Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-30 / 291. szám
4. oldal. SZAMOS (1910. dec. BO.) 291-ik szám. oldalról szerzett információiak szerint ezek a tudósítások túlzottak s a fogadás után lefolyt beszélgetés során semmiféle élesebb hang nem hangzott el, sőt a küldöttség tagjai, mint maguk kijelentik, megelégedéssel távoztak a minisztertől. Hogyan áll a vízvezeték és csatornázás ügye? Dr. Vajay Károly polgármester, aki a napokban Budapesten járt, hogy a bikszádi h. é. vasút igazgatósági ülésén részt vegyen, ez alkalommal megsürgette a szatmári vízvezeték és csatornázás ügyét is a földmivelósi és belügyi minisztériumokban. Tudvalevő, hogy az építési terveket a föld- mivelési, a költségelőirányzatot pedig a belügyminisztérium approbálja Azóta, mint értesülünk, a földmirelós- ügyi kormány döntött a tervek dolgában, még pedig, amiben senki sem kóte kedett, kedvezően Nem támasztott ellenük semmiféle kifogást, de nem is támaszthatott, hisz a terveket éppen a földmive'ési minisztérium szakközégei készítették. Az akták most mind együtt vannak a belügyminisztériumban, ahol a gyors döntésnek többé nincsen akadálya. Az ügy csupán vagyonfelügyeleti szempontból bírálandó el, mert az építésre felveendő három milliós kölcsön ügye már nem képez nehézséget, Addig is, mig a belügyminiszteri döntés húzódik, a tanács annyiban folytatja a vízvezeték és csatorná ás előmunkálatait, hogy a januári közgyűlés elé javaslatot kíván terjeszteni a vízvezetéki igazgatói állás betöltése iránt. A tanács ilyen állandóan alkalmazott szakember nélkül alig, vagy csak nehézkesen mozoghat. A vízvezetéki igazgatónak egyébként már most elég teendője volna, amit senki más el nem végezhet, mint szakértő ember: meg kell ugyanis állapítani a Szamos mentén fúrandó kutak és az egész vizmütelep helyét, hogy aztán, ha a belügyminiszteri“döntés megvan, a munka megkezdésének semmi se álljon útjában. Ami magát a vízvezetéket illeti, ugyan- zsak a közgyűlésnek kell mielőbb határoznia a fölött, vajon az építésnél teljesen önálló művezetést kiván-e, vagy csupán korlátoltat? A kettő közt jelentékeny költségbeli differencia nincs: mindegyik rendszernek megvannak a maga előnyei, a város közön sége szabadon mérlegelheti, hogy mégis melyik részen mutatkozik több előny, aztán választhat. Ugyancsak a képviselő testület lesz hivatva nemsokára dönteni a föiött is, hogy a hárommillióba kerülő óriási építkezés munkálatai nyilvános pályázat utján adassanak-e ki, vagy pedig egy elismert vizópitészeti szaktekintólylyel történjék egyenes mogállapodás. Az egyik ilyen szakember véleménye •zerint attól kezdve, hogy az első csákányvágás megtörténik, két esztendő alatt a vizmü közönség rendelkezésére fog állani. Kezdődik a népszámlálás. A polgármester a biztosokhoz. Holnap megindul a népszámlálás rövid, de nagyjelentőségű és kétségkívül nehéz munkája. A minap már beszámoltunk arról, hogy Szatmáron e munkának előkészüfetei körül minő érthetetlen ellenszenvre talált a hatóság a tanítók részéről, a kiket egyáltalán nem buzdít a feladat elvégzésére sem ambíció, sem az aránylag fényes napidij. A tanítók sokáig sehogy se akartak népszámlálási biztosok gyanánt szerepelni, először kényelmi szempontokból, mert hát nem tagadható, hogy a munka kiásó fáradságos ó« nagy felelősséggel is jár. Másodsorban a miatt húzódoztak, mert a népszámlálással az alsóbb néposztályok nincsenek tisztában, uj adókivetést sejtenek mögötte és e miatt a biztosokat barátságtalanul fogadják. Az utóbbi napokban a felszólított tanítók közül sokan részint felmentésüket kérték a közreműködés alul, részint orvosi bizonyítványokat küldtek a városházára, hogy váratlan betegség a szobához köti őket. Sürgős családi ügyek, nagynénik haldoklása stb. nagy változatosságban szerepelt a felmentés iránti kérelem indokai közt. Tegnapig aztán mégis sikerült a tanácsnak összetoborzani ama népszámlálási biztosokat, akik Szatmár város területén fognak működni. Összesen huszonkilencen vannak. Dr. Vajay Károly polgármester tegnap délután összehivatta őket a városházára és mintán behatóan kifejtette előttük megbízatásuk nagy jelentőségét, a lelkűkre beszélt, hogy ne tekintsenek most már semmire, hanem teljesítsék buzgón és lelkiismeretesen