Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-24 / 19. szám
XLII'. avlo'iani. ________________________Szatmár, 1911, januir M U„ kedd,_____________________19 PO IJTIKAI lAPlIitP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, ‘/i évre 6 K, V« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre „ 16............ 8............ A..........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Sz&tmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Ugrón Gábor halá ához. (—ss.) Egy budapesti távirat Ugrón Gábor halálát jelenti, asét a Lrfiuét, a ki a magyar politikai életnek egyik legtanulságosabb alakja volt. Mint daliás, ritka s*óp ember már fiatalon, alig huszonöt éve» korában képviselő lett, miután előbb a franciák iránti lelkesedéstől elragadtatva ezeknek seregében mint önkéntes küzdött a németek allen, az 1870—71-iki nagy háború alatt és több ütközetben is résstvett. A képviselőháznak egész mostanáig, tehát harminckilenc esztendőn át tagja volt, kivévs az 1896-ban alakult házat, a mikor éppen a mi városunk, Szatmár Ítélt politikájának meddő, állhatatlan és igy támogatásra igényt nem formálható iránya felett. Abban az időben történt a függetlenségi és 48-as párt szakadása, a melyet Ugrón Gábor hozott létre, még pedig egy olyan kérdésben, a melyben feltétlenül az ő részén volt az igazság, a minek ezt a jövő be is bizonyította. Arról volt szó, hogy a függetlenségi párt lépjen le a merev passzivitás teréről, csináljon magának uj, praktikus programot és vegyen részt a delegációkban. Talán azt lehetne hinni, hogy ez a kemény, érdes, folyton indulatos, de foly- | ton nagy terveket forraló elme már akkor sejtette, hogy a függetlenségi pártot ha más nem, egy véletlen többségre fogja juttatni, s ha akkor kormányképes programja nem les«, a legsúlyosabb dilemmába, sőt nagy válságba kerül. Ennek a nagy válságnak akarta Ugrón Gábor elejét venni egy kisebb arányú válsággal: sajnos, ehez csupán erőszakos akarata volt meg, ellenben szervezi képessége, az embereket az egyéni rokonsxenv kapcsaival raagáho« láncoló tehetsége hiányzott. Mint pártjának kétségkívül legnagyobb kvalitásokkal és ezenkívül törvényes szónoki adománynyal megáldott tagja nem tudott mint vezér érvényesülni, mert temperamentuma mindig a túlzások felé hajtotta őt. Ott hagyta pártját és kiadta hires szózatát a nemiethez, a mely szerint „gyenge néppel és romlott értelmiséggel“ van megverve ez az rrszág, itt nem érdemes küldeni eszményekért. A szatmári bukás inspirálta ezt a szózatot, a mely aionban nem akadályozta Ugront abban, hogy kétségbeesetten folytassa a küzdelmet, amelynek az lett a vége, hogy Ugrón a pártba visszatért, magával vivén csekély számú híveit is. Ugyanabban az időben kezdték ki őt hírhedt zabsiállitásai és székelyföldi iparvállalatai miatt, a mely úgy reá, mint az ór| dekeltekre balul ütöttek ki és Ugrón Gábor napja alkonyodai kezdett: rap- szodiku8, szikrát hányó és lángoló szónoklatai minden mélyebb hatás nélkül hangzottak el s egy szerencsétlen bűnügy, a melybe rajta kívül álló körülmények sodorták, elsodorta őt a számon- vehető politikumok közül. A koalíció alatt még egyszer falszinre került, de többé nem tekintélyben, mert csupán érvényesült, mint a kinek pártja váratlan diadalában szinté* része volt és — mert ő Ugrón Gábor volt. A koalíció bukása után az lett, a mi maga a koalíció. Hatvannégy évet élt. Egy higgadtabb, fegyelmesettebb elme az ő rendkívüli képességeivel akár a miniszterelnökségig vihette volna s ma talán mint egy második Baross Gábort siratnék őt. így csupán megifletidve állunk meg ravatala előtt, sajnálva, hogy egy ilyen rendkívüli tehetségű ember nem tudott érvényesülni jelentéktelen fogyatkozásai miatt. Élete legyen tanulság a magyar parlament férfiéinak és különösen az ellenzéknek, arra nézve, hogy a mely célt valaki helyesnek, jónak, az országra nézve hasznosnak felismert, azt következetesen, ingadozás nélkül kövesse is, különben a következetesen haladók lesodorják őt a cél felé vezető útról. Egy régi okirat.