Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-24 / 19. szám

2 !k o Ha!. SZAMOS H91i. fan. 24.) 19. szám. Gallérok gőzmosása t Tűkörfénnyel hófehérre Iájtájer Pál Szaftnál n Gyár föüzlet Kossuth L.-u, 10- l Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. Agrár programm vörös lobogó alatt. A nsmzetközi szociáldemokraták nem is nagyon régen megpróbálkoz­tak, hogy táborukba sorakoztassák a földmivelő munkás népet és a kisgaz­dákat is. A kísérlet bilul ütött ki. Volt ugyan idő, amikor a földmives mun­kásság köréből 30—40 ezer adófizetője is kikerült a szociáitsta pártkasszának, de ez az állapot csak ideig-óráig tar­tott, ma legfelj bb egy pár száz olyan íöldmivelő munkás akad, aki érdemes­nek tartja vezéréül vallani Bokányi és társait. Pedig micsoda szédítő áb- rándüép kínálkozik a szociáldemokrata vezérek előtt, ha sikerülne azt a mil­liónyi embertömeget a. vörös lobogó alá terelni. A földforgató tanoknak, a rombolásnak akkor következnék el csak igazán az a korszaka, amelyre olyan régóta vár az az érdekcsoport, amely alkotni egy garas árat nem tudott. A felgyújtott kazlak világánál hátiérben a le nem arató t sok ezer holdnyi ter­méssel milyen impozássá lenne a ma­gyar szociáldemokrácia. A szoc.álde nokraták azonban egy dolgot kifelejtettek a számításból: a magyar föld nivelő munkás, a magyar kisgazda józanságát ea ragaszkodását a földhöz. Ezen az apró cseprő aka­dályon vallott kudarcot az egész ma­gyar földmives munkás mozgalom No és még valamin Azon tudniillik, hogy amikor a budapesti aszfalt szocialisták kezdték nagyon dédelgetni a szántó­földek és a mezők népét, voltaképpen nem is tud ák, hovy mit akarnak. Sem célja, sem programja nem volt a moz­galomnak. Nincs máig sem. Arató városának akkori főbírája, vagy arra ren­deltetett embere csak egy simplex regnifica- tióval is maga háza ul utjából, Törvény­székből, aratásnak, szüretnek, hadnak, ge­neralis és parciális diétának idején kihi- h ,ssa és kihivathassa ós Ispán uram egy assessorával együtt more solito saltam vi- gore et sententiam, akár holott magamra, maradékimra néző jószágaimból és öröksé­gemből az becsületes Szatmár városának az felől megirt Nyolcszáz magyar forintig eleget tégyenek. Mely dolognak nagyobb bizonyságára adtam az tiszteletes szatmári tanácsnak és városának ez kezemirasával és pecsétemmel megerősítvén ily nemes és nernzetes urai- méknak, úgymint nernzetes nemes Farkas István uram Szatmár vármegyének egyik viceispánya, nernzetes és nemes Daróczi István uram és n. Németi János uraimék előtt és Gyulai Pál Szatmár vármegyének hites assessora előtt és Szatmár városa fő­bírája Horváth Szabó Péter uram,*) Kallós István uram, Nagy Márton uram, Asztalos János uram ós Kerékgyártó Mihály uraimek előtt. Anno 1642. die 26 april. Sigis- mondis Joó. *) E szerint téves lehet Szatmár város leg­utóbb kiadott történetének azon állitása, bogy 1642- ben Kallós István' Volt a város főbírája. sztájkokat évente csak egyszer lehet csinálni. A sztrájk csinálás ideje sem tart tovább 4—5 hétnél, azontúl vájjon mit csináljon a földmivelő munkás, milyen ábrándképek érdekében szívja elkeseredéssel a maga „egyletében“ a pipáját. A napokbm arról adtak hirt az újságok, hogy a szociáldemokrata párt értekezletet tartott a saját agrar programjának kidolgozása végett. A szocialisták hivatatos lapiábaa erről az értekezletről közölt tudósítás szintén azt bizonyítja, hogy csakúgy in a vi­dék követeli a párlvezetöségtől, hogy a mezőgazdasági munkás mozgalmak ré­szére mielőbb alkosson programot. Li ­bán van tehát a vörös lobogó alatt harcolók agrarprogramja. Addig azonban, amig ez megszü­letik, nagyon sok viz fog lefolyni a Szamoson. A dolog úgy áll, hogy a párt vezetőségnek nem igen kell prog­ram,’ a vidék ellenben sürgeti a prog­ramot. Legyünk ugyanis tisztában elő ezor azzal, hogy mi az az program ? Nos, ez nem lehet más, mint össze- sége azoknak a követeléseknek és ter­veknek, amelyek megvalósulása meg­teremtené a mezőgazdasággai foglalko­zók jólétéi. Az agrár-program tehát, csinálják azt akár a