Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-12 / 108. szám
2. oldal SZAMOS (1911. május 12.) 108. szám. Modern ruhafestés TToitainp Pál Gyár főüzlet Kossuth L. u. 10. bármely divatszinre ncjtajcl fa« DMEllial. Felvételi üzletek: Kazinczy-utcs 17. Attiia-utca 2. Angol bőr és moquett garnitúrák VérteSSy Árpád készen igen olcsón kaphat-k: .... .mülpar,ihkárpitosnál _________ =* _______ _______L__„____ Vorosmarthy-utea 40. sz. elő tt megejtették a választást, amelynek | során Szálkái Sándor 100, Szuhányi Ferenc 132 szavazatvt kapott s igy Szuhányi Ferencet választották meg 32 szótöbbséggel. Elégtétel ökéritóért. Ezután Cholnoky Imre szatmári közjegyző ismeretes inditványa következett napirenden, amelynek az lett volna a célja, hogy az ököritói segélyek kiosztása körül a pesti lapok által méltatlanul meghurcolt főispánnak és alispánnak a közgyűlés elégtételt adjon. Csaba Adorján főispán az ügy érdemi tárgyalása előtt felszólalván, kijelenti, hogy a hála jóleső érzetével veszi az indítványt, de kénytelen kijelenteni, hogy az ügy most ne tárgyaltassék, mivel az ököritói segélykiosztás dolgában vizsgálat van függőben s ezért azt kéri: térjen a közgyűlés az indítvány fölött napirendre. Cholnoky Imre hozzájárul ahhoz, hogy az indítvány ma ne tárgyaltassék, de kijelenti, hogy ezzel nem visszavonja, hanem csak elhalasztja indítványát. Tudomásul vétetik. Ezzel a sablonos határozattal intézte el a közgyűlés a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesület által közút kiépítési célokra engedélyezett 1.000,000 korona kölcsönre vonatkozó engedélyező határozatot és a kölcsönügyletre vonatkozó kötelezvényt, a vármegye 1910. évi háztartási zárszámadását és a számonkórő szók eredményének bejelentését. Tisza Kálmán szobrára pedig 100 koronát szavaztak meg „Nunc venio ad fortissimum /* Régimódi, avult, krónikaszerü tudósításokban a krónikás ezzel a római citátummal szokta volt a nagyfontosságu ügyeket kiemelni. Hát mi is elérkeztünk a közgyűlés Az ón komám — a „Piku1* cigány. Irta Bodnár Gáspár. — A „Szamos“ eredeti tárcája. — Szokatlan hosszú időn át nem tisztelgett egy időtájban nálam Piku. Égyszer csak beállít szobámba egy szurtos cigányfiu, dideregve. — Mi jót hoztál, fiam? — Csókolja ides apám kezsit, lábát Tessik hozzá azsunnal eljönni. Mer nagy beteg. — Ki a te apád? — A Piku. Hát nem tetszik ismerni. Tulajdon édes komája a mi jó tisztelendő urunknak az uram. ama tárgyához, amelyet fortissimumnak jelölhetünk annál is inkább, mert Vasutak összeütközése volt napirenden s ez már csak elég szenzációs eset egy szürke vármegyei közgyűlésen. A Halmi—bikszádi vasút, amelynek mozdonyát egy Bányász Menyhért nevű vállalkozó vezette, összeütközött a keskeny- vágányu Szatmár—bikszádival és a széles- vágányu fantáziákban elő Nagykároly— érendród—szalacsival. Ez utóbbi két vasút mozdonyát egyszerre ülte meg dr. Fal assy Árpád. Az összeütközés hibás váltó llitás következtében következett be. Az a váltó volt hibásan beállitva, amelyre a vármegye a vitás 150 ezer koronát felvette, amely 150 ezer korona nemcsak haszonnélkül heverve várja, mig az érondródi vasutat csakugyan megcsinálják, hanem egyenes kárt okoz a vármegyének, minthogy a pénzt nem tudják olyan magas kamattal gyümöl- csöztetni, mint amennyit fizetni kell érle. Előcsatár ozások, a dolgok lehető összegabalyitását célzó in ditvá^yok előzték meg a kérvény fölötti érdemleges vitát. Póchy István ven. főjegyző előterjesztette az állandó választm ny javaslatát, amely szerint a Halmi—bikszádi vasútnak 150 ezer koronát adjon a vármegye. Ennek az összegnek fedezésére más kéznél levő alap hijján azt a 150 ezer koronát lehet felhasználni, amely már régen meg van szavazva a Nagykároly—érendréd—szalacsi vasútra. Ez a vasút úgy sincs még sehol- sem, a pénz letétben hever s a vármegye csak 7ö százalékát