Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)
1910-11-06 / 247. szám
(i910. nov. 6.) 247 srátc. S Z A T- * . Álk 3. C-rCih i. Van szerencsém a n é. közönség tudomáséra adni, hogy karácsonyi és újévi ajándékok, emléktárgyak háztartási cikkek, játékok, diszmü árukkal üzletemet e hó 15-től gazdagon berendeztem, melyeket a legszolidabb szabott árak mellett árusítok. Becses pártfogást kór : Ily dúsan felszerelt raktár vidéken még nem létezett! glatniczHy JstVía Kazinezy-uteza. sablonos karakterével meglátja a színpadon. Valaminthogy unalmasak a becsület körül tartott hosszú és sablonos monológok is. A kard becsülete cimü színdarab meséje egyébként egyszerű, régi, sablonos. Öszödy Mihály földbirtokos unoka- huga: Vilma jegyeke Hertelendy Géza huszárfőhadnagynak. Öszödyék estélyt adnak az ezred tisztikarának, hogy a menyasszony meg- ismerkedhessék a vőlegény bajtársaival. Az estélyen azonban Kuhn Tivadar ezredes jelenti a vőlegénynek, hogy a házasságból nem lehet semmi. Nem engedi meg a miniszter. Miért ? Mert a lánynak rossz hire van — s a kardja becsületét szennyezné be Hertelendy, ha nőül venné a leányt. De Hertelendy inkább lemond a rangjáról és elvenné Vilmát, amikor az érdeklődik, hogy miért dobta el a kardját a vőlegénye. Megtudja és. persze ki is nyomozza a pletykázót. A volt vőlegényének, Rozgonyinak szeretője, az ezredes felesége csinálta a rágalmat. Persze a lánytól a tisztákat bocsánatot kór, Hertelendy nőül veszi, az ezredes párbajozik Rozgouyival s persze az ezredes hal meg. De hogy Rozgonyi se maradjon életben, őt meg egy következő párbajban Hoffmann százados lövi le. A közönségnek azonban tetszenek az ilyen drámák jelenetei, a mint hogy a kávéházban is oda-oda sandítanak az emberek a tiszti asztalhoz, az utcán is utánunk néznek. Asszonyoknak, lányoknak, fiataloknak tetszetős, szórakoztató a katonai romantika. S ha Kazaliczky Antal nem is irt perfekt drámát, kiválóan érdemes színpadi munkát végzett ahhoz, hogy érdemes legyen megnézni a darabját. Az előadásról, amely későn ért véget, lapzárta miatt csak röviden nyilatkozhatunk. Feltűnően kellemes, szimpatikus színésznőként mu'atkozott be Vilma szerepében Dinnyési Juliska, és az ezredesné szerepében Zöldy Vilma. A többi szerepekről, amelyek részben régi, ösmert kezekben voltak, részint aprók és jelentéktelenebbek, a darab legközelebbi előadása alkalmával nyilatkozzunk. Színes riportok. Gyilkos bizonytalanság. A minapában — igy olvastuk a lapokban — jó messzire tőlünk, Dunántúl főbelőtte magát egy úri ember. Nem volt semmi különös baja, csak éppen az, hogy nem tudta, hogy nincs semmi baja. Megölte a „hátha?“ Apró, jelentéktelen betegségi szimp- tomákat észlelt magán, orvosa hasztalan nyugtatta meg, hogy az öncsinálta diagnózis puszta hipokondria, nem tudott belenyugodni. Halála után felbonczolták és akkor kiderült, hogy a tüdejének, a melