Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-05 / 53. szám
Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K, '/2 évre 6 K, */« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre: „ .. 16 8 ............ 4..........150 Eg y szánt ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. XLIIL évfolyam. Szatmár, 19i1. március hó 5„ vastem. Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér Nyilttér sora 20 fillér. ft Kisipar illami támogatása. (She*) Baro*s Gábor óta, egész Hieronimi Károlyig egyetlen kereskedelem és iparügyi miniszter sem tartotta szükségesnek az iparfej lesetési akció gyakorlatias végrehajtása érdekében a kereskedelmi és iparkamarákat együttes ankéton meghallgatni. Ez körülbelől azt is jelenti, hogy a két évtized alatt, ami a két miniszter regimeje között, lefolyt, az ipar támogatása hangzatos jelszavakban > találomra létogite't intézményekben merült ki, szóval, hogy a kívánatos és egyenesen törvényesen előirt együttműködés, a céltudatos egyöntetűség holyett: nagyobbára önkényes, külföldiéi utánzott, gyakran bizony panamái ipari politikára irányította a magyar ipar fejlesztését. Felötlő bizonyság erre, hogy az ipar támogatására irányuló összes törsk- vések a nagyipar túlságos dédelgetése mellett mesterségesen visszaszorították a kisipart a fejlődésben s igy felbillentvén az iparűzés mérlegét: épen maga a hires állami iparpártolás terelte a csőd leié csirájában fejlődő iparunkat. A nagyipar tultámogatásával, a kisipar teljes elhanyagolásával momentán ránehezedtek lehet mondani az egész közgazdngági életre a nagyipar összes társadalmi, közgazdasági és politikai hátrányai. Hogy csak egyet említsünk a legutóbbi évek beteges munkásmozgalmai egyenesen a helytelen ipari politika következményei voltak. A sokat hangoztatott és a nagyiparnál szembeötlően létező ktilömbség a tőkés és munkáskört kirívóbbá, eltürhe- tetlenebbé váltózott s meg nem engedett roham lépésbsn követelte a kiegyenlítés még meg nem oldott keresztülvitelét. Ám a helyes szociális irány megtévesztése mellett a célt nem ért iparpártolás horribilis kiadásai is nagyobbára kárba vesztek. E mellett a bajok takargatása, a kapkodó hühózás annyira jelszóvá tette az iparpártolást, hogy mindenki joggal hitte, mikép a más foglalkozási ágak teljes mellőzésével csak az ipar részesül állami támogatásban. A kereskedelem megaprehendált. Tehette méltán. De még ha csak megaprehendált volna! Ám nagy duzzogásá- ban korcsot is szült: a rabló kereskedést. A hirtelen felcseperedetr nagyipar a felhalmazódott túltermelés helytelen közgazdasági irányítás folytán kénytelen volt valósággal elpocsékolni. A lelketlen kufárok pedig jöt-ek, a termelés mérlege meg feldült. Be kell ösmernünk azonban, hogy a két évtized meddő kísérletezései á megújuló közigazgatási válságokon kívül élénk tanulságokat is teremtettek: ipart csak úgy lehet teremteni, régi médiásán és kerülve a kísérletezéseket, ha az iparűzés nemeiben összhangot, arányos együtthaladást teremtünk. Mert igaz, hogy a nagyipar termelési eredményei hasonlithatatlan^nagyobbak a kisipar termelési eredményeinél és ez csábitó túlkapásokra képes ragadtatni a közgazdasági élet irányait, ámde a fék a biztosíték a nagyipar épen ilyen nagy arányú hátrányaival szemben minden időkben az arányosan fejlesztett kisipar marad. Ezek a nagy tandijjnl taksált tanulságok azonban csak a