Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-09 / 56. szám
2 rv<1«" SZAMOS i911. márc 9.) 56 »zár* Modern ruhafestés Uoifóinyi jjTj Cvnfni«)« Gyár fóüzlet Kossuth L.u. 10. bármely divatszinre HGJtuJGi iái O/jdllilal. Felvételi üzletek: Kazinczy-utcs 17. Attila-utca 2. nem valószínű, hogy két hónap alatt helyreáll egészsége, akkor aztán Pallavicini őr- grófbsn kell keresni a Ba lplatz uj gazdáját A konstantinápolyi nagykövet sem áll egészség dolgában a legjobban. Régi gyomorbaja kínozza s nagy kérdés, vájjon meg tud-e felelni a külügyminiszteri állás fizikai fáradalmainak Dr. Heimann Rezső a „cehér Kereszt“ országos lelencház egy v. alorvosa GYERMEKORVOS, vármegyei körorvos. Lakik: Árpád-u. 30. Rendel: d. e. 9—12-ig. KÜLFÖLDI SZEMLE Háború Marokkóbmn. Londonon át az a hir jön Marokkó tengeri kikötőjéből Tangerből, hogy a tróntól megfosztott ex- szultán, Abdul Aziz érdekében lázadás tört ki, amelyhez valami negyven törzsfönök csatlakozott. Marokkó fővárosa, Fez teljesen el van zárva, azok a francia tisztek, akik Tangerből útban voltak Fez felé, kénytelenek voltak visszamenekülni. Muley Hafid szultán a hozzá híven maradt törzsekkel nem tud egyesülni és nagy veszedelemben forog. — Mint ezekből a hírekből látható, Marokkóban nincs más dolguk az emberek nek, mint öldökölni egymást a tényleges és letett szültánokért, mintha nem volna te jesen mindegy, hogy melyik szultántól — tagadják meg az adót. Az Unió Mexikó ellen. Washingtonból jelentik, hogy az Unió kormánya a mexikói határ mentén egész hadtestet moz gósitott, hivatalosan azért, hogy ott gyakorlatokat végezzen, de a valóságban nem másért, mint a Mexikóba leendő esetleges benyomulás előkészítése céljából. Az Unió kormányát már régóta nyugtalanítják az örökös forradalmak Mexikóban, amelyek miatt sem a két állam közti kereskedelem, sem az Unió mexikói alattvalóinak élete, vagyona nem biztos. Az Unió lakossága előtt különben is kedves eszme Mexikó annektálása, amelyet az európai diplomácia úgysem akadályozhatna meg, ha egyszer napirendre kerülne. Lego!c»oat>tui «suaramatun« Üveg, porcölláo lampaárut, ajándéktárgyakat Sc warn Andornál, vasúti bazárban, átulix-utca 3/b. (Molnár-hái.i Szentes, Jászberény, Szombathely é« Nagykörös városok még mind népesebbek voltak, Szatmárnémeti az utóbbi 10 ér alatt ezt a tizenkét várost túlszárnyalta, ami oly viszonylagos gyarapodás, amelyhez hasonlót a népszámlálás adatai fel nem mutatnak. Megyénk többi városai között Nagykároly lakossága most 16 ezer s a tiz év előtti 15.179 lakosához képest itt a szapo rulat csak 821. Nagybánya jelenlegi lakosainak száma 12.892 s előbbi 11.169 lakosához képest szaporodása 1723. Felsőbánya lakossága most 4900 s előbbi 4680 lakosához képest csak 320 al növekedett, de növekedése igy is mutat fel oly viszonylag s gyarapodást, mint Nagykároly, Nagybánya azonban a megyeszékhelyét erősen túlhaladja, ami kétségbe nem vonható bizonyítéka, hogy fejlődési képessége sokkal nagyobb, mint Nagykárolyé. A városok fejlődését feltüntető adatokból még az megállapítható, hogy hazánknak Zemplén, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Szolnokdoboka és Besz- tercenaszód, tehát e nyolc megye által ké pezett északkeleti részében legnagyobb s eszerint fejlődésre legképesebb város Szatmárnémeti, annak dacára, hogy sem a megyének, sem a pénzügyigazgatóságnak nem székhelye. A népszámlálási adatok alapján hírlapjaink a megyék ó< választókerületek uj beosztását sürgetik. Egyik nagy lapunk felhozza azt is, hogy a városokban minden 25 ezer lakos után egy képviselő lenne választandó s Szatmárnémetit azon városok közé sorolja, amelyeknek a parlamentben két képviselő választására lehetne joguk. Meggyőződésünk, hogy a népszámlálás nagy munkája nem a levéltárak részére ké szült s annak adataiból a kormány is le fogja vonni azokat a tanulságokat, amelyek az ország s ebben megyénk érdekeinek is megfelelő sürgős állami intézkedések alapját kell hogy képezzék. Dávid Ödön fogászati műtermét Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinezy-utca 15 sz Müfogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat jutányosán készít Telefon 258. Gyulától a főkapitányságon, hogy mi volt a foglalkozása, amikor még jobb napokat látott, ezt felelte : — Honvédhadnagy voltam . . . * Csakugyan tényleges honvédtiszt volt a fiatal ember, még nem is olyan régim. Elmondotta a rendőrségen, hogy négy közép iskolát végzett s amikor a gimnázium negyedik osztályából kikerült, a nagyváradi kadétiskola növendéke lett. Sikerrel végezte el a tanfolyamot és kinevezték hadnagygyá a nagyváradi negyedik bonvédgyalogezred- hez. Itt azonban nem maradt sokáig Nem tudni mi okból, a király engedelmóvel áthelyezte < a közös hadsereghez Szatmárra, az ötödik gyalogezredhez. De ott sem tudott boldogulni, sok adósságot csinált s a hite lezöinek köszönhette, hogy tiszti rangjáról le kellett mondania. Kilépett a hadsereg kötelékéből. És itt kezdődött a tragédiája. Semmihez nem értett, semmiféle foglalkozást nem kapott. Bontus-nak a nevelöszü’ei után hivják a volt hadnagyot. Az édesapja Binder Péter szuesavai bankár, aki azonb.m nem akarta elismerni a fiút- Azzal vádolta meg, hogy törvénytelen, nem az ő fia és el is vált a feleségétől. Bontus Gyula a nevelőszüleinél élt, de az édes anyját többször meglátogatta és két esztendő előtt elutazott Szucsavára, hogy az édes apjával is megismerkedjék. Az öreg Binder Péter azonban nem engedett keményszivüségből. Nem akarta megismerni a fiát és kiutasította a házából. Bontus Gyula roppant felindulásában revolvert rántott és rálött az apjára. Eljárás indult meg a katonaságnál ellene és akkor szanatóriumba vitették az exaltált katonatisztet. Nagyszebenben az ottani szanatóriumban tartózkodott egy ideig, majd amikor kiszabadult, az édes anyjától kapott pénzt, négyszáz koronát, ezzel az összeggel indult útnak a fővárosba, hogy itt keressen boldogulást. A múlt év júliusában érkezett Budapestre és ameddig a négyszáz korona tartott, nem volt gondja. Csak azután következtek a nehéz napok, a reménytelenségek, amikor látta, hogy sehol sincs rá szükség, sehol sem akarják foglalkoztam, mert hiszen úgysem tudták volna semmire használni. Augusztusban beállt a Mtiller-céghez. Szolga lett a hadnagyból, as egykori fényes atiliás katonatisztből. Bontus Gyulát beismerő vallomása után a rendőrség letartóztatta. Szatmármegyei népszámlálási adatok. A magyar városokra vonatkozó népszámlálási adatok nagyrészben már nyilvánosságra jutottak s ezekből a minket közelebbről érdeklő adatokat a kővetkezőkben ismerteth-tjük. A lakosság számával Szatmárnémetit túlhaladó törvényhatósági joggal biró városok : Szeged 118, Szabadka 95, Debrecen 91, Pozsony 73, Temesvár 69, Kecskemét 65, Hódmezővásárhely 62, Nagyvárad 61, Kolozsvár 60, Arad 58, Miskolc 52, Pécs 51, Fiume 50, Kassa 45, Győr 44 ezer, rendezett tanácsú városok : Brassó 39 s Nyíregyháza is 39 ezer lakossal, melyek után mint a só ban 18-ik, Szatmárnémeti következik 36 ezer lakossal. Tiz év előtt Szatmárnak még csak 26.138 lakosa volt s ekként városunk 1900 óta 9822-vel szaporodott s mig 1900. óv bev Székesfehérvár, Újvidék, Sopron, Zenta, Zombor, Kiskunfélegyháza, Makó, Cegléd, Hadnagyból boltiszolga. A nyomor áldozata. Szatmáron volt katonatiszt. A budapesti főkapitányságon kedden este letartóztatták Bontus Gyula huszonkét esztendős bukovinai születésű üzleti szolgát, aki Müller Cipót szönyegkereskedő Dávid u. 7. számú üzletében volt alkalmazva. Bontus a raktárhelyiségből ellopott hét darab szőnyeget, amelyek ezer koronát értek. A szőnyegkereskedő nem vette észre a hiányt, a véletlen vezette rá a rendőrséget a tolvaj- lásra. A szolgát kinyomozták, a rendőrségre vitték, ahol beismerte, hogy Müller raktárából szőnyegeket lopott és azokat elzálogosította. Azt mondta, nagyon kevés volt a fizetése, nem tudott megélni a keresetéből. Kilenc forintot kapott hetenként. Sokat nyomorgott itt a fővárosban és kénytelen volt ezt az állást elvállalni, bár tanult, intelligens ember, de a nyomor rávitte erre a keresetforrásra És most a nyomor vitte a bűnbe is Amikor megkérdezték Bontus Kézrekerült gyilkosok A múlt napokban hirt adtunk arról, hogy Ráksa községben Czuczorás János odavaló lakost ismeretlen tettesek meggyil kolták. A csendörség azonnal kezébe vette az ügyet és fáradhatatlan buzgalommal, de nagy ügyességgel is úgy intézte a nyomozást, hogy a gyilkosokat már le is tartóztatta és átadta az igazságszolgáltatásnak. Négyen voltak a gyilkosok, ráksai legények valamennyien, nevük: Dubo Juon, Csorba Juon, Nap Juon és Bálint László, egytől egyig notórius verekedő és bosszúálló ember, akiknek már többször volt szerencséjük az állami rabkenyeret enni. A letartóztatott gyilkosok beismerő vallomása szerint a véres eset következőleg történt: Czuczorás János éjjeli őr volt Ráksán, erős, hatalmas termetű ember, aki egymaga képes voit rendet csinálni a falu legényei közt, ha ezek összeverekedtek. A garázda Legszebb ruhatiszdtás UáifiRipn Pál S7afimán Gyár fő üzlet: Kossuth L.-utca 10. Vegyileg száraz utón OAűdllfll. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2
