Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-30 / 122. szám

SZAMOS (1911. május 30.) 122. szám. ■; r * 2. oldal. M'Mwti Pál .\7afimán Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. najud|cí i dl, öZűldidP. Felvételi Üzl8t8k- Kazinczv-u. 17. Attila-utca 2 Különleges csipkéié s- tés, hűen minta után Angol bőr és készen moquett garnitúrák igen olcsón kaphatók: Vértessy Árpád műipari kárpitosnál Vörösmarthy-utca 40. sz. Nagygyűlés az ipartestület előkészítése tárgyában. — Saját tudósítónktól. — Szinte hihetetlen dolognak látszik, hogy ma, mikor minden téren egyesülésre törekednek a kmsonsorsu emberek, mikor a létért való nagy küzdelemben az egyesek erejük egybevetésével igyekeznek célt érni, az általános szervezkedés kor­szakában Szat- máron még csak vajúdik az a kérdés, hogy az ai 1000—1200 iparos, aki Szat- máron lakik, alakítson e iparteslületet. Es még hihetetlenebbnek látszik az, hogy mikor az iparosságnak ezt a szégyen­letes mulasztását a jobb belátásuak végre helyre akarják pótolni, akkor akadnak ósdi, maradi emberek, iparosságban, két kézi keserves munkában megöregedett iparos emberek, akik kicsinyes okokból, titkolt fél­tékenykedésből a saját káruk árán is azon igyekeznek, hogy megakadályozzák annak az ipartestületnek a létrejöttét, amely min­den egyes iparos javát és érdekét egyaránt hivatva van szolgálni. A tegnappi nagygyűlés hangulatát látva azonban alapos okunk van hinni, hogy a saját jóvoltáért lelkesedő iparosok most nem hagyják a maradi kisebbségtől befolyásoltatni magukat, hanem összefogva, lelkes munkával megalakítják azt az ipar­testületet, amelynek kérdése Szatmáron kerek húsz esztendő óta vajúdik. A tegnapi naggyülést az az intéző bi­zottság hívta egybe, amelyet a múlt heti gyűlés a szervezés munkájával megbízott. Az intézőbizottság meghívta erre az ülésre a debreceni kereskedelmi és ipar­kamarát is, ahonnan dr. Rác Lajos titkárt küldték ki ez alkalomra. A gyűlésen Tankóczy Gyula főkapi­tány, mint az elsőfokú iparhatóság vezetője elnökölt. Miután az ülést megnyitotta, öi- mertette, hogy a szatmári ipaaosok inár két évtizede küzdenek azért, hogy ipartestületük legyen. Csak az ellenzők hibájául róható fel, hogy mig minden kis városban, sőt községben van már ipartestület, nálunk az iparosok egy része még nem tudott az ér- telmességnek arra a fokára emelkedni, hogy belássa: mennyi haszon háramlik az iparos­ságra az ipartestületből. Nehéz ennek min­den előnyét egyszerre és ilyen rövid idő alatt felsorolni, de a sok között már az maga is elegendő ok a megalakításra, hogy az ipartestülettel egy olyan autonom szervezethez jutnak az iparosok, amelynek segélyével ügyeiket saját hatáskörükben in tézhetik. Kevés városban van annyi iparos, mint Szatmáron, de kevés városban van annyi kontár is, mint Szatmáron. Ezes le­szorítása lehetővé volna téve az iparteslület által, amely a nemkontároknak nyújtandó előnyökkel emezek megélhetését biztosítaná, amazokat pedig letörné. Az iparosságról, erről a nagy társa­dalmi elemről, mint testületről alig vesz­nek tudomást a város életében annak szer­vezetlensége miatt, holott ha testületileg vesznek részt a társadalmi és közéletben, ténykedéseikből az általános iparosságra olyan haszon háramlik, amelyet hamarjában fölbec3ülni is alig lehet. Az ipartestületbe való tömörülés esetén elesik a már létező kisebb ipartársulatoknak az a sokszor han­goztatott panasza, hogy nincs támogatójuk és nincs segítségük, magukra vannak ha gyatva, mert az össziparosság saját szerve­zetével leghathatósabban támagntná önma­gát. Hatalmas erővel tudná irányítani saját ügyeit, javait nemcsak a városi társadalom­ban, de a törvényhatósági életben is. Belát­hatatlan kulturális haszna is van az egye Búlésnek, amely magas kulturfokra emeli az iparosságot. Kéri tehát, ne hátráltassák az ipartestület létesítését, hanem tegyék lehetővé, hogy pár óv múlva maguk a jelenleg két- sógeskedők viseltessenek legnagyobb hálával a mozgalom megindítói iránt. A főkapitány szavaira felzugó hatal­mas éljenzés bizonyította, hogy az egybe- gyült iparosok józanul, értelmesen gondol­kozó része határozottan kívánja az ipartes tület felállítását. Dr. Rác Lajos, a debreceni kereske­delmi és iparkamara titkára a kamara üd­vözletét tolmácsolja a szatmári iparosok előtt. Rámutat arra, hogy a kózmüiparoso- kat mindenütt nyomja a gyáripar és a sok kontár. így van ez más országokban is, de ott már megtalálták ennek az or/osszerét: az iparosoknak együttes faktorrá valóössze- szedósót. Mindenütt belátják, hogy az egye­düli igaz segély az önsegély, amit közös munkára való serkentéssel lehet felébresz­teni. Iiyen együttes erő az ipar'esteni. A kamara őszintén kívánja, hogy az ipartestület meg alakuljon. Köztudomású az is, hogy a meg­alakulás egyedüli akadályát az képezi, hogy a régen meglevő ipariársulatok féltik anyagi javaikat az ipartestülettől. Ez a féltékenység teljesen alaptalan, mert az ipartársulat nem károsodhat ik az ipartestület megalakításával, sőt ellenkezőleg eleven vórlüktetést kap s igy ezek a kifogások nem akadályozhatják az ipartestület komoly ügyének megvalósí­tását. Ezek az ipartársulatok, a régi céhek maradványai, legtöbb helyen megvannak, vegetálnak. A mai iparpolitikának is egyik főtörekvése, hogy ezeknek az ipartársula­toknak elevenebb, élénkebb vérkeringést adjon. Régi panasza az iparosoknak, hogy az anyagnak kicsinyben való beszerzése nagyon megnehezíti a kisiparosok helyzetét. Ezen segíteni módjában van az ipartestület­nek anyagbevásárló szövetkezetek létesítése által. Régi panasz az is, hogy a kisiparo sokat a főbb utcákból és nyílt üzletekből kiszorítják, kényteleaek félreeső utcákba, udvari hátsólakásokba költözni, a hol a közönség nem keresi fel őket. Ezen is se­gíthet az ipartestület az áru közös értékesí­tésével vagy szövetkezetek létesítésével, közös munkavállalásokkal. Az ipartestület tehát n^m von el semmit a társulatoktól, sőt könnyít azok helyzetén. Ne féltse tehát egy ipartársulat sem a vagyonát vagy mü ködési körét. Ezt a kamara hivatalos pro grammjaként is mondhatja. Azok az elenyé­sző csekély, pár koronát kitevő évi dijak, amelyek az ipartesület megalakítása folytán előállanak, nem számíthatnak az iparosság összegyűjtése folytán a tagokra háramló előnyökkel szemben. A kamara előtt nem az autonómia megszerzése legfontosabb dolog ennél az ügynél, mert a mig az ipar­hatóság ólén Szatmáron Tankóczi Gyula főkapitány áll, addig az iparosok ügye jó kézben van De jöhetnek más idők, más emberek s ezért ajánlatos dolog a testület szervezése, amelyet a debreceni kereskedel­mi és iparkamara készséggel fog támogatni. Dr. Szűcs Sándor rámutat arra, hogy az ipartársulatok tevékenysége ma már csak a vagyonkezelésre szorítkozik, a hathatósabb eszközöket az ip'-rtörvóny a testületek ke­zébe juttatta, amely sokkal inkább képes az iparosság érdekeit előbbre vinni. Az ipartestület hozzájuttatja az iparo sokat, hogy saját érdekeiket saját zulyukkal és erejükkel védelmezzék. Megmagyarázza az ipartársulatoknak, hogy ha tagjaik be­lépnek is az ipartestületbe, eddigi vagyonuk érintetlen marad, azt tovább is önállóan kezelhetik. Nagy megterheléssel sem jár az iparteztülat létesítése, mert eltekintve attól, hogy a városnál számottevő munka­erők szabadulnak fel az ipartestület meg­alakulása folytán és ezért a város bizonyára adna jelentős összegű támogatást, de ezen­kívül a csekély tagsági dijak-, az uj iparo­sok felemelt belépési dijai, a tanonc sze gődtetési és felszabaditási dijak bőségesen fedezik a költségeket. Vét az iparosság ön maga ellen, ha ellenzi az ipartestület meg­alakítását. Sós András, az ipartestület ellenzőinek egyike kéri íz ipartörvény 125. § ának fel­olvasását. Az elnök felolvassa a kivánt törvény- szakaszt s ebből kiderül, hogy a törvény kifejezetten módot ad arra, hogy az ipartársulatok vagyona az ipartestület megalkotása esetén is külön és önállóan kezelhető. Dr. Shik Elemér szintén azt fejtegeti, hogy az ipartársulatok vagyonát az ipartes­tület érintetlenül hagyja. Felolvassa az in­téző bizottság által kibocsátott aláírási fel­hívást, amelynek egyik pontja igy szól: ,Kijelentem, hogy a fennálló ipartársu­latok vagyonának az ipartestületbe való beolvasztását ellenzem, ahhoz hozzá nem járulok." Kéri, hogy ez iveket vegyék át az utcabiztosok s igyekezzenek azt az ipa­rosokkal két hét alatt aláíratni. A gyűlés nevében köszönetét mond az iparkamara kiküldöttjének az érdeklődésért és segítségért. Glózer János kijelenti, hogy szintén hive az ipartestületnek. 19 évi önállósága meggyőződtette arról, hogy az ipartestület megalakítása nemcsak idejénvaló, hanem sürgős is. Ne várják tehát az iparosok, hogy ezzel is úgy járjanak, mint más intézmóny- nyel, amit önerejükből nem akartak meg­csinálni, később aztán a hatóság kötelezte őket rá. Mint a cipészipartársulat elnöke kijelenti, hogy ő nem félti a társulat vagyo­nát az ipartestülettől, mert tudja, hogy azt úgyis külön lehet kezelni. Gallérok aőzmosása Tükörfénnyel nófehérre Hájtájer Pál Szakmar. Gy Felvételi ár fóüzlei Aossuiu L.-u. 10. üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. ftty olcsín akar Vásárolni nyakkendőkben stb. ne mulassza el szükségletét nálam beszerezni, mert ilzletát-* helyezés miatt, dúsan felszerelt raktáromat mélyon leszállított árakban árusítom. Dús választék ing, kalap, Tisztelettel Bf&UII. Sámuel Deák-tér 7. Halmi ház. immea

Next

/
Oldalképek
Tartalom