azt, amit tőlük a törvény kíván. Egyúttal megadta nekik a rószlétes utasításokat és kiosztotta köztük a biztosi jelvényt, amelyet láthatóan tartoznak vi- solni, valamint az Írásbeli meghatalmazást. A biztosok megígérték, hogy egész odaadással fognak hozzá az összeíráshoz, mi pedig kérjük a közönséget, hogy- támo gaasa őket a legnagyobb sziveaséggel. Kis krónika. A képiveit beteg. Azt a szabályt, hogy „nincs szabály kivétel nélkül*, legjobban megerőaiteite a mindnyájunk fájdalmára nemrég elhunyt, dr. Török ír ván. Szabály ugyanis a*, hogy minden jó orvos goromba. Dr. Török István azonban, bár a tudományával professzor is lehetett vo ne., egyúttal a iegszeretetreméltóbb férfiú volt. Egyszer olyan páciens jelentkezett nála, akinek mindene fájt. Fiatalember volt. Dr. Török megvizsgálta alaposan és kérdezte : — Ugy-e, ön már állt gyógykezelő alatt. — Igen. — Kt kezelte ? — Éa magöto, orvosi könyvek után, — És mit rendelt magának ? — Azt, hogy ne egyem húst, mert azzal is tovább élek. — Hát még ? — Hogy ííb igyam szeszes italt, mert sEsssl :» tovább élek. — Tovább. — Hogy ne dohán;, ózzam. — Hogy tovább éljen? — ügy van, Végül a szerelemből csak keveset élvezzek, hasonló okból. — Jó. De most mondja ', kedves barátom, minek akar maga sokáig élni, ha s* pcsesenyőt nem érzik, se bort nemiszik, se nem szivarozik, se nem szerelmeskedik ? A fiatalember nagyot nézett. Kénytelen volt felelni: — Ezt ón is szeretném tudni. — No lássa. Most menjen isten hírével. Egyék, igyék, szivarozzon és szerelmeskedjen. Ez kell magának, nem orvos, vagy orvosi könyv. A páciens egy hónap múlva újra tisztelgett dr. Töröknél, ügy virított, az egészségtől, mint a rózsaszál. A kitűnő cseléd. B.-né asszony, habár gazdag az ura ée katszobás lakást tart a Rákóczi-utoábaD, nagyon takarékos. Mint mondani ssok ák : a fogáboa ver minden garast. Pedig szép fogai vannak és bőven garasai. Nemrég aat hallotta egy barátnőjétől, hogy a görög kathoükusok nagyon szigorúan betartják a böjtöt, pedig valami saáa böjti napjuk vau minden esztendőben. B. né, akit éppen otthagyott a szobalánya, kapott az alkalmon és a cseléd- szer» önéi olyan uj saobalányt kórt, aki görög kaiholikus vallásu. Ilyen aaonban éppen akkor nem találkozott, de B.-né inkább várt saobaleány nélkül, annál is inkább, mert ezáltal is ■póroi hatott. Egy hét múlva aztán vitt neki a helyaaerxö egy leányt és szólt. — Itt ven az, akit a nagysága keres. — Tehát görög kelholikus? — Nem as, sőt inkább kálomista. Ásonbau úgy hosEészofcott eddigi helyén a koplaláshoz, hogy három görögka'holikust is kiböjtöl. Parsat* a leány felfogadtatott. B.-né meg van velő elégedve, csak arra akarja még rábirni, hogy térjen & görögkatholikus vallásra, akkor még kitünőbb cseléd lesz belőle. A szatmári sár. Egy külföldi ember, aki pár nap óta Szatmáron tartózkodik, ezeket mondta ne künk: — Kérem, én is bejártam kétszer a világot, mint a Kornevilli harangok márkija, de olyan fürge és hidegvérű népet, mint Szatmáron, nem láttam sehol. Ma például a Kazinczy-utcába vetődve elbámuit»m, hogy a kocsiuton félméter magas sár vau és ezen az emberek olyan ügyesen gázolnak keresztül és olyan nyugalommal, hogy bármely cirkuszban produkálhatnák magúkat. N*m mérgelődnek, «nem káromkodnak, hanem a járdára érkezve, szó nélkül mennek tovább a dolguk uíáu. Egyetlenegy nem akadt, aki a sárba belefulladt volna, sőt mindegyik kivergődött belőle 5—10 perc alatt. Megkérdeztem az egyiket, amint éppen & járdára mászott négykézláb: — Mondja, barátom, mindig ekkora sár van ebben az utcában ? — Nem mindig, — felelt az illető nyugodtan.— Néha vau egy méter magas is, de akkor a falót elkaparják, mert félm éter a randa* sármagasság, ehhez vagyunk hozzászokva. A külföldi ember még est jegyezte meg : — Csak azt erodálom, hogy Szat- márou mért költenek pénzt az utoák tisztítására, mikor a sárral mudanki meg van elégedve ? Színház. Heti műsor: Pénteken „Gül-Baba“ (a rózsák atyja) Operette (A. bérlet) Szombaton, Szilveszter estén, délután 6 órai kezdettel „Gyermek-kabaré. (Bérletszünet.) politikai napilap előfizetési felhívása. Január hó I-től uj előfizetést nyitunk a Szamos-ra, a mely Szatmár, Ugocsa, Mármaros, Szabolcs, Ung és Bereg vármegyék egyetlen napilapja.
