Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-01 / 75. szám
2 oldal. SZAMOS (1911. ápr. 1.) 75 szám. £.«l,£rok. öózmosása IMI Cmfanj« Gyár. fóüziet Kossiuns L,.-u. 10. Tükörfénnyel hófehérre flujlcyoJ fül OMuUIal. Felvételi üzletek: Kazinczv-utc? 17. Attila-utca 2 császá^ Rákóczival többé semmi szin alatt nem akart kibékülu, sem az üresuek nyilvánított magyar trónba nem akart senki beleülni. A detronizálás a közvetítő hatalmakat is elkedvelenitette, mert hogyan ösztönözzék egyezségre a magyar királyt azokkal, akik elszakadtak tőle ? Elmaradt a külföldi segély! Rákóczi háborúinak utolsó idejében az országban kiöntött az árvíz, dühöngött a pestis és a marhavész. Ármány, elszéledós, nyomor, kétségbeesés, kivándorlás, hitszegés és honárulás ütött mindenfelé tanyát. Senki sem gondolt többé a háborúval. A harcedzett, jól fölszerelt, kitünően élelmezett, nagy tüzőrséggel ellátott és a hadtudományban jártas császári hadak rohamosan visszafoglalták az egész országot. Erdély teljesen elveszett, Magyarországból is már csak Kassa, Ungvár, Munkács, Huszt, Kővár, Szatmár s a köztük levő vidék volt a Rákóczi kezei közt. Erro nézve mondja a fejedelem: — Napról-napra mélyebben szorulunk azon szögletbe, melyet a Tisza és Beszkid közötti hegyek képeznek s melynek alapja Munkács. Rákóczi csak egyetlen esetben győzhette volna le Ausztriát, ha szövetségesei s az ország abban az időben J adnak neki megfelelő pénzt és hadat, midőn a császár a spanyol örökösödési háborúnak szentelte teljes figyelmét 1 Rákóczi kibujdosása. Rákóczi Munkácson, 1711. évi február 20 án tette meg szabadságharcára vonatkozólag az utolsó intézkedéseket. Kinevezte Károlyit teljhatalmú helyettesének, az összes hadak főparancsnokának és egyszersmind a béketárgyalások folyta' tásával is megbízta. Itt hagyta egymillió kétszázezer hold földjét, kincseit, kastélyait, várait, egész királyi vagyonát, a Becsben fogva levő feleségét, hessenrheinfelsi Amália Saroltát és két fiát, Józsefet és Györgyöt, hogy elbu kott nemzetéért a Lengyelországban időző Nagy Péter orosz cár segélyét megnyerje, kihez Bercsényit már előre küldte. Kereste a nincsen t ! Csikorgó kemény tél volt, a Kárpátok szoros utjai hóval födvék. A fejedelem február 21-én, zord téli napon, hózivatarban u óljára látta hazáját s attól a vereckei szorosban őrök bécsut vett ! A szatmári béke. Már 1704-ben, mikor Rákóczi diadalmas hadai nemcsak a felvidéket foglalták el, hanem Morvaországban, Stiriában pusztítottak, sőt Bécset is megremegtették, Lipót császár békére hajlott, az alkotmány helyreállítását Ígérte s Széchenyi Pál kalocsai érseket bízta meg a békealkudozással. A nemes indulatu főpap nagy buzgósággal látott az ellentétek kiegyenlítéséhez, de Rákóczi makacs volt, kijelentette, hogy nem bízik Lipót király Ígéreteiben s a békekötés biztosításául a tengeri hatalmak (Anglia Rollandia, Svéd- és Poroszország) kezességét és Erdély függetlenségének helyreállitá- zát kívánta. E bizalmatlan föltételt Lipót nem fogadhatta el, de hogy jóindulata megmaradt, bizonyítja a békeajánlatok ismételt meguji tása s az a tény, hogy haldokolva is azt tgnácsolta fiának : mihamarabb békiiljön ki a magyarokkal. I József az angol és holland követek sürgetésére valóban fölvette újra a békealkudozások fonalát, de Rákóczi és hívei ragaszkodtak feltételeikhez, az udvar pedig hallani sem akart a külföld kezességéről, sem az erdélyi öná ló fejedelemségről. így a háború kegyetlenül folyt tovább, özönnel omlott a magyar vér, mig végre a trencséni vereség Rákóczi minden reményét porba tiporta. Az egész ország belefáradt már a hosszú s reménytelen küzdelembe. A katonai helyzet is teljesen kétségbeejtő volt. Ötvenkétezer jól fegyverzett császári haddal szemben csak 7—8000 kuruc állott s ugyanannyi lekötve a különféle városikban, de elcsüggedve, epedve a béke után, végső bomlásban, élelem és zsold nélkül. Rákóczi háborúiban a két részről mintegy százezren estek el s a rettentő döghalál és kivándorlás hét és félmillióra olvasztotta le a nemzetet. Károlyi, nem látván mást ‘a haza vér belult képénél, gyorsan megkötötte Pátffy János gróf, horvát bán s császári megbízott főgenerális és lindenheimbi Locker Károly meghatalmazott császári referendárius kon ciliárussal a békét, a melyben az a neveze tes, hogy előkészíteni Debrecenben kezdték; a nemes és vitézlő rendek, a magyarországi és erdélyi külön meghatalmazottak (a főpapok s főurak rendje és az ország főtanácsa nélkül) Szatmáron. a vár területén állott, azelőtt prófuntházul szolgált s a kötés idején ref. templomnak használt ódon helyiségben 1711. évi április 27. és 28-iz napjain tárgyalták le es fogadták el; Pálffy és Locker április 29-én Szatmáron, a nemes és vitézlő rendek pedig báró Károlyi Sándorral május 1 ón, Nagykárolyban írták alá; és végül eskütételi és meghódulási részét ugyancsak május 1-én, vasárnapon, verőfényes, szép, de fjgyos időben, a kismajtényi síkon hajtották végre. A szatmári béke főbb pontjai. Rákóczi Ferenc fejedelmi életének, minden ingó és ingatlan jószágainak, kivé- vén a várakhoz tartozandókat, a magyar korona országaiban, udvarával és szolgáival együtt, összes címeinek megtartása mellett grácia adatik, ha a hüsógesküt 3 hét alatt leteszi. A fejedelem fiait is visszakapja s ha tetszik. Lengyelországban maradhat. (Az erdélyi fejedelemségnek azonban vége) Az nri, papi, fő- és nemesi rendben levő magyarországi s mindhárom nációju erdélyi vitézeknek és minden jószágaiknak, hüsógeskü alatt, ugyanksak amnestiális grácia adatik. A parasztság nem büntethető a hadban való részvételért. Az urak és a nemesség a maguk szokása szerint fegyvert továbbra is viselhetnek. A külföldi katonák békén hazamehetnek, ellenben a császáriól elállottak zászlóik alá visszatérni kötelesek. A nem nemes katonatisztek földesúri jogok nélkül, szabadosoknak ismertetnek el. A kegyelem kiterjed a kibujdosottakra és hadifoglyakra. Az árvák és özvegyek jószágai visszaadatnak s a károk kártalanittatnak. A király Magyar- és Erdélyország mindennemű törvényeit szentül megtartja s biztosítja a rendeknek azt a jogot, hogy a legközelebbi országgyűlésen bárminemű sérelmeiket előterjeszthetik. (Később meg fogjuk látni, mily üdvös, mily hatalmas eredménye volt e pontnak az országra.) A kismajtényi síkon. A kismajtényi sikon 1711 évi május 1 ón mintegy 12,00' kuruc vitéz, lobogó zászlókkal s talpig fegyverben jelent meg Károlyi vezetése alatt Pálffy előtt. A főtisztek a hüségesküt már előzőleg a szatmári gyülésházban letették s itt, Isten szabad ege alatt, a nyílt mezőn, a hadak hallatára, most Károlyi s utána a kurucok tették le. Mindenféle hadi eszközök és muzsikák megszólalnak. A zászlótartók zászlóikat ele- intén sűrűén lobogtatják, majd azok szőve teit karddal levágják, derekuk közé csavarják s az üres zászlónyel.két meghódolás jeléül a földbe szúrják. A hadak 160 zászlúnyeiet hagytak hátra a kismajtényi mezőn, majd teljes fegyverzetben elszéledtek. Ez volt a magyar nemzeti tragédia végső jelenete (A szatmári béke helyének föltalálása nem sokára következik.) Az nem újság ! Mint mindig, úgy most is a legmodernebb női kalap modellek, újdonságok, szolid árakban, kiválóan Barcsay Erzsébetnél, Kazinczi -utca 6. sz. alatt. Városi ügyek. A honvéd laktanya kibővítése. Pár nap előtt szó volt róla, hogy a katonai bérszabás szerint megállapított térítési dijak oly alacsonyak, hogy a helybeli honvéd helyőrség részére szükséges férőhelyekre többszöri hirdetés dacára sem tett senki ajánlatot, minek következtében, a helybeli ezredparancsnokság a várostól kérte a katonai gazdasági hivatal és más célokra szükséges bérhelyiségek előállítását. Városi tanács a József főherceg laktanya telkén végrehajtandó toldalékópitkezéssel kívánja a kérdést megoldani, ami a beszerKülönleges csipkefes- jUmftórpw üni Lyár főüzlet: Kossuth L.-utea 10. tés, hűen minta után riajtujigi1 ífli, tUfiaiMr. Felvétaii üzletek: Kazinozy-u. 17, Attiia-utca 2 j HOTEL A központi pályaudvarral i szemben. ■ ■ ARANY SAS BUDAPEST SZÁLLODA Baross-tér 19. szám alatt. Családi szálloda. Pedáns tisztaság. Modern kényelem. Szobák villanyvilágítás és kiszolgálással £ kor, 60 fillértől feljebb. ===== Szállodatulajdonos: Fried Gyula
