerősödik, megvagyono- sodik és elhárítja a gazdasági életben mutatkozó bizony talanságokat, bevágja az útját egy kezdődő válságnak, ami az egész közgazdasági életre kihathat. E fontos tények jelentőségét bizonyára ilyen felfogással mérlegeli a város vezetősége is s minden téren a segítségére igyekszik lenni a szatmárnémetii ipartestület megalakulásának. antik szoborra emlékeztetett. A szavaim azonban semraíesetre sem voltak tisztelet- lenek. A mi fajtánk is szívesen néz meg hébe-korba egy-egy szép asszonyt, de nem neveletlen. — Nagyszerű ember, — mormogta a vizsgálóbíró, akit a csavargó egyre jobban érdekelt. — Igazán érdekes ember, de '.alán annál jobban kell vigyázni reá. Félbeszakította a csavargót: — Vannak papírjai ? — Igenis biró ur 1 — Mutassa ide! A csavargó az asztalnak támasztotta a botját és egy nagy, piszkos, fekete tárcát vett ki a zsebéből. A biró keresgélni kezdett benne. Száradt levelek, hervadt rózsaszín, piros és kék virágok benne. — Hisz ez egy herbarium! ... Itt végre írások is vannak. A vizsgálóbíró olvasni kezdett Komoly, sötét arca kiderült. — Ezeket ön irta ? — Igen, biró ur felelt szégyenkezve a csavargó és mintegy mentegetídzve tette hozzá: Adakozzunk az Iparos Otthon részére. Tankóczi Gyula főkapitány, az Iparos Otthon elnöke és Ferencz Ágoston városi tanácsos, az Otthon titkára a kővetkező felhívást teszik közzé, amelyre mi is melegen felhívjuk az iparosok kulturális érdekeit szivükön viselő emberek figyelmét. »Városunk polgárságának a gerincét az iparosok képezik, még sincs olyan közművelődési kapocs, mely összefoglalná, egységes szervezetté tömöritené őket közös érdekeiket felölelné, önképzö törekvéseiknek tűzhelyül szolgálna. Az Iparos Olvasókör és Iparos Ifjak köre két évtized alatt élesztgette, ápolgaua a közösségi szellemet s mivel hazánkban talán ép a mi városunk az, amelyben még nincs ipartestület, ez idő alatt ez a két kör volt az, mely a különféle szerszámmal dolgozó, de egyforma ezivvel érző, gondolkodó iparosainkat kebelén egyesítette Ez a két évtizedre terjedő múlt rakta le a jövő fejlődés alapjait. Bizonysága az elmúlt s némi eredményt termelt húsz esztendő, hogy ennek az intézménynek van hivatása, csak kereteit kell kiszélesítenünk, hogy magába fogadhassa társadalmunknak számbelileg is örvendetesen gyarapodó iparos elemét. Hogy eme hivatásának megfelelhessen, a szatmárnémetii Iparos Ifjak Köre eddigi vagyonának felhasználásával és nagyobb kölcsönnel uj palotát emel, mely egyfelől ékes jelképe volna iparosaink egységes területi szellemének, másfelől mintegy eszményi család otthon bizalmas, tisztességes szórakozásra, társalgásra, önképzésre nyitná meg ajtait iparosaink, kereskedőink, gazdálkodóink előtt. A tömörítés mellett igazi tiszteletre és támogatásra méltó célját képezi az uj otthonnak a külömböző ipari szakkörökből, valamint a kereskedelem és gazdászat köréből merített kérdéseknek felolvasások, szabad előadások keretében leendő ismer— A hosszú utak, a magány és a hosszú esték . . . — Üljön le, — szólt a biró, — maga nagyon érdekel engem és tovább olvasott. Egyik lap a másik után ment át a kezén. Versek voltak. Versek, amelyekben izzó szenvedély égett, hogy az ember szive is hevesebben dobogott A versek témája majdnem mind a természet és az erdők szép- sépét zengte. A vizsgálóbiró barátságosan mosolygott: — Itt hagyna egyet ezen versekből ? — Ha önnek tetszik! — N agyon tetszenek l A vizsgálóbiró egy gyors pillantással végignézett a termen. A csendőr az ablakon nézett ki. Az írnok a fejét a kezébe temetve, elaludt. Ezt a pillanatot használta fel a biró és gyorsan a zsebébe nyúlt, két ötfrankosat vett ki és a csavargó kezébe dugta. Ez azonban vonatkodott elfogadni. — A versért adtam, — mormogta a biró. És hangosan hozzátette: Ön szabad, elmehet . . . Ezután felállott a biró és a csavargónak és költőnek sajátkezüleg nyitott ajtót. Legszebb kalapok KäPd. OSIlSl CÜVQÍudvar, 1 _________________i Kazinczy-utca 4. Különleges csipkéiés- llnjímjptí Dn| ^7ofcmnn foüzlet: Kossutli L.-utcn 10. tés, hűen minta után uajlajtii Tdi, lu^auiiM« Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2 *