*) *) Valószínűnek mutatkozik, hogy Szatmár városa e korfestö okirattal szerezte a Joó famíliától azon rézteleki és oroszfalusi nemesi jogokat és birtokokat, amelyek a most Csonkásnak nevezett erdő és legelő birtok jórészéhez jutott. Én Szatmár vármegyében Pettyén nevű faluban lakozó nemzetes Jjó Zsigmond adom emlékezetére és tudására mindeneknek, akiknek illik, ez levelem rendiben mostaniaknak és következendőknek valakiket ez dolog illetne, hogy én mindkét ágon levő maradékimnak terheket magamra felvállalván, szabad jó akaratom szerint s mind pedig akármely ágról álló atyámfiainak, rokonaimnak és legitim successoraimnak, holott énnekem bizonyos és eltávoshatatlan nagy szükségein érkezvén, kónyszerittettem újabban a szatmári becsületes városhoz és tanácshoz folyamodni és a tiszteleti tanács parancsolatjából akkor is Szatmár városának becsületes birájától, Horváth Szabó Péter uram, Hungar frt 800, idest nyolcszáz magyar forintokat simul leválván és felvevén oly bizonyos compositióval. hogy én mától fogván ha tiszte etes Szatmári Tanácsol többé nem busitom és semmi néven nevezendő Részembeli porciómra több pénzt a tiszleletes várostól nem kérek eő kegyelmeket többet nem busitom. Hanem az antiquo aminemü jószágaimat, jobbágyaimat és pusztatelkeimet mind a Réz- teleki, mind az Oroszfalusi határon levőket az minemü jó mód és kötér alatt idvezült Eleink is bizonyos summában zálogosítanak volt az tiszteletei városnak, és utánnok én is amint jószágbeli poreimnak nevei ezelőtt való leveleinkben specifikáltassak siquanter. Ezt mindazáltal hozz*, tevén, hogy araikor nekem kedvem és tehetségein lészen a jószágoknak kiváltására, magam saját pénzén az egész summát a tiszteletes városnak letévón, tartozzék azokat az Becsületes város ts én kezemben bocsátani és nekem visszaadni minden perpatvar nélkül maradékomnak is hasonlóképpen minden épületeknek az árát igazán letevőn a summával együtt és az idő alatt, amely jobbágyokat Szatmár városa a pusztákra szállít és a mit az idő alatt ópitnek. Az kiváltások idején azok illendőképpen megbecsültetvén, anynyival többre ne- vekedjék a megváltónak summája. Mindazáltal a rája szállított jobbágyokat szabados légyen Szatmár városának elvinni és más helyre szállítani az hová őkegyelmek akarják. Az evictist penig minden legitimus impeditorok ellen az jószágoknak szabad uraságában és bírásában mind idegenek mind atyámfiai ellen, magam saját költségével tartozom megoltalmazni az felül mégis es specifikált ft 800 forint marat- ság alatt. Hogy ha penig meg nem oltalmaznám, vagy meg nem alkalmazhatnám és oltalmazni nam akarnám made exmisso, tehát adok arra hatalmat, hogy akkori Szatmár vármegyében levő vicaispán urunkat egy assessorával együtt az nemes Szatmár ma e$ LiPiczKY ÉPÍTÉSZEK építési irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24. Költség számítást díjtalan készitnek. VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségvetések készítését; gazdasági épületek, földszintes és emeletes épületek felépítését a legjobb beosztás és Ízléses modern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken.
