Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-31 / 292. szám
Szalmái, 19*C, dec, N 31, szombat. 292 trtii, XLII. évfolyam. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, y2 évre 6 K, 1/í évre 3 K, 1 hóra 1 K .«rtW^Wékre: _ 16 v f> 8 ........... 4..........1-50 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések : Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Egy év politikája. (—SS.) Ritka esztendő volt a magyar politikában olyan tanulságos, mint az idei, amelynek ma jutottunk el utolsó napjáig. Nem akarunk senkit se untatni az események felsorolásával: mindenkinek eleven emlékében vannak ezek, egyik emberben lehangoltságot keltenek, a másikban megelégedést, a szerint, hogy ki melyik parlamenti párttal erez együtt. Azt a tényt azonban nem nehéz megállapítani, hogy az országnak abból a közönségéből, amely a politika iránt érdeklődik, a túlnyomó többség érez megelégedést és csak elenyésző kissebbsége busui a dolgoknak korszakos fordulatán. Mert korszakos fordulat történt a lefolyt esztendőben: az ország közönsége megelégelte a 48-as jelszavak alatt folytatott 67-es kormányzást és a tiszta, őszinte 67-es kormányzásnak adva újra többséget, diadallal hozta vissza arra a helyréj a"'honnan öt év előtt elüldözte azt a íélrevezetettség mámorában. A mámor szertefoszlott, a 48-ról bebizonyult, hogy az a 67 el t mérkőzhet semmi tekintetben, hogy az ország egyedül és kizárólag a 67 alapján ha ladhat biztosan, megrázkódtatások nél* Mr. Jorgau. (Amerikai kalandok.) Önök érdekes történetet akarnak hallani ? Nagyon sajnálom, hogy életemből ilyennel nem szolgálhatok. Hanem ha szívesek lesznek egy kis figyelemmel k sérni, úgy Jorgau barátom életéből fogok egyet- mást elmondani. Megjegyzem, hogy ón úgy hallottam barátságos borozgatás közben Jorgau barátomtól e történeteket s azokért természetesen felelősséget nem vállalok,) Különös éleményem volt egy szép napon Kaliforniában, kezdte Jorgau barátom elbeszélését, boldog megelégedéssel lovagoltam a szép birtokon keresztül, melynél különbet még Brat-Harte képzelete sem tudna teremteni, mikor hirtelen egy megvadult ló ugrott elém. Nekem a lovat látnom és elgondolnom, hogy mily pompás volna azt elfognom, pillanat müve volt. Megsarkantyuzom lovamat, űzőbe veszem a futó állatot, s mikor közelébe érek, egy suhanás a levegőn át és lasszóm a ló nyaka köré tekeredett. A ló az erős rántástól térdre rogyott a porba, de ugyanabban a pillanatban ismét egy suhanás hallatszik a levegőben, egy másik lasszó kül a fejlődés utján, mert a király is ugyanezen az alapon áll. De objektive tekintve a dolgot: hogyan is haladhatna egy ország olyan közjogi alakulás szerint, amellyel szemben nusz év múlva, 1867-ben uj közjogi alakulás támadt, olyan alakulás, amelyben a trón és a nemzet uira megtalálták egymást, hogy egymás mellett örökre meg is maradjanak? Mégis egy csapat harcos, a 4 8-nak valóban magasztos tradícióitól áthatva, nem gondolta meg, hogy az államok ma már nern a múltért, hanem a jövőért élnek. A nemes szándékot nern lehet tőlük elvitatni s a naptól sem azt, hogy sokáig lelkesedett az általuk hirdetett eszményekért és hogy végre többséget is adott nekik. Talán köszönettel tartozunk érte a sors nak, hogy ezt a többséget u koiüció tormájában ránk hozta, mert ugylátszik, hogy ezen át kellett esnünk, mint valami súlyos operáción. Ám a nemzet, amely hitt a >• Lány a 43-äsoxbih csalódott, mert ezek nem a 48-at hozták neki, hanem a 67-et folytatták, csakhogy nem őszintén, hanem ásatással. Négy évi 67-es 48-askodás utál a nemzet nem csinált titkot abból a meggyőződéséből, hogy megcsaltnak érzi magát. az én nyakam köré tekeredik, egy szoritáts érzek s a következő pillanatban már lent voltam lovamról. — Megvagy végre, gazember 1 — kiáltották fülembe, jobbról is, balról is. — No majd megtanítunk mi lovat lopni 1 Nem volt időm tiltakozni a becsületsértő szavak ellen, mert a következő pillanatban megragadtak, talpra állítottak és nem épen gyengéd oldalbaütésekkel biztattak egy közeli fa irányába. Egy nagyszerű ága volt a fának, — akasztásra kívánni sem lehet kü ömbet. Az ág olyan csábitó volt, legalább megtámadóim nem tudtak annak ellent- állni; a kötél egyik végét nyakam köré hurkolták ; a másikat általvdettók as ágon, felhúztak a magasba, s azután, mint akik jól végezték dolgukat, tovavágtattak, engem pedig ott hagytak lógva. Jorgau barátom töltött, kiitta poharát fenékig, azután igy folytatta : — így lógtam ón a magasban több órán át, mig a lovasok egyszerre csak visszatértek. A jó emberek azért jöttek, hogy bocsánatot kérjenek tőlem s azután illően eltemessenek. A lovat ugyanis több társával együtt ellopták, de a tolvaj nem én voltam. Ezt a lovasok ismerőseiktől tudIgy lelt úrrá a politikai józanság, igy nyert újra többséget a 67, igy lett a 48-askodás hitele vesztett, igy jöhetett vissza az ország ujjongásától fogadva gróf Héderváry, akit egykor a parlamentből kiü'döztek. Ennek az évnek ez a legfőbb politikai eseménye. Lényegében és következményeiben korszakalkotó esemény, amelytől egy uj Magyarországnak kell k ezdődnie. A községi jegyző. Szabad áiiara szabad polgárának sóp- sseii magát a Kárpátok bércei alatt mindenki ; p.-dig ha jói körültekintünk, találunk itt a népsoka&ág 'ömkelegóbea egy társadalmi osztályt, a mely jogok nélkül, de kötelességekkel megrakva, a XX. században id a jobbágyság járma alatt gör uyadez, A magyar kősóiéinak ezt a robotos osztályát ma a községi és körjegyzők ál- k > ják, mert nincs kívüle ennek ** országnál?' fSfcrfetSiű rendű és rangú más embere, ki úgy híjával voina minden törvényes védelemnek, mint. a falad jegyzők testületé. Amilyen bizo jyfcdan a levegő meghódításán fáradozó aviatika, oly bizonytalan a jegyző helyzete is, amaz a légáramlat, emsz a, feliőbőség szeszélyeinek van kispolgáraivá. Da amíg az előbbi az egyre ismétlődő balsikerek és szerencsétlenségek ták meg, akik az igazi tolvajokat elcsípték. Az én ártatlanságom tehát napnál fényesebben kiderült s a legkevesebb, mit mint gentleman-ek tehettek, az volt, hogy bocsánatot kérnek és tisztességesen eltemetnek. Ök elvágták a kötelet és —• „Hála Istennek 1“ — volt első szavam, most már jó lesz, ha egy korty pálinkát adtok. A hatás leírhatatlan volt; a fickók, mint az eszeveszettek, futottak tova s aznap este a sanfraneiskói bolondházban tizenöt újdonsült bolonddal több volt. — De hát hogy lehet ez? — kérdém Jorgau barátomat. — Oh, az igen egyszerű — válaszolt barátom — a talány megoldása röviden ez: én három hónappal ezelőtt meg-’ullad- tam. — Megfulladt ? No ezt meg már épen nem értem. — Pedig úgy van, hogy megfulladtam, — ismételte ő, a világ legnyugodtabb hangján. — A dolog úgy esett, hogy lenyeltem egy csontot. A legutolsó pillanatban azonban, szerencsére még elég jókor, felvágták a gégémet és mint az gyakran megesik, egy ezüst csövet tettek bele. Ezt a fickók nem tudták s igy ahelyett, hogy a Divat mellények, plüseh es divat kalap újdonságok és mindennemű férfi ós női divatcikkek a legjutányosabb árban kaphatók Braun Sámuel úri és női divat-üzletében Deák-tér 7,, Halmi-ház.