Hieronimi kemény kezébe képeznek értéket. Egyszerre íélredobta a régi rendszert, a sápos, panamás, önkényes, kül- | földtől utánzóit ipartámogatást s a baj Apró történekek. Irta : Dr. Csókás Vidor. A kanári és a verebek. Egy szegény kanári verebek közé került, s azt mondta : az én toliam sárga. A verebek ezért annyira megharagudtak, hogy szóttépték a kanárit. Megjelent Jupiter és kérdőre vonta a verebeket, hogy miért ölték meg a kanárit ? S azok azt felelték, hogy ez nem volt kanári, hanem pávatollakkal ékeskedő csóka. Jupiter kérdezte, hogy hol vannak a pávatollak, mert itt a földön csak igazi kanári tollakat lát ? Erre már nem tudtak felelni a vciebek. A rakoncátlan gyerekek és az okos ember. Egy okos ember hallotta, hogy minő szamárságokat beszélnek az ostoba gyerekek s igyekezett őket felvilágosítani, de a kölykök nem értették meg az okos beszédet s bosszankodtak, hogy az okos ember okosabb, mint ők s megdobálták sárral s ujjongva kiábálták : győztünk, mi vagyunk az okosabbak. A lefőzött béka. Az a szegény béka, ki egyenlő akart lenni az ökörrel s felfújta magát; többé nem szerepelhet, mint a nagyravágyás és hiú erőlködés példaképe. Végkóp elveszíti hírét, ha megtudják az emberek, mi történt Szatinár-Nórnetiben. Van a világon egy óriási társulat, tagjainak száma 300 milliónál több: ez a kath. egyház. S van Szatmár-Németiben egy kis szerkesztőség négy taggal. Egy pap megtámadta azt a kis szerkesztőséget s az elkezdett kiabálni: segítség, segítség, egy pap megtámadta az egyházat. Kik vagytok? Mi vagyunk a rém. kath. egyház. A rom. kath. egyházat támadták meg. Az, ki odajött civil volt s igy szólt : Uraim, nálunk az egész kormányt támadják s még sem nevezik azt hazaárulónak, annál kevésbé egy olyat, ki csak egy-két embert támad. A polyás-baba. „Volt egyszer egy ember, szakála“ ... nem volt, hanem volt neki annyi testvére, mint „rostán a lyuksmég eggyel több“. Ezek a testvérek ne*m voltak édes testvérek, nem voltak mostoha testvérek, sem szabadkő- mives testvérek, hanem más testvérek. Ebben a családban többször előfordult, hogy a testvérek időnkint nekimentek egy-egy testvérnek s addig üldözték, a mig az azt mondta, nem akarok többé testvéretek lenni, el leszek ón magamban is. S magába zárkozott., kerülte a testvéreit. Ez történt a mi emberünkkel is. Sőt el is ment más vidékre, de ezek a testvérek, akkor sem hagytak neki bókét ; folyton Írtak oda, hogy igy meg úgy; ez rossz ember, ezt hallottam róla, meg azt hallottam róla. Elgondolta magában, hogy mégis jobb lesz visszamenni ; az üldözéssel úgysem hagynak fel s ott legalább több pénzt adnak, mert azoknak, a hová ment, nem volt pénzük. Visszament s bizony azután is csak üldözték, sőt összebújtak s mindenki elmondta, hogy mi rosszat tud róla s azt kiírták az újságba. Midőn a cikk már ki volt szedve, bejön az egyik s azt mondja. — Várjatok csak, tudjátok meg, hogy ez nem volt mindig felnőtt! — Csak nem ? — De bizony ez csecsemő is volt. — Na és aztán ? . — Hát tudjátok meg, hogy azt halFiatal legyen a menvecsH de a bor vénecske. Ilyen és hasonló felirásu falvédők darabja 35 kr. Unger kezimunka-üzleteben. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvejtlep a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. FIG YELMEZTETÉS I a* el őr# haladott téli idény miatt a még raktáron lrvő téli áruk ai addigi érnél jóval eTwŐbkáiíaép®®^
