Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-24 / 19. szám

(1911 jam 24. ; 19 «zárc S /. a M G 8 3- k oldal A közös bank története. Abrahám Dazső az osztrákok terv­szerű magyarellenes politikájával foglal­kozik, a melynek aa a c^lje, bogy Magyar- ország minél nagyobb államadósságokat, csináljon. Hogy ezt illusztrálja, foglalkozit a jegybank történetével. Kimutatja, hogy 1848 ban az akkor faiálliíott magyar nem­zeti bank Kossuth-bankót sokkal többek értek, mint az osztrák á'lamjegyek. Még az osztrákok is ázsióval vették őket. Az ország fejlődésének alapfeltétele a gazdasági haladás, a mely azonban csak önálló vámterületen történhetik meg, vi­szont az önálló gazdasági berendezkedés­nek alapja a külön jegybank. A fizetési mérleg teóriájában Fellner felállítja ezt a tételt, hogy az amerikai kivándorlók által küldött pénzek teszik azt aktívvá. Hát olyan ez, mint az az ember, a ki elvesz­tette egész vagyonát és azután talál még tiz fillért a zsebében. A mostani népszám'álás mutatja, hogy nemzetünk fogy, éppen a legmagyarabb helyek néptelenednek, ami éppen a közös ügyes gazdasági politika következménye. A közös bank részvényei osztrák kezekben vannak és ez mindent megmagyaráz. Szünet után. Abrahám Dezső folytatta beszédét és határozati javaslatot benyújtott az önálló bank felállításáról. tegolossbban vásárolhatunk ílveg, porcellán lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, * vasútiba zárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Városi ügyek. Az állategésszégügyi telep. Jelentettük már, hogy a „Digestor budapesti részvénytársaság ajánlatot tett Szatmár városának egy állati hullafeldol­gozó intézet létesítésére, illetve átvételére nézve. Az ajánlat fölött beható tanulmá nyozás után úgy döntött a város, hogy azt elfogadja, mint minden tekintetben köz érdeküt, sőt egyúttal jövedelmezőt is. A földmivelésügyi minisztérium az intézethez 12.920 korona összegű, egyszer- smindenborra szóló segélylyei járult. A tanács ebből az összegből csináltatta a te­lep gépészeti berendezését, ugyancsak a Digestor társaság által, a mely viszont a szükséges gépeket budapesti gyárakban rendelte. A gépek szállítású mintegy öt heti késedelemmel történt, s a telep e miatt nem kezdhette még meg működését. Az épületeket Szatmár városa házilag emeltette, a földmivelésügyi kormánytól kért szabvány-tervek szerint, teljesen a mezohegyesi telep mintájára, 12.468 korona költséggel. Az épületek fentartásának költ­sége szintén a várost terheli. Minthogy hasonló telepeknek városi házi kezelésben való üzemben tartása se­hol sem járt kielégítő eredménynyel. A Digestor társaság erre való tekintettel a telepet átveszi saját kezelésébe, sőt még évi bért is fizet a városnak, ha harminc évi konoessiót kap, és pedig az első 10 évre évi 1200 koronát, és azontúl évi 1500 koronát. Szatmár városára nézve ez a jövedulem a befektetés 10 —12 százalékoc kamatjának felel meg. De ba semmi ha­szonnal sem járna, süt rá kellene fizetni, a városnak még akkor érdeke volna egy ilyen telep létesítése és fentartása. A telep, mint tudva van, az elhul­lott állatok húsát dolgozza fel és pedig szappant, műtrágyát és baromfieledelt ké szit belőle. A bőrét a társaság az állat tulajdonosának a szabályrendeletileg meg­állapított árat tartozik fizetni. Ragadós betegségben elhullott állatoknak bőrét is megsemmisítik a telepen, illetve feldol. ozzák. Az ilyen állatokét a társaság kö­teles lesz fizetni: lóért és két éveu aluli marháért 6 koronát, szarvasmarháért 10 boroDát ; 50 kilón alu'i seriéiért s<mmit, 50—100 kiló közti sertésért 6 koronát, 100 —150 kiló smésért pedig 10 koronát. A társaság végül váfalja az állati hullák szállítását és ellátja a gyepmesteri teendőket ugyanannyiért, a mennyibe ez a városnak eddig került, évi 700 koronáért. Ezentúl tehát a Digestor társaság fogdossa össze Szatmár kutyáit, nem a városi kutya- pecér. A telep legkésőbb egy hónap muWa már meg is kezdi működését, mert ak­korra teljesen kész lesz , a berendezés. A gazdasági tanácsos és a főkapitány, a kik­nek véleménye ki lett kérve, micdaketten a bérbeadás mellett nyilatkoztak, föltéve, ha a társaság az elhullott állatok után szabályrendeletileg megállapított dijak fize tését elvállalja, a mi bizonyosra vehető Ez esetben a társasággal már a napokban megkötik a végleges szerződést. latorján István okleveles építész építési irodája Szatmár,Rákóczi-u. Fogarassy-bü (Az emeleten.) Vállal mindenféle építkezést, tervek, költség vetések készítését, m^ezetést és ellenérzést ft csengerbapsi Vadállat 8b- gyil^os lett. Jfaitiza rajos felakasztotta magát a torony- sz^i fogházban- jVícgelözte a hóhért. Hamza Lajos 42 éves cigányembtr elébe vágott — jogásznyelven szólva: praejudíkált — az esküdtbiróság Ítéleté nek : vasárnap reggel a törvényszéki fog ház egyik földszinti cellájában felakasz­totta magát. Hamza Lajos volt az, a ki a borzai más csengerbagoti rablógyilkosságban a legtevéáeDyebb részt vette Német Kaci Károivlyal együtt. őá ketten működtek a Kaufmanék szobájában és mig Kaci a szegény Kauf- manná szivét szúrta keresztül, Hamza az öreg Kaufmannak é* Kleiu Piroskának összeszurkálásában szorgoskodott. A rablógyilkosáig elkövetése után pár nappal a csendörség letartóztatta a tette­seket, bekísérte őket a szatmári törvény­szék fogházába, a hol mint vizsgálati fog­lyokat, külön-külön cellába zárták őket. Hamza egy földszinti cellát kapott. Szótl&u, mogorva ember volt a csenger- bagosi vadállat, csak a vizsgálóbíró előtt volt beszédes. A vizsgálat során ugysnis ő volt az, a ki bevallotta, hogy a rablógyilkos banda a rémtettet előre megfontolt szándékkal követte el, hogy a rablásra, gyilkosságra ő is, a többiek is előre készültek. Mióta le volt tartóztatva, csak az őrökkel lett volna ugyan alkalma beszólni, de ő ettől is tartózkodott. Sem félelmet, sem rettegést nem mu­tatott soha, nem emlegette Komlódtótfalu- ban hagyott hites feleségét, sem három gyermekét. Negyvenkét éves volt és állandóan aszthma gyötörte. . Saját háza van Komlódtótfaluban és az ő házában folytak a tanácskozások, a tervezgetések, a melyek a csengersimai rablást és a cssngerbagosi rablógyilkossá­got megelőzték. Az öngyilkosság — melyről tegnap lapunk rendkívüli kiadásában számoltunk be — igy történt: Vasárnap reggel hét és nyele óra között a fogházi rendszabályok szerint a kis udvaron sétáltatták a vizsgálati fog­lyokat. Séta után Hamzát bekísérték a cel­lájába és rázárták az ajtót. Ez időtájbau a földszinti folyosón Szász Mihály fogházőr teljesített szolgá­latot. A szolgálatot teljesítő őrnek az a kötelessége, hogy a folyosón le fel járva, időnként minden cella figyelő ablakán be­nézzen a fogtokhoz. Szász hosszabb ideig nem nézett be a Hamza cellájába s igy ennek sikerült öngyilkosságát végrehajtani. A halálraszánt gyilkos, mikor az őr rázárta az ajtót, gyorsan ledobálta magá­ról a fogházi daróczruhát. A nadrágját kitömte fehérruhával s belehúzta a osizmaszárba, a kabátját az ágylepedővel tömte ki, az egészből ülő emberi alakot formált, ráültette a székre és a sapkáját is az alak fejére tette, hogy igy az őr — ha benéz — azt higyje, hogy ő ül ottan. Azután két rét hajlott a a cellájában levő, fából készült spanyolfalat, a mely mögött a szennyvizes edényt tartják, ki­vett az ágyból egy keresztvasat, azt ke- reszibetette a ^ alakúra hajlított spanyol, fal felsőrészén így: A, a keresztvasra rá­akasztotta a törülközőből csinált hurkot, felállott a szennyvizes vederre, a fejét a hurokba dugta és kidugta maga alól a vedret. Ott maradt függve a körülbelül két méter magas spanyolfalon. Mire a fogházőr észrevette az öngyil­kosságot, és jelentést tett Marton Lázár fogházörmesternek, már hasztalan próbál­ták életre ke.teni Meghalt. Végrehajtotta magán azt az ítéletet, a mit. amúgy sem került volna el. Holttestét bevitték a fogház halottas kamrájába, a hol feiboncolják. Az öngyilkosságról értesítették a rablógyilkos családját. Érdekes, hogy a csengerbagosi rém­dráma többi tettesei, a kik ugyanazon fo­lyosó celláiba vannak egyenként elzárva, mit sem tudnak Hamza öngyilkosságáról. Nem is fogják velük közölni, ámbátor az ügyben megállapítandó tényálláson ez mit- sem változtat, mert a tettesek a vizsgálat során mindent bevallottak, mindenik vál­lalta a saját bűnét s igy a Hamza halálát már nem igen használhatják ki a maguk javára esetleg azzal, hogy reáháritsák a bűnösséget. A jól megérdemelt büntetést — előre­láthatólag a kötelet — azért nem fogják kikerülni. Fabó Zoltán kir. ügyész a mulasztást elkövető fogházör ellen nyomban elrendelte a vizsgálatot. Túlzott azonban az a hir, hogy felfüggesztették állásától, vagy hogy elmozdítanák, mert előreláthatólag rend­bírsággal fogják sújtani. Színház. Heti műsor: Kedden negyedszer „A testőr“, Mol­nár Ferencz szenzációs vigjátéka. (A. »ériét.) Szerdán ez idényben harmadszor „Kaszanova“ Operette. (B. bérlet.) Csütörtökön „Kis lord“, életkép ^C. oórlet.) Pénteken „Kis lord*. (A. bérlet.) Szombaton nőegyleti hangverseny. (Bórletszünet.) Vasárnap délután „Balkáni hercegnő* operetté, — este harmadszor „Kis lord“. (B. bérlet.) „A testőr,“ Molnár Ferencz nagy­sikerű és szenzációs vigjátéka kedden negyedszer lesz műsoron az ismeretes kitűnő szereposztásban, a címszerepben

Next

/
Oldalképek
Tartalom