kapja kamat fejében annak az összegnek, amit fizet utánna. Ezt a pénzt azzal a kikötéssel lehetne odaadni, hogy a vasút 1914 ' május 1 ig köteles az építkezést megkezdeni s a vármegyének az összegnek megfelelő értékű törzsrészvényt adni. Nemestóthy Szabó Antal a kérvény tárgyalása előtt azt indítványozza, hogy az ügy tárgyalását kapcsolják össze a pótA nap már leszállott. Estenden volt. Szürke homály borult a városra. — Nagyon beteg apád? — Kegyetlen fuldoklik, könyörgöm alásan. — Talán kora reggel jobb lenne, ha elmegyek. — Kegyetlen eped ázs, elvárja tisztelendő atyámuramat. Mit tehettem ? Beteg hivat. Nem a koma. Mennem kell. Cigány vagy mágnás, azt tekinteni nem szabad. Útnak indulok tehát. Kemény téli idő. Nagy hó borítja az utakat. Hol laktok ? — A vályogvetőn, instállom. — Messze van ? — Nincs azs instállom. Csak ahogyan a városon kiérünk, hát jobbra térünk. Azután balra. Ott meg letérünk — a mezőre. tárgysorozat más három pontjával, amelyek szintén ilyenfajta kérelmeket tartalmaznak, mint például az is, melynek beadóiként a felszólaló és társai vannak megnevezve. Falussy Árpád szintén csatlakozik az indítványhoz. Több vidék kér pénzt vicinálisra és ha ezelőtt (nem a koalíció Idejét értette) két kézzel szórták a vármegye pénzét, most takarékoskodni kell. Ilosvav Aladár alispán az indítvány ellen .«zólal fel. A közgyűlésnek csak a tárgysorozat sorrendjét van joga megváltoztatni, egv máshoz nem tartozó ügyek egyesítése nem áll jogában. Nemestóthy Szabó Antal neme-i hév vei, szörnyű haraggal — ilyenek lehettek az ősök bősz haragjukban, ha az ország sorsát intézték — jelenti ki, hogy az al- ispáni enunciáció egyszerűen romba dönti, illuzóriussá teszi a vármegye önkormányzati jogát s — mit. alkothatna mást? — veszedelmes praecedenst alkot. Ilosvay alispán imponáló lelki nyugalommal azt válaszolja rá, hogy a káros praecedensért vállalja a felelősséget. De N. Szabó Antal — bár tiszteli az alispán szabadelvüségét — de mégis ve szélyben látja a törvényhatóság önkormányzati jogát a törvényhatóság hatáskörét, mert jöhet majd olyan alispán is, aki visszaél ezzel a praecedenssel. (Közbekiáltások : Olyat nem választunk meg!) Csaba Adorján főispán nem osztja a N. Szabó Antal jobb ügyhöz méltó frázisaival támogatott indítványát. Ez az ügy nem alkalmas a törvényhatóság önkormányzati jogának megrontására, ez egy konkrét eset, határozzon benne a közgyűlés belátása szorint. Cholnoky Imre azt ajánlja, hogy ne együtt, hanem kiilön-külön, azonban a sorrend megváltoztatásával egymásután tárgyalják a N. Szabó Antal által felsorolt ügyeket. N. Szabó Albert jutányossági alapra helyezkedik, vele lehet alkudni, azt az előnyös ajánlatot teszi, hogy ő elenged a négy tárgyból kettőt. Tárgyalja hát a közgyűlés Ó sok órába került, mig a vályogvetőt elértük. Az apró cigánykunyhók közt alig látszott a nagy hótól — az én komám kis vályog nyomorúsága. És begörnyedtem, jobban mondva be - másztam — a kunyhóba. Soha sem felejtem el ezt a képet. Nyomorúságos, alacsony sárfószek. Megrakva bőven fiókokkal, ak arom mondani apróbb, nagyobb purdékkal. Akár egy veréb fészek. A puckos verebek. Egy kövön avas zsiradékba mártott, kanóc serceg. Ez e pislogó, sercegő világosság mutatta be a fészket. Ä koma ott ül görnyedten a deszka pádon. Körülötte a — purdék. Alig volt időm megszámlálni. Nagy eszkábázott tekenőben mosolygott a két legkisebbik purdé. A kunyhó szegletében rőzséből rakott tűz rakás füstölgött. (Vége köv) Legszebb ruhatisziitás Unj irgiort Pál S7aíirnári Gyár fő üzlet: Kossutn L.-utea 10. i Vegyileg száraz utón uaJuujCl PLflliiiifll» Felvételi üzletek: K.azinczy-u. 17. Attila-utca 2 ; AI valamint japán, rísz, gyöngyszalma és giradi kalapNQQV nana nfl^ -------------------küldemények érkeztek a-------------------** uJ rW Kardos-iéle Divatudvarba. Feltünőolesóárak.
