Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-09 / 56. szám

(1911. märe 9.) 56. szám. SZAMOS B oldal. Megnyílik március hő 15-én Kesztenbaum M ariska női kalap rli vniÍAPmA a Szatmári Kereskedem! és Ipar- U.1 ♦dllilly bank palota első emeletén. " ■■■■■?= természetű legények emiatt szörnyen hara­gudtak rá és összeesküdtek elleső. Czuczorás aznap, amikor megölték, a község kocsmájába ment és félliter pálinkát ivott, pedig már előbb is be volt csípve. A kocsmában gyülekezett ugyanakkor a ne­vezett négy legény is, természetesen szin­tén pálinka mellett. Este hét és nyele óra közt Czuczorás eltávozott a kocsmából, de alig tette ki a lábát, fölkeltek a legények is és utána mentek, miután elhatározták, hogy nem szalasztják el a kedvező alkalmat és azonnal végezni fognak gyűlölt ellen­ségükkel. Utána lopózva az éj sötétjében egy sövény mellett megrohanták és beledöfték késeiket a nyakába és hátába. Czuczorás nak, bár halálos sebeket kapott, még volt annyi ereje, hogy visszavánszorgott a kocs­mába Ott bebukott a küszöbön és csak ennyit nyögött : — Megöltek. Ezzel összerogyott és nehányat hörögve még, meghalt, A gyilkosok elmenekültek és véres késeiket elrejtették. A csendőrség már más­nap megállapította, hogy csak bosszúból el­követett gyilkosságról lehet szó. A nyomo­zást erre alapítva, harmadnapon már el is fogta a gyilkosokat és beszállította őket a szatmári kir. törvényszék fogházába. T a torján István építési irodája Szalmái, Rákóczh.Fogarassy-báz (Az emeleten.) Vállal mindenféle építkezést, íervek, költsép vet isek készítését, művezetést és ailenérzést Vállalkozók haragja a városi bérpalota miatt. A budapesti Weil és Ritter vállalkozó cég sehogyse akar belenyugodni abba, hogy nem ő kapta meg a városi bérpalota épitésót: most az egész világot szeretné megmozgatni és erőnek erejével azt a látszatot kelteni, hogy vele szemben a város törvénytelenül járt el. A nevezett cég a város ama határozata ellen, a mely a nagy építkezést a Weszelovszky testvé­rek szatmári cégnek juttatta, panaszt tett: 1. Magánál Szatmár városánál, 2. A belügy­miniszternél, B. A magánmérnökök or­szágos egyesületénél. Nagyon sokat képzel magáról ez a Weil és Ritter cég, ha komolyan hiszi, hogy képes lesz a miniszter utján Szatmár törvényhatóságát kényszeríteni, hogy a Weszelovszky-szerződést bontsa fel és adja az építkezést neki, a ki 25.000 koronával drágább; továbbá, hogy a miniszter ilyen eminenter autonom ügyben meg fogja semmisíteni a városnak teljesen törvényes, sőt skropulózusan törvényes módon hozott határozatát. Érdekes különben, hogy egy másik expályázó, a Róví és Gál szatmári cég szintén követte Weil és Ritter példáját és fellebberett szón a cimen, hogy a város utóajánlatot kórt három vállalkozótól, ho­lott ez valótlanság: nem utóajánlatot kórt a város, hanem mint már megírtuk, fel­hívta a három legolcsóbb ajánlattevőt, hogy záros határidő alatt nyilatkozzanak, mennyit hajlandók áraikból még engedni. A város­nak az általa meghatározott pályázati fel­tételek szerint joga lett volna az összes pályázókat elutasítani és uj pályázatot ren­delni el, hasonlókép joga volt tehát fel­szólítani a pályázók közül azokat, a kik tetszettek neki, hogy ki hány százalékkal akar még olcsóbb lenni. Éppen azért, mert ez építkezés körül úgy a tanács, mint a középitési bizottság és végül a közgyűlés is a legkorrektebb módon, a városunk mindengarasáért aggódva járt el, méltán kell csodálkoznunk a fölött, hogy mégis akadtak Szatmár városában hangok, amelyek részint kiabálva, részint suttogva ócsárolták a helybeli válla:kozó olcsóbb ajánlatát és majdnem siránkoztak, hogy a 25,000 koronával drágább Weil és Ritter céggel igazságtalanság történt. A tanács a nevezett két cég fellebbe­zésére most válaszolt egy felterjesztében, amely egyúttal ismerteti a pályázat kö­rüli részletes tényállást. A felterjesztésből kitűnik, hogy : Nem állhat meg a Weil és Ritter cég felebbezósének a Magyar Mérnök egylet szabályaira való hivatkozása sem, mert az Egylet is csak abban az esetben mondja azt ki, hogy a vállalat a versenytárgyalási eredmény alapján odaítélendő, ha többek között a költségvetési előirányzatnál az ajánlat összege nem magasabb, holott itt épen az az eset áll előttünk, hogy a leg­olcsóbb ajánlat is jóval felülmúlja a költ­ségvetési előirányzat összegét. Szint úgy nem hivatkozhat felebbező a közszállitási szabályrendeletre sem, mert ebben benne van, hogy még lényegtelen árkülömbözet esetén is a helybeli iparosmesterek aján­latai vehetők figyelembe a helyi ipar pártolása végett. A jelen esetben pedig Weszelovszky Testvérek ajánlata még lényegesen olcsóbb is volt. A közgyűlési határozat azért mon­dotta ki, hogy felebbezósre tekintet nél­kül végrehajtható, mert előre látható volt, hogy a heves verseny következtében akár­melyik vállalkozónak adatik ki a vállalat, a többi pályázó minden esetre fellebbezni fog, miáltal az építkezési munkálatok meg­kezdését megakadályozzák és úgy a vállal­kozónak, mint a város közönségének kárt okoznak, mert megakadályozzák, hogy a vállalkozó az előmunkálatokat és föld­munkálatokat kora tavaszon olcsóbb mun­kaerővel végeztethesse, másrészről veszé­lyeztetik azt, hogy az üzletek 1911, évi november 1 éré, a lakások pedig 1912. évi május 1-re rendeltetésüknek átadhatók le­gyenek, minek következtében nem csak bérveszteség érné a város közönségét, ha­nem a bérlőkéi szemben kártérítési köte­lezettség is terhelné. jVíacsafartöpná. a. ’|26 éraKo? a városháza közgyűlési termében BENDINER HEDDY a „Király Színház“ primadonnájának egyetlen fellépte. A Herman -Bendiner-féle kamarahangverseny. A műsor összes számait — a Kreutzer szonátát kivéve — Bendiner Reddy adja elő. A még meglevő jegyek 4, 3 és 2 koronáért napközben Ragá yi- nál válthatók. Az esti pénztárnál 1 koronás kar­zati diákjegy is kapható. Színház és zene. Heti műsor: Csütörtökön Beregi Oszkár bucsufellópté- vel s felemelt helyárakkal „A kísértetek,“ Ibsen szenzációs színmüve. (Általános bér­letszünet. C.) Pénteken „Rab Mátyás“ operetle. (B. bérlet) Szombaton „Varázskeringő“ Operette. (C. bérlet.) hírrovat. Csók Károly repülőgépe. Mint már megirtuk, a Csók Károly joghallgató által konstruált egysíkú repülőgép költségeinek fedezésért részvénytársaság alakult, ezen­kívül egyes megyei urak mint alapítók adtak a vállalathoz kisebb nagyobb össze­geket. Az alapító urak a következők: Da- mahidy Victor, Szuhányi Ferenc, gróf Teleki László és gróf Teleki János, Damokos Fe­renc, Turman Olivárné, Dr. Képessy László, Pokol Elek, Németh Je lő, Péchy Manó, Gyene István, Dr. Damokos Andor, Rész­vényesek : Ujfalussy Amadie, Dr. Sternberg Géza, Szentiványi Tibor, Világossy Gáspár, Jasztrabszky Kálmán, Báró Vícsey László, (Dr. Boromissza Tibor részvényt nem jegy­zett, de a motor beszerzési kö tségéhez hozzájárult) Bartha Kálmán, Domahidy Pál- né, Magyar» Kossá Péter, Németh Elemér, 150 finyesen herendezett szobrai, Hűlln laKosztälyoHKal» a legmagasabb igényeden meg­felelően felszerelje. —————-——-—— S^obáH 4 koronától. A SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN kolozsvári Pongrácz Lajos esténként hangversenyez. Elsőrendű magyar és francia Konyha. Teljes pensie 0 H-töl. ?Uscni sor. Elsőrendű borolf. Untereiner János volt alsó-tátrafüredi vendéglős vezetése alatt. Sürgönyeim: Palacehotel, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom