Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)

1910-12-30 / 291. szám

S Z A M 0 S ■ • «5 Á Otuíl»/ Külföldi szemle. Taft ellenjelöltsége. Az észekame- nbai Egyesült Államokban lflS-ben lesz elnökválasztás. Habár Taft a jelenlegi el. nők elég népszerű, újból való megválasz­tatása mégsem egészen bizonyos, írért Taft a republikánus párt embere, Ameri­kában pedig a demokrata pártnak is nagyszámú hivei vannak. Az elnökválasz­tásra a Jankeek már évekkel előbb ké­szülnek és minden párt igyekszik jó ko­rán jelölni valakit, hogy aztán megindít­hassa mollette a korteshadjáratot. Mint egy newyorki távirat jelenti, a a demokraták a napokban gyü'ést tartót tak, a melyen elhatározták, hogy Ohio állam jelenlegi kormáoyzója, Judsou Hermon mellé fognak a jövő elnökválasztásnál sorakozni. Taft nagyon jó! tudja, hogy a demo­kraták pártja erős ellenség, azért szövet­séges után nézett s ezt meg is találta eledének, Roos weltnek személyében, aki­vel eddig nem valami jó bará'ságban élt. Most azonban hir szerint kibékült vele és Roosewelt, a ki nagyon népszerű ember, tolni fogja Taft szekerét. Zavarok Perzsiában. Teheráni távirat jelenti, hogy U ikán külügyminisz­ter lemondott állásáról. A miniszter visz- szalépésót az angol jegyzék okozta, mely a Perzsia déli részében uralkodó zavarok sürgős helyreállítását követelte. A kormány nem tudta a rendet helyreállítani, mind­össze annyit tett, hogy Farsz tartományba kormányzót nevezett ki, Shiraszba 800 katonát küldött és az olasz kormányt megkérte, hogy engedjen át tiszteket a perzsa osendőrség szervezésére. Attól tar­tanak, hogy Angi a beváltja a jegyzékben foglalt fenyegetést és bevonul Dél Per­zsiába. A pápa és a hercegi pap. Isme­retes, hogy Miksa szász herceg, a ki pap és tanár, legutóbb nehány cikket irt az újságokba és olyan eszméket fejtegetett, a melyek miatt a Yatikáu felzudult ellene. A hercegnek Rómába kellett mennie, a hol a pápától bocsánatot kért. Nemcsak teljesen alávetette magát a szentszéknek, hanem megadással fogadta az egyházi büntetést is, ameiylyel a pápa sújtotta. Hir szerint az illetékes kongregáció meg­parancsolta hercegnek, hogy ha még egy­szer ugyanerről a témáról ir, kéziratát tartozik a kijelölendő cenzornak bemutatni. MEGKEZDŐDÖTT a szokásos nyakkendővásár félárban : KARDOSNÁL, Kazinezy-utca 4. CI910. dec. 30.) 29, wím. ________ Bá ró Kaas Ivor meghalt. — Saját tudósítónktól. — Budapest, dec. 29. Az Aróua-uton levő Batizfalvy-szana- toriumban ma hajnali fá! 6 órakor meg­halt báró Kaas Ivor. Hónapokig tartottak a közel hetven éves öreg ur gyötrő szenvedései, melyeket hősiesei), panasz nélkül viselt, Junius 6 án vitték a szanatóriumba, a vizkórnak csaknem utolsó stádiumában. A szanatóriumban, ahol szerelő gonddal ápolták, naphosszat karosszékbeu ült. Még tegnap is olvasta a lapokat, megjegyzése­ket tett rájuk, de, bár állapota súlyos volt, ekkor még senkise tudta, hogy a katasz­trófa ilyen közel vaD. Állapota csak estére rosszabbodott. Légzési nehézségekkel küzdött, miért is orvosa féltizenkettőkor morfium-injekciót adott neki. Félket'őkor teljesen elvesztette az eszméletét, érthetetlen szavakat mormolt és félhatkor orvosa karjai közt, aki egész éjszaka nem mozdult mellőle, utólsót lélekzett. Halálát szivhüdéa okozta. Drágaság és agrárizmus. Sokan szerelik ezt a keltöt úgy emle­getni, mintha szorosan összetartoznának, sőt kiegészítenék egymást, világosabban szólva: mintha a drágaságnak okai az agráriusok volnárak. Szóljunk hozzá ismét a dologhoz: erről az ügyről nem lehet eleget beszélni: a gyomra mindenkinek legelső rangú érdeke. Csak akarni kell látni és látni fogjuk, hogy az összes élelmi és háztartást cikkek drágultak és egyike-másika bizony nagyobb százalékban, mint a hús. Mert az összes élelmi és élvezeti cikkek részben államilag monopolizálva és kartellirozva vannak, rész­ben oly magas fogyasztási adóval vannak sújtva mely a fogyasztóknak, figyelembe véve állami és társadalmi kötelezettségeiket, megnehezíti azok beszerzését. Elfogulatlan gondolkodás és látás mel­leit azt is be kell látnunk, hogy a husdrá- gaságnak oka a közvetítés és a vámosok. A közvetítés, mert túlteng. Makó városa fénye­sen rácáfolt a husközvetités üzelmeire. Haló sági mészárszéket állított fel és a marhahús éra kilogrammonként 150 koronáról 1 20-ra és a borjúhús ára 2'4-0 koronáról 1*50-re szállott le. Oka az állam, mely a fogyasz­tási adó és a különböző közlekedési tarifák­kal a nép élelmezését drágítja meg. Okai a drágaságnak a városok is, melyek, mint most Budapest, irtóháborut indítanak a gazdák ellen és emellett vám, vásártéri és vágási illetékek címén sújtják a fogyasztókat. Mindezek kézenfekvő dolgok. Taktikát kellett tehát változtatni, hogy álláspontjuk, mely a Balkán Államok élőállatbehozatalát sürgeti, érvényesüljön. Azt mondják most már, hogy nemesak husdrágaság, hanem husinség is van. Magyar- ország mezőgazdasága nem képes az ország husszükségletét ellátni. Hát ha ez igy lenne, baj lenne. Csakhogy ez az állítás merőben légből kapott állítás. Hisz hogy többet ne mondjunk, ha husinség' léhne, nem lenne húsfogyasztás sem. Már pedig statisztikailag bebizonyított dolog, hogy a fejen kinti húsfogyasztás Budapesten kitesz 67’4 kgramót. Legkisebb volt a húsfogyasztás 1905. és 1906-ban. Már pedig akkor még vigan hoztak ba szerb vágójószágot. Nem áll tehát, hogy a szerb határ megnyitása növelné a húsfogyasztást. Csak azt ered­ményezné, hogy mi magyarok rosszabb minőségű húst ennénk és hogy lanyha állatrgés ségügyi ellenőrzés mellett meg­fertőznénk a magyar állatállományt Angli­ában pedig a fejenkinti husfogyísztf» 27'11 klg. marhahús, 13T0 klg. iirü- és bárány hús. Éhez hozzászámítva a sertés, baromfi és vadfogyasztást, a lehető legna­gyobb jóakarattal sem mondhatjuk, hogy az angolországi fejenkinti húsfogyasztás meghaladja a budapesti fejenkinti husfo- gyasz ást. Már pedig Angliára úgy szok­tak hivatkozni, mint amely legjobban táp­lálja állampolgárait. Kár volt tehát éppen Budapestnek az agráriusok elleni mozga­lom mozgalom élére állani. A businséget megcáfolják az állatforgalmi adatok is. Rubinok, & G. E 0. Sz. nagygyűlésén kimutatja, hogy úgy az 1909,, mint az 1910. évi szarvasmarha kivitele a legna­gyobb volt azóta, hogy a németországi magas agrárvámok életbeléptek és a szerb határt lezártuk. Már pedig egy országban, mely 100—160 ezer szarvasmarhát tud kivinni a vámterületről, nem lehet huiin- ségről beszélni. Mert ahol nincs, onnét a kivitelre nem telik. Hozzá vehetjük még bizonyitéknak a baromfi- és tojáskivitel folyton emelkedő arányait. A budapesti marhavásárról is szám­szerűleg kimutatható, hogy a szerb marha elmaradása csak átmenetileg csökkentette a felhajtást és mér a múlt évben elérte azt a számot (165 ezer darab), amelyet akkor tudtunk kimutatni, mikor a szerb határ nyitva volt. Ne keressük a husdrágaság és hus- iaség okát ott, aha! az sines. Keressük első sorbana közvetítés tultengésében, mely a hús árát 60 százalékkal emelte, amikor pedig a szarvasmarha ára csak 30 száza­lékkal emelkedett, A leggyanusabb tépelam az élelmiszerfeereskedelem utján keresi boldogu'ását. Legyünk tehát igazságosak. Ha a bajt orvosolui akarjuk, akkor nem rakha­tunk terhet, a mezőgazdaságra, müy as ország első termelője és legusgyobb fo­gyasztója, sem az iparra, melye-, fejlődé­sében támogatnunk keil, hanem igenis az inproduktiv közvetítésre, me'y mindenben felesleges, tehát káros. Kínt nej a Pcál(*tfreii 7. sz. alatt a régi Korona Bazárt, a melyet a tulajdonos most jóval megnagyob­bított, s különféle uj gyermekjátékkal, tiveg, porczellán és diszmti árukkal dúsan felszerelt. Az árak feltűnő olcsók. Szatmár ugocsai küldöttség Hieronymi előtt. A hami—bikszádi vauit. A pesti lapok kacsája. — Saját tudó Lónk jelentése. — A tegnapi fővárosi lapokban szen­zációs híradás jelent meg annak a kül­döttségnek a sorsáról, amelyet Szatmár- és Ugocsa vármegyék küldöttek fel HLronymi Károly kereskedelmi miniszterhez a halmi— bikszádi vasút engedélyezése érdekében. A tudósítások szerint a miniszter olyan modorban tárgyalt volna a küldött­ség vezetőjével: a főispánnal és a küldött­séghez csatlakozott munkapárti képvise­lőkkel, amint az iiyeu alkalmaskor nem- c ak hogy nem szokásos, de egyenest ildomtalan lett volna. A hir elolvasása után nyomban tele­fonon érdeklődtünk Budapestről az eset iránt és onnan illetékes belyrői a követ­kező értesítést kaptuk : Szatmár és ÉJgocsa vármegyék negy­venöt tagú küldöttsége tisztelgett rzerdáu délelőtt, Khuen-Hédervary Károly minisz­terelnöknél és Hieronymi Károly kereske­delmi miniszternél, akinek memorandumot nyújtottak át, az avasi nagy vidéket lét­érdekében érintő halmi—bikszádi vasút, előmunkálat engedélyének meghosszabbí­tása ügyében. A feü döttséget C-sabu Ador­ján, Szatmárvármegye főispánja vezette és résztvettek abban Iloüvay Aladár szat- mármegyei és Szeutpály Miklós ugocsa- megyei alispánok, az érdekelt vidék fó- szolgabirái, községi elöljárói és tekintélyes birtokosai nagy számmal, továbbá Bírta Ödön, Szentiványi Gyula és Bródy Ernő képviselők. Gróf Khuea-Héderváry Károly miniszterelnök a küldöttséget rendkívül szívesen fogadta, megígérte, hogy a kér­désről behatóan informáltatui fogja magát és a két vármegye közönségét órdebiö kérdésben a legjobb indulattal fog állást foglalni. Hieronymi Károly, kereskede m! miniszter Csaba Adorján főispán és Barra Ödön beszédére ref ektálva, kijelantette, hogy hajlandó a kérdést újabb oon- sideratio tárgyává tenni és ha arról van szó, hogy két vármegye köiönségének fontos közgazdasági érdekét kielégítse és ez alapon már meghozott határozatának megváltoztatását indokoltnak fogja találni, akkor a küldöttség kívánságának eleget is tesz, ellenkező esetbeu pedig kijelenti, hogy határozatát fenn fogja tartani. A kere8k. miniszter részéről kilátásba helye­zett komoly elintézés a küldöttségre meg­nyugtató hatással volt. A küldöttség fogadásáról egy-két esti lap azt írja, hogy Hieronymi miniszter válasza után a szokásos pourparlerk során a miniszter és a küldöttség tagjai között kiélezettebb szóváltás történt. Mindkét

Next

/
Oldalképek
Tartalom