Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-30 / 122. szám

XLIII. évfolyam. Szatmár, 19K. május hó 30-, kedd. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, V* évre 6 K, V» évre J h., K Vidékre:.. .. 16 ............ 8............ 4„ .1-50 Eg y szám ára 4 fjtíér. ö<iernt^zti»ég éj K*&ddiiivatai S* .üczi-uioz. s. juhi *: lotefoiTSü«.: -.j? Mindennemű oijai. Szabná». , ” lap kiadó.mal»tábíii fizsteooítk Földművelésünk. A magyar földművelésről a leg­utolsó nagyobbszabásu statisztika 1895- ből való. Jól tudjuk, hogy ép, en az elmúlt 15 esztendő mennyit jelent me­zőgazdaságunkra nézve A legközelebbi mezőgazdasági statisztika meglepő ada­tokat fog hozni a gőzekék, aratógépek, motorok számának rendkívüli emelkedé­séről, amiről az amerikai, angol és nó- *^;.flret nagy cégek itteni fiókjaiknak ter­jeszkedése és a magyar gépgyárak vi- • rágzó üzletmenete tanúskodik. Hogy a gépgazdálkodás térfoglalása szerves ösz- szefüggésben van az amerikai kivándor­lással, az arató sztrájkokkal, az emberi és állati munkaerő drágulásával, ezt fe­lesleges hangsúlyozni. De a fejlődő in­tenzitásnak egyéb jelei is vannak 1900 — 1908-ig a 8zántóföldterülete 4’5 szá­zalékkal n vekedett, az ugarterülete pe­dig 1895-ben 12*51 százalék, 1909-ben már csak 8'93 százalék, tehát 3-58 szá­zalékkal csökkent. Modern üzemeink termés eredményei minőségileg és meny- nyiségileg emelkedtek, mütrágyafogyasz- tásunk évről-évre nagy arányokban fo­kozódik. Különösen a Dunántúl és az északnyugati vármegyék mezőgazdasági kultúrája halad a belterjesség felé. De nagy, országos átlageredményeink még mindig messze— 50 — 60 százalékkal — elmaradnak a nyugati országokétól, holott földünk termékenyebb. Még ha ez összehasonlításnál a nyugati országok kedvezőbb, — szélső­ségeknek általában kevésbbé alávetett klimatikus viszonyait - mint az állat- tenyésztésre, takarmánytermelésre, mii- trágyák használatára é3 igv belterjesebb gazdálkodásra alkalmasabbakat számba Tesszük is, még akkor is nagy a kü- lömbség. A gazdálkodás kezdetlegessége azonban nem a nagybirtok privilégiuma, megvan ez minden birtok-kategóriánál. Roosevrelttől—Csulalongkornig a vi­lág minden részéből idesereglő idegenek­nek büszkén mutatjuk be Potemkin mé­nesbirtokainkat, melyek pompás beren­dezéseikkel, méltán csodálat tárgyai. De ha valakinek az az ötlete támadna, hogy karonfogná valamelyik di~tiquished fore­igners és elvezetné egy saját kezelésű káptalan vagy püspöki bírókra, melynek ideiglenes tulajdonosa rendszerint fél a befektetésektől, vagy egy tőkeszegény nagybirtokosunk elhanyagolt domíniumába, végül valamelyik nagy alföldi faluváro­sunk ősrégi primitiv kisgazdaságaiba, melyeket még alig érintett a kapitaliz­mus szellője, fejcsóválva kérdezné az idegen, hogy ugyanazon országban a birtokkezelések között lehelség-e ilyen rengeteg különbség ? Ha őszinték akar­nánk lenni ezt kellene válaszolni; amit először láttál, az a magyar mezőgazda­ság ünneplő köntösében, a többi pedig hétköznapi ruhában. E bajokat észre kellett vennie a jelenlegi földművelésügyi miniszternek, Serényi Béla grófnak is, ki programjá­nak sarkpontjául a „termelés fokozását“ tűzte ki, ami a régi egészséges közóhaj­tásnak egyelőre szállóigévé sűrítése. Ennek az országnak tényleg legnagyobb baja, hogy a mezőgazdaságban rejlő csodaszerü produktivitás (talajnak gaz­dasága, vizi utaink nagyszerű erezete stb.) nincs kihasználva. Ha termés­átlagainkat megnöveljük, ha mezőgazda­ságunk bevételi forrásait gyarapítjuk, ez nem csupán a földmiveléssel foglal­kozó lakosság megélhetését emelné, ha­nem egy csapásra megoldaná a drága­ság sokat vitatott problémáját is. Keres­kedelem és ipar, az állam és magáno­sok budgetje, de egyben az előálló energia-fölösleg és energia-állandóság révén kultúra és erkölcs is a higany érzékenységével reagálnának erre. 'fí ’ll 1 ingatlant akar venni vagy eladni. JB m jelzálog kölcsönt keres, Mu 171 mielőtt bármiféle gazdasági cikket I B I# I beszerezne, |hM »4 & vagy a gazdasági élet bármely ágába § I |l I vágó szükséglete van, A JLAAA forduljon bizalommal: Poszvék Nándor eSfÄff; .North British" b z'ositó társ. főűgynöksége. Legendák. i. A nagy ember fejét elcsavarta egy kacér asszony. Idegen pénzt költött rá s ön­gyilkos lett. Fe esége koldusbotra jutott, rongyosat vett magára s a templomajtóba ült ki kéregetni. Arca fiatal volt, szép volt, rongyaiban hasonlított a korhadt avarban bimbózó hóvirághoz. Imádkozni ment a kacér nő s meglátta a koldusnőt Megismerte s nem tudta el­mondani imáját, nem fogadta el az Isten. Megfogadta, hogy jóvá teszi hibáját. Nagy mulatságot rendezett .jótékony eólra“. Volt pompa I Szellőpuha selyem ruhákon arany csillogót, a villamos fénynél talán nagyobb ▼olt a gyémántok tüze. Meggazdagodott rajta három divatárus, három ékszeres s egy árva garas nem jutott az özvegynek. — A szép asszony imáját nem fo­gadta el az Istsn. Megint mulatságot rendezett. Táncoltak, daloltak benne. Gyémánt helyett mosolygó szemek ragyogtak, selyem helyett a tánc puhasága simogatta a bársonyos testeket. Volt haszon s a szép asszony hivalkodva vitte a sok pénzt a templom ajtóhoz. Az özvegy ércbe öntette a pénzt. Ura sirjára s visszaült a templom ajtóba imádkozni. A kacér asszony imája nem jutott az égbe 1 Majd megőrült a lelkiismeretfurdalás- tó). Szilaj hangos mulatságban, kereste a jótékonyságot. Csókjait árulta pénzért. Ren­geteg vagyont szerzett, de be ege lett az undorral adott csóknak s minden pénzét orvosokra költötte Meggyógyult, de arca csúf lett, és kerülték, akik ezreket adtak azelőtt egy csókjáért. Magába szállott. Elszórta gyémántjait, széttépte selyem rnháit, rongyokat vett ma­gára s elmondta a2 özvegynek, ki ő. Az özvegy megszánta, megbocsátott neki s maga mellé ültette a templom küszöbér*. Együtt imádkoztak s az Isten elfogadta az imádságát. II. Leszállóit Jézus a földre, hogy meg­nézze a föld fiait. Levetette mennyei liliom­levélből szőtt ruháját s elrongyolt homokos zsákkal takarta el mezítelenségét. Fájdalmas betegséggel rontotta meg gyönge testét s az utszéli árokba feküdt. Arra ment egy jámbor. Szemét a földre sütötte, sima arcán áhitat ömlött el, tiszta ujjaival imát morzsolt olvasóján. — Jó ember segíts! Kiáltott feléje Jézus. Az ember feltekintett és kenettelje­sen igy szólt : — Könyörögj az Istenhez és nyugodj meg megadó szivvel az ő akaratán. És to­vább ment imázva. És arra ment egy dacos tekintetű em­ber. Homlokát ráncba gyűrte a gondolkozás, szeme kutatva járt erre-arra. Nem is ezólt, mégis meglátta a szenvedőt. Hozzá ment, karjára emelte s haza vitte. Közben szidal­makat harsogott szava s káromló szóval illette a kegyetlen Istent, mert undoksággal tetézi az emberek baját. És főzött a föld füveiből illatos kenőcsöt s meggyógyította Jézust. Jézu* (elszállt az égbe, sivár ma­gánnyal büntette az ájtalos embert és meg­áldotta a káromkodót gyermekeiben. Legszebb kalapok Kard OSIlál divatudvar, ° 1 „ .................. I i i iTO^rr>TM*ií‘l~fTrMwrTni Kazinczy-utoa 4. Hi rcLtések : { - atés . oiiett, i-iegjatzutyosabb 4ri»aaáeeái­I U*aek. — .ja apró hirdetések kőaltt mindet» «*6 ♦ffHÄr. Nytittér sora 28 fiSér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom