Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-01 / 75. szám
(1911. április. 1.) 75 szám. S Z A M 0 S 3-ik oldal. zett költségvetés szerint 24.522 koronába kerül. A tóritési dijak és a tervek megállapítása iránt most folynak a tárgyalások. Az ékeskert rendezése. Az ékeskeri utca nyitás egyszer már lekerült a napirendről. Most az ügy, legalább részben újból aktuálissá vált. Dr. Já- ger Kálmán az Attila-utca felől kérte az uj utca rendezési vonalának megállapítását, mivel ott két telket be akar építtetni. A tanács a szabályoknak mindenben megfelelő kérelemnek helyt adott. Pénztár vizsgálat. Tegnnp délután ejtette meg a pénztárvizsgáló bizottság a városi közpénztár negyedévi rovancsolását, mely alkalommal mind a pénzkészletet, mind a pénztárban kezelt egyéb értékeket teljes rendben találta. Digestor. A tanács elfogadta az állategészségi telep kezelésére vonatkozó ajánlatot, mely szerint a Digestor részvénytársaság a telepet harminc éven át kezeli. A telepen feldolgozott állati hullaanyag értékesítéséből befolyó jövedelem a vállalatot illeti, amiért a városnak az első tiz évben évi 1200 koronát, azontúl évi 1500 koronát fizet. Azon kívül száritókészüléket állít fel, amely 30 óv után ellenszolgáltatás nélkül átmegy a város tulajdonába. A tanács fölkérte polgármestert, hogy lépjen érintkezésbe a vármegyei törvényhatósággal egy állategészségügyi körzet megalakítása érdekében, mivel a város maga kevés anyagot nyújt a digestor üzeméhez. w ■« | ingatlant akar venni vagy eladni. A B jelzálog kölcsönt keres, II I mielőtt bármiféle gazdasági cikket ■ ■ I# I beszerezno, &JA M I vagy a gazdasági élet bármely ágába I ■ 1% I vágó szükséglete van, M. JLA.JL.JL forduljon bizalommal: Poszvék Nándor Szatmári Kazinczy-utca 7. Elitéit kivándorlási ügynök. Sorozás elől Amerikába akarta vinni a legényeket. — Saját tudósitónktól. — Ilyenkor, sorozás előtt nagy a drukk a legények között, akik rettegnek, reszketnek az ezredorvos végzetes „tauglich“-ától. Megpróbálnak minden csalafintaságot, hogy a három esztendei gyöngyélet keserves gyönyörűségei alól kibúvjanak s ha valaki ebben segítségükre tud lenni, attól nem sajnálják a pénzt sem. A falusiaknak ezt a félelmét aztán gonosz emberek arra szokták felhasználni, hogy tőlük ravasz módon pénzt csaljanak ki. Birtás György, budapesti pincér ez idén sor alá kerülő több kis majtényi legénynek azt ígérte, hogy ö kiszökteti őket olcsó pénzért útlevél nélkül Amerikába, ahol ráadásul még jó munkát is szerez nekik. Veres János, Vastag Péter és Suta Mihály nevű legények útra is keltek Birtás sál, de útközben a csendőrség elcsípte és Birtással együtt letartóztatta őket. A szatmári törvényszék tegnap ítélkezett az egész társaság fölött és Brichtát négy havi fogházra és 240 korona pénz- büntetésre, a legényeket pedig egyenként 3—3 napi fogházra és 20—20 korona pénzbüntetésre ítélte. Dávid Ödön SS Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinczy-utea 15. sz. Nlüfogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat jutányosán késeit Telefon 258. Szinház és zene. Heti műsor: Szombaton másodszor „Sárga liliom“. (C. bérlet.) Vasárnap délután újdonság, negyedszer „A halhatatlan lump“ operette, este harmadszor „Sárga liliom“. (A. bérlet.) A sárga liliom. — Biró Lajos darabjának tegnap esti premiórjéről. — Szó sincs róla, hogy az emberek olyan rosszak lennének, mint a minőnek festik őket. De ez a közmondásos aforizma ma már csak a festőművészeiben állja meg a helyét. Az irodalomban egészen másként van. Ott igen nagy művé szét, hatalmas irói talentum kell hozzá, hogy az iró híven visszatudja adni azt a sok emberi rosz- szaságot, zjillöttséget, amit az élet minduntalan felszínre vet. Az állami rendünk ugyan nem olyan gyönge és bizonytalan, mint ahogy azt Biró Lajos darnbjában beállítja, de az emberi rosszaságot és gyengeséget az életből vitte a darabjába a szerző. És a mit irt, az nagy irói zsenialitással, erős tollal irta. A darab egy kis magyar városban játszik. Ebben a kis városban időzik Sándor főherceg, egy 21 esztendős fiatal gyerek. Eszeveszetten lumpol a kis főherceg egy csomó katonatiszt társaságában, kiket egyen- kint valami érdek fűz a főherceghez és akik mind azért tartanak ki olyan hűségesen mellette. A város polgársága rémülten menekül mindenünnen, ahol a főherceg feltűnik, mert senkinek az élete nincs biztonságban, de senki sem emeli fel szavát ellene, mert mindenkinek külön és együttesen az egész városnak az érdeke forog kockán: a főherceg atyjának a közvetlen közelben nagykiterjedésü birtokai vannak és ebből kíván meggazdagodni mindenki. Csak azak zugnak-morognak, akik még nem jutottak konchoz. Az önzetlenség és a demokratikus politika álarca alatt megalakítják a „független demokrata pártot“, amelynek vezéréül Peredy drt szemelték ki, az orvost, akit most neveztek ki és akit aznap estére várnak a városba. Ezt a kitünően rajzolt társaságot ugratja szét a kávéházból a részeg katonatiszti társaság, mely élén a főherceggel és primadonnával a kávéházba jön. Eközben érkezik meg Peredy a hogával együtt és a kávés jóindulata egy spanyolfal mögé bujtatja őket a részeg tisztek elől. A főheroegnek azonban valami összetűzése akßd a kávéssal és kardot ránt, Peredy erre előugrik a spanyolfal mögül és visszatartja a főherceget. A zűrzavarban persze Judit, az orvos húga is előjön és a főherceg meglátja és megkívánja. Az egyik szolgálatkész főhadnagy, aki egy majorátusra vár a főherceg utján, kimesterkedi, kikényszeríti, hogy Perediék, akik távozni akarnak, ottmaradjunak és leüljenek a tiszttársaság asztalához s a főherceg megismer kedjék a „sárga liliommal“, akit íensóges személye megkívánt. Ez történik az első felvonásban. Expozénak nagyon érdekes és Biró Lajos nagy irnitudásával van felépítve. Különösen a lumpoló társaság rajza művészi és az egész felvonás, bár nem tulságosnn visz előre, magában rejti egy elkövetkezhető sulyo3 dráma magját. A szerző ebbe a felvonásba annyi szellemességgel visszi bele ezeke- a részleteket, melyek szinte pointes anekdoták, hogy le tud kötni bennünket. A második felvonás az orvos lakásán játszik. A főherceg már nemcsak kívánja Juditot, hanem tényleg szerelmes belé. A leány bátyja azonban vakmerőségig óvatos tartózkodással utasít vissza minden közeledést. A leány egy pillauatig meghökken ugyan, hogy a bátyja az ő megkérdezése nélkül intézkedik ilyen energikusan az ő legsajátabb személyi dolgában, de beletörődik. Nem úgy a főherceg és hűséges Leporellója, Thurzó főhadnagy, aki agyafúrt aljassággal egy este eltávolít mindenkit a házból, az orvost beteghez hivatja el, hogy azalatt a főherceg bejuthasson a lányhoz. A lánz azonban azt mondja a főhercegnek, hogy nem szereti és becsapja orra előtt a hálószoba ajtaját, amelyen hiába dörömböl. Itt találja leány bátyja, aki visszatért, mert mert megtudta, hogy miért hívták el és dulakodás közben pisztolyt ragad és megsebesíti a főherceget. Thurzó főhadnagy a lövés zajára berohan és Peterdyt, az orvost kényszeríti, hogy teljesítse kötelességét és kösse be a beteg főherceg sebét, amely túlságosan súlyos. Ó pedig az ezredest hivatja el, akivel megbeszélik, hogy az esetet el kell titkolni, mivel pedig Peterdy nem akar hallgatni, őrizet alá helyezik. Két kitünően megirt jelenet van ebben a felvonásban. A legény beszélgetése a főherceggel az egyik. Nyugodt és csendes, majdnem hangtalan ez a jelenet és mégis telve van a várakozás nagy izgalmával. A másik az, mikor az orvos a sebesült főherceget kötözi — és mialatt ur élet és halál fölött, a főhadnagynak szemébe vágja a gazságát és a hitványságát — a főhadnagy karddal a kezében kéuytelen eltűrni mindazt a kemény igazságot. Az utolsó felvonásban aztán az orvost ngy dilemma elé állítják. Vagy hallgat busás bérért, a maga jószántából, vagy elhallgattatják az őrültek házában. Sorra vonultatják fel előtte azokat, akik elégedetlenek voltak és vele együtt pártot alakítottak és akik most megelégedett tele zsebbel csatlakoznak a többséghez és végre eljön a húga a legvégső vallomással: azzal, hogy szereti a főherceget és az övé akar lenni. Peredy kénytelen belenyugodni a megváltozhatat- lanba és inkább úrrá lesz a tömeg felett, mint hogy eltiportassék a tömeg ereje által. A darab egyetlen fontos női szerepét Zöldy Vilma játszotta, aki bebizonyította, hogy az ilyen csendes, hangtalan alakok megjátszásában is igazi művésznő. Az orvos szerepében Sipos brillírozott. A belülről folyton kitörni készülő energiát és a kívülről jövő elfojtó körülményeket kiváló művészettel, nyugodt komolysággal hozta ki szerepéből. Vidor a Thurzó főhadnagy szerepében finom művészi jellemzéssel játszott. Ifj. Baghy pedig egy » cigány szerepben pompás kabinetalakitást nyújtott. Dunay Rózsi meg egy kiesiny szobaleány szerepben adott kiváló tehetségéről tanúságot. Végre Roos Jenő a főherceg szerepében megfelelően fiatal volt s ez minden, amit szerepe megmentése érdekében elkövetett. Ä l/C D1T A Gc( Első szatmári általános ke- ))Vu[ll IHö reskedelmi tudakozó intézet. Petőfi-utca 17. sz. Telefon-szám 310. már nem uj vállalat, amennyiben széleskörű összeköttetései révén nyolc megyéből a kereskedők és iparosok hitel- képessége és vagyoni állapota felől azonnali informatiokkal is szolgálhat. Ne tessék tehát addig üzletet kötni, mig az informatiót nem szerzi be.