szociáldemokraták, akár az ezerholdasok, mindig egy terv­szerű munkának a kereteit jelenti, amely munka bevégzése, vagy legalább is állandó kultiválása anyaga és erkölcsi hasznot hoz azok részere, akiknek ér­dekében ezt a programot megalkották. Nos úgy látszik, itt van a bökkenő. Ha a szociáldemokraták elfogadható agrár-programot tudnak kidolgozni, ak­kor be fog következni az az eset, amitől a budapesti pártvezérek legjob • ban félnek, hogy t. i. a vörös és zöld lobogó testvériesen ölelkezik egymással, sőt nincs kizárva az sem, hogy a vörös és zöld szin közé majd a béké­nek a színe, a fehér is oda vegyül és akkor vége a nemzetköziségnek. Mind­azok, akik az agrar programot maguk­énak vallják s annak érdekében mun­kálkodni kívánnak, karö tv* fognak járni a hazafias, nemzeterősitő munka terén. Az agrárprogramról v&ló tanácsko­zások alkalmával többek közt fölvetet­ték azt az eszmét is, hogy a szociál­demokrata part alakítson főleg bérlő szövetkezeteket. Ezt a* egészséges ideát természetesen egyszerűen lecse- pülték, azzal a fölényes kijelentéssel, hogy a mezőgazdasági munkásnép ilyesmire nem elég érett, nem elég felvilágosodott. Nem agrár program kell nekünk, mondják a budapesti vezérek, hanem akcióprogram. Aki ezt nem érti, annak a dolgot megmagyarázzuk. A budapesti vezér urak azt kívánják, hogy a földmunkás, vagy kisgazda soha se tudja, milyen célért mozgolódik, csak azt, hogy hogyan kell neki mozgolódni, hogyan kell sztrájkot csinálni stb. Kíváncsian várjak most már a szociáldemokraták kongresszusát, mert a vidékiek sürgetésére az értekezlet végül mégis elhatározta, hogy kon­gresszusig megcsinálják a programot. A program készítő mesterek lesznak : egy költő, egy jogtanár, egy vasúti napszámos és egy szobatestő segéd. Szép agrárprogram lesz, a mi ezeknek keze alól kikerül. Villamoségök és zseblámpák legolcsóbban kaphatók MEDGYESI SÁNDOR-nál Eötvös-utcza 2. szám. (Heinrich-ház.) Ä képviselőtjáz ülése. — Saját tudósítónktól. — Bpest, jan. 23. A bankvita. A szombati katalógus-olvasás ás Ug­rón Gábor halálhírének hatása alatt ült össse ma a képviselőhöz A munkapártiak ma feltűnően nagy számban jelentek meg, ellenben a* ellenzék a szokott kis létszám­mal vonult fel. Nekik elég, ha aznapi szónokaik jelen vannak. Mára két név volt felírva a javaslat ellen felssóialók táb áján: a Kossuth-párti Horváth Mihály és a Justb- párti Ábrahám Dezső. Az előbbi aránylag röviden, háromnegyed óra alatt végzett, Ábrahám Dezső azonban nagyon neki- gyürkőzött. A Ház azonban unottan hallgatja a vitát és az érdeklődést Ugrón Gábor fog­lalja le magának . . . Elnök: Berzeviozy Albert. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitele­sítése után az alnök jelentést tesz Ugrón haláláról. Napirend előtt OkoÜcsányi László szólal fel, a ki Polónyi szombati beszédé­nek az ő személyét illető részére reflektál. Polonyi foglalkozott az ő minapi beszédé­vel és aszal vádolta, hogy nem ragaszko­dik elveihez. Éppen ellenkezőleg, ö csak következetes volt. Polónyinak is kellene tudnia, hogy ő miért vált ki a pártból. Azért, mert Kossuth meg akarta hosszab­bítani a bankszabadalmat 1917-ig, de a késafizetések felvételébe nem ment bele A* elnöki széket Kobos Ferenc fog­lalja el. Horváth Mihály (Kossuth-pirti) Mint a rossz házasságban is csak az elválás le­het az orvosság, Ausztriával való viszo­nyunk is a teljes elválást követeli. Polemizál Hantos Elemérrel, a ki ellentétben áll a muukapárt eredeti felfo­gásával, a mely a készfizetések felvételé­nek szükségességét hirdete. Részletesen kimutatja, hogy • közös- bank osak Ausztria érdekeit szolgálja. Különösen azt kifogásolja, hogy a mezőgazdasági hitelt nem szolgálja a bank. A javaslatot elveti, ellenben elfogadja az összes eddig benyújtott és ezután beayuj- tandó határosa’i javaslatokat. Különleges esipkefes- llnífmjnw Daí Svofirnnn Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. tés, hűen minta után Üfljüfljul nil? Olflulllfll» pelvótali üzletek: Kazinczy-u. 17, Attila-utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom