Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-21 / 116. szám

(1911. május 21.) 116. szám. SZAMOS 3. oldal P+űmiit Pa,a fedési T* í\ 1»Ír Afta Dunkel-féle Kassáról, kizárólagos kép- Xbltvl Hl »-“vállalat. I •' * tó. ellet viselet. Építési anyag nagykereskedés. Gál és Tjr\ /M*« mükőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-utea 1 B. sz. alatt. iVieiIl Gyártelep : Teleky-u. 43. ... - ■ — Telefon 242. t Angol bőr és moquett garnitúrák VérteSSy Árpád készen igen olcsón kaphatok: vörösShy-Útcalo. sz. « A kultusztárca. Az idei budget vitában egyetlen mi­nisztérium költségvetése sem tudta ez ideig a közvélemény figyelmét annyira magára vonni, mint a vallás- és közoktatásügyié. Laphasábok, nép- és pártgyülések he­tek óta foglalkoznak e minisztérium reszort­jaihoz tartozó kérdésekkel és az éles ellen­tétek táborozói valóságos reklámot vertek a bekövetkezendí országgyűlési tárgyalá­sok elé. A legérzékenyebb húrokat érintő kér­dés a felekezeti ütötte fel a fejét a magyar társadalomban, a kultusztárca költségvetésé­vel kapcsolatban már-már a felekezeti szét­húzás veszedelme fenyegeti az országot. Kutatva az érzékenykedések, a hirtelen felbukkant idegeskedések okait, meglepődve kell tapasztalnunk, hogy a bókétlenkedés, a zavargás azt a felekezetet állította csata­sorba harcot kezdőnek, a mely zászlajára a béke és szeretet jelszavát írja fel s hogy épen e felekezet vádolható meg a békétlen- bedés és zavargás felidézésében nemzetközi vagy kívülről szított szenvedélyekkel, holott a kozmopolitaság vádját épen a reakcioná- riusnak keresztelt katolicizmus vagdossa a legvehemensebben a többi harcoló felé A legutóbbi évek nagy világeseményei a francia, a spanyol, az olasz kultúrharcok egytől-egyig a liberalizmus hatalmas győzel­mei s egyszersmind a világra szabott papi uralom vesztett csatái. Egymás után vesz­tett el a papi uralom, vagy befolyás óriási területeket s a legkatolikusabb államok, az olasz, a francia, a spanyol, maguk rázták le magukról a bilincsek erejével lenyűgöző, befolyást. Kicsiny sziget képezi ma már a papi befolyás mentsvárát: Magyarország és Ausztria, s a mint féltve őrzi vesztett csa­tái után az egész világ katolicizmusa ezt a talpaiatmi területet, sajátos és természete­sen kozmopolita harcmodora tettre serkenti, felébreszti az ellentéteket s innen dúl a felekezeti harc. Ez a kezdődő kultúrharc indító oka és nem a sokféle fekezetiség Mert az a pozitív valóság, hogy Ma­gyarországon sokféle felekezetre oszlik a társadalom s felekezetenkivüliek és szabad­gondolkozók is jelentékeny számmal vannak, semmiképpen sem ok vallási |villongásokra. Az igazi magyar fölfogás mindig az volt, hogy hadd boldoguljon ki-ki a maga hite szerint. Más államok példája is azt mutatja, | hogy az egy vallásu lakosság nem föltétien biztosítéka a társadalmi békének; ott van Francia- és Spanyolország, amelyeknek népe túlnyomóan egy hitet vall s amelyek még sem kerülhették el a leghevesebb kultúrhar­cokat; viszont a felekezetek nagy száma s a legmesszebbmenő vallásos lürelmesség nem zavarja az állami és nemzeti egységet, amire nézve elég az Egyesült-Államok pél­dájára hivatkozni. Arra nézve, hogy a törvényhozás nem csak el nem mérgesíti, hanem ellenkezően .bölcs és higgadt magatartásával lecsöndesiti a felekezeti kérdés miatt idegeskedő köz­hangulatot, bizalmat és alapos reményt nyújt a mai kormányzat igazán liberá'is szellemo és éppen a vallásügyek vezetőjének, Zichy János grófnak egyénisége. A mai kormány nagyon jól tudja, hogy magas hivatásának nem tesz eleget a puszta adminisztrálással és egyes törvényalkotásokkal, hanem hiva­tásának legfontosabb része a nemzet egysé­gén, a közélet egészséges fejlődésén őr­ködni s a szabadelvű és demokratikus irányú nemzeti haladást biztosítani. Zichy János miniszter pedig tárcája költségveté­sének a nemzeti munkapártban történt meg­vitatásán is, ahol nyugtalanító jelenségek szóba kerültek, bebizonyította, hogy telje­sen szolidáris kormányának liberális szelle­mével s hogy nemes gondolkodása s kiváló higgadtsága a legalkalmasabb kultuszminisz­terré képesíti őt ezekhen a kényes időkben. Bízunk benne, hogy a szabadelvű többségű képviseiőház föladata magaslatán fog állani s megóvja hazánkat a felekezeti harc átkától 1 Szatmári muzeum. A jubiláris kiállítás rendezőinek figyelmébe. Irta: Demjén Endre, oki. tanár. II. Néprajzi gyűjtemény bővíthető ki legalkalmasabban általános érdekű múzeum­má, ez pedig legalkalmasabb alapja lenne régi álmunknak a kultúrpalotának, a minek valósulnia kell ! Most itt van köszöbön a gazdasági és ipari kiállítás, legjobb alkalom a nép­rajzi tárgyak begyűjtésére és bemutatására. Oly kedvező, önként kínálkozó alkalom ez, hogv elmulasztása soha jóvá nem tehető halálos bűn lenne, szégyenletes hanyagság. Különösen azért lenne kiszámíthatatlanul káros most e mulasztás, mert ilyen kiálli- j tási alkalmakkor meg lehet mozdítani az egész megyében a különben bizony ne­hezen mozduló közigazgatási apparátust. Ilyenkor felloban némi lelkesedés, a leg­szorosabb fösvény markok is adásra nyíl­nak, s az adakozó kedvet, a lelkesedést föl kell használni a gyűjtésre. Az igy összegyűjtött tárgyakból aztán a gazda­sági és ipari kiállítás keretén belül helyi érdekű néprajzi kiállítást kell rendezni. Modernebb gazdasági kiállítást már nem rendeznek néprajzi csoport nélkül, egy néprajzi csoport az igazi virága a kiállí­tásnak, melyben tért enged kulturális és művészi szempontoknak. Csak egy konkrét példára utalok. 1910. szeptember végén a Hontvármegyei Gazdasági Egylet által Iüolyságon rendezett fényes sikerű kiállí­táson a néprajzi csoport volt a legvonzóbb,, a nagyközönségnek is, de különösen az idegeneknek leginkább tetsző, pedig Hont- megye néprajzi kincsekben sokkal szegé­nyebb a mi megyénknél. Népviseleti tár­gyunk néprajzi becsű nem valami sok van, bár az is akad (Avas), de a keramika pl. nálunk egészen sajátos érdekességü. Sok emlékünk van az összes ősfoglalkozások­ból, régi aszalóink páratlanul érdekesek, fából faragott népies műemlékeink csodá­latra méltóak 1 E cikk terjedelme nem engedi meg, hogy mindazt, bár érintve is, elsoroljam a mi néprajzi szempontból érdekes nálunk. Pár év múlva elsorolhatjuk úgyis ujjúin­kon. Örök szégyenünk már most is, hogy a tárgyi néprajz számára alig maradt hír­mondó a gazdag Ecsedi lápból. Egy pár sorban még összehasonlítás esetleg meg­fontolás kedvéért az ipoíysági kiállítás tanulságait akarom levonni. Egyoldalúak lesznek e tanulságok, egyoldalú szempont­ból, a magyar földnek és népének szere- tete szempontjából szűrődtek le, talán érdemes lesz mégis elolvasni ezeket. Na­gyon is érdemesnek találtam leírni ezeket, csak egy kevés szeretet és megbecsülés népünk iránt, melynek mindent köszönhe­tünk, legyen olvasóimban, úgy nem irtana le hiába. Hontvármegye már említett kiállítása a következő csoportokból állott: állatkiál- litás, vadászati kiállítás, néprajzi kiállítás, keramika és régiségek, tanügyi, házi ipari, tüzoltószer- és gazdasági gépkiállítás. Ön- megtagadásba kerül lemondani arról, hogy pár szót ne szóljak mindegyik csoportról^ figyelmet érdemel ezek mindegyike. Után­zásra méltó tanügyi csoport eszméje. Föl­Olcsó-ságáról előnyösen ismert a nyári újdonságok. Vásárlási kötelezettség nélkül bemutatom. Selymek 38 krajcártól. Egyben felhívom a t. hölgyközönség figyelmét a selyem-, kelme- és csipke-áruházába Szatmár( a Pannónia mellett dús választékban megérkeztek a most érkezett legújabb WOmU MIMET női blúzokra. női divat és konfectio áruházát, amelyet most újonnan teljesen átalakított és nagyobb alapokra helyezett. Óriási választékban vannak raktáron: Japán blousok, csipkében, selyemben, szövetben, a legújabb aljak, pongyolák ízléses és a legújabb kivitelben japán szabás szerint. Ezeken kívül még nagy választék az összes tavaszi újdonságokban. Szen- sátiós kostüm és blous kelmék hallatlan olcsó árban. Selyemáruk! Rutaadiszek! Nézze meg a kirakataimat. MANDEL JÁNOS Szatmár, Deák-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom