Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-24 / 19. szám

XLII'. avlo'iani. ________________________Szatmár, 1911, januir M U„ kedd,_____________________19 PO IJTIKAI lAPlIitP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, ‘/i évre 6 K, V« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre „ 16............ 8............ A..........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Sz&tmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöl­téinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Ugrón Gábor halá ához. (—ss.) Egy budapesti távirat Ug­rón Gábor halálát jelenti, asét a Lrfiuét, a ki a magyar politikai életnek egyik legtanulságosabb alakja volt. Mint daliás, ritka s*óp ember már fiatalon, alig hu­szonöt éve» korában képviselő lett, mi­után előbb a franciák iránti lelkesedés­től elragadtatva ezeknek seregében mint önkéntes küzdött a németek allen, az 1870—71-iki nagy háború alatt és több ütközetben is résstvett. A képviselőház­nak egész mostanáig, tehát harmincki­lenc esztendőn át tagja volt, kivévs az 1896-ban alakult házat, a mikor éppen a mi városunk, Szatmár Ítélt politikájá­nak meddő, állhatatlan és igy támoga­tásra igényt nem formálható iránya fe­lett. Abban az időben történt a függet­lenségi és 48-as párt szakadása, a me­lyet Ugrón Gábor hozott létre, még pedig egy olyan kérdésben, a melyben feltétlenül az ő részén volt az igazság, a minek ezt a jövő be is bizonyította. Arról volt szó, hogy a függetlenségi párt lépjen le a merev passzivitás teréről, csináljon magának uj, praktikus progra­mot és vegyen részt a delegációkban. Talán azt lehetne hinni, hogy ez a ke­mény, érdes, folyton indulatos, de foly- | ton nagy terveket forraló elme már akkor sejtette, hogy a függetlenségi pártot ha más nem, egy véletlen több­ségre fogja juttatni, s ha akkor kor­mányképes programja nem les«, a leg­súlyosabb dilemmába, sőt nagy válságba kerül. Ennek a nagy válságnak akarta Ugrón Gábor elejét venni egy kisebb arányú válsággal: sajnos, ehez csupán erőszakos akarata volt meg, ellenben szervezi képessége, az embereket az egyéni rokonsxenv kapcsaival raagáho« láncoló tehetsége hiányzott. Mint párt­jának kétségkívül legnagyobb kvalitá­sokkal és ezenkívül törvényes szónoki adománynyal megáldott tagja nem tudott mint vezér érvényesülni, mert tempera­mentuma mindig a túlzások felé hajtotta őt. Ott hagyta pártját és kiadta hires szózatát a nemiethez, a mely szerint „gyenge néppel és romlott értelmiséggel“ van megverve ez az rrszág, itt nem érdemes küldeni eszményekért. A szat­mári bukás inspirálta ezt a szózatot, a mely aionban nem akadályozta Ugront abban, hogy kétségbeesetten folytassa a küzdelmet, amelynek az lett a vége, hogy Ugrón a pártba visszatért, magával vivén csekély számú híveit is. Ugyan­abban az időben kezdték ki őt hírhedt zabsiállitásai és székelyföldi iparvállala­tai miatt, a mely úgy reá, mint az ór­| dekeltekre balul ütöttek ki és Ugrón Gábor napja alkonyodai kezdett: rap- szodiku8, szikrát hányó és lángoló szó­noklatai minden mélyebb hatás nélkül hangzottak el s egy szerencsétlen bűn­ügy, a melybe rajta kívül álló körül­mények sodorták, elsodorta őt a számon- vehető politikumok közül. A koalíció alatt még egyszer falszinre került, de többé nem tekintélyben, mert csupán érvényesült, mint a kinek pártja várat­lan diadalában szinté* része volt és — mert ő Ugrón Gábor volt. A koalíció bukása után az lett, a mi maga a koa­líció. Hatvannégy évet élt. Egy higgad­tabb, fegyelmesettebb elme az ő rend­kívüli képességeivel akár a miniszter­elnökségig vihette volna s ma talán mint egy második Baross Gábort sirat­nék őt. így csupán megifletidve állunk meg ravatala előtt, sajnálva, hogy egy ilyen rendkívüli tehetségű ember nem tudott érvényesülni jelentéktelen fogyat­kozásai miatt. Élete legyen tanulság a magyar parlament férfiéinak és különö­sen az ellenzéknek, arra nézve, hogy a mely célt valaki helyesnek, jónak, az országra nézve hasznosnak felismert, azt következetesen, ingadozás nélkül kövesse is, különben a következetesen haladók lesodorják őt a cél felé vezető útról. Egy régi okirat.*) *) Valószínűnek mutatkozik, hogy Szatmár városa e korfestö okirattal szerezte a Joó famíliá­tól azon rézteleki és oroszfalusi nemesi jogokat és birtokokat, amelyek a most Csonkásnak nevezett erdő és legelő birtok jórészéhez jutott. Én Szatmár vármegyében Pettyén nevű faluban lakozó nemzetes Jjó Zsigmond adom emlékezetére és tudására mindenek­nek, akiknek illik, ez levelem rendiben mos­taniaknak és következendőknek valakiket ez dolog illetne, hogy én mindkét ágon levő maradékimnak terheket magamra felvállal­ván, szabad jó akaratom szerint s mind pedig akármely ágról álló atyámfiainak, ro­konaimnak és legitim successoraimnak, ho­lott énnekem bizonyos és eltávoshatatlan nagy szükségein érkezvén, kónyszerittettem újabban a szatmári becsületes városhoz és tanácshoz folyamodni és a tiszteleti tanács parancsolatjából akkor is Szatmár városá­nak becsületes birájától, Horváth Szabó Péter uram, Hungar frt 800, idest nyolc­száz magyar forintokat simul leválván és felvevén oly bizonyos compositióval. hogy én mától fogván ha tiszte etes Szatmári Tanácsol többé nem busitom és semmi néven nevezendő Részembeli porciómra több pénzt a tiszleletes várostól nem ké­rek eő kegyelmeket többet nem busitom. Hanem az antiquo aminemü jószágaimat, jobbágyaimat és pusztatelkeimet mind a Réz- teleki, mind az Oroszfalusi határon levőket az minemü jó mód és kötér alatt idvezült Eleink is bizonyos summában zálogosítanak volt az tiszteletei városnak, és utánnok én is amint jószágbeli poreimnak nevei ezelőtt való leveleinkben specifikáltassak siquanter. Ezt mindazáltal hozz*, tevén, hogy arai­kor nekem kedvem és tehetségein lészen a jószágoknak kiváltására, magam saját pén­zén az egész summát a tiszteletes város­nak letévón, tartozzék azokat az Becsületes város ts én kezemben bocsátani és nekem visszaadni minden perpatvar nélkül mara­dékomnak is hasonlóképpen minden épüle­teknek az árát igazán letevőn a summával együtt és az idő alatt, amely jobbágyokat Szatmár városa a pusztákra szállít és a mit az idő alatt ópitnek. Az kiváltások idején azok illendőkép­pen megbecsültetvén, anynyival többre ne- vekedjék a megváltónak summája. Mindazáltal a rája szállított jobbágyo­kat szabados légyen Szatmár városának elvinni és más helyre szállítani az hová őkegyelmek akarják. Az evictist penig minden legi­timus impeditorok ellen az jószágoknak szabad uraságában és bírásában mind ide­genek mind atyámfiai ellen, magam saját költségével tartozom megoltalmazni az felül mégis es specifikált ft 800 forint marat- ság alatt. Hogy ha penig meg nem oltalmaznám, vagy meg nem alkalmazhatnám és oltal­mazni nam akarnám made exmisso, tehát adok arra hatalmat, hogy akkori Szatmár vármegyében levő vicaispán urunkat egy assessorával együtt az nemes Szatmár ma e$ LiPiczKY ÉPÍTÉSZEK építési irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24. Költség számítást díjtalan készitnek. VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségve­tések készítését; gazdasági épületek, föld­szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb beosztás és Ízléses modern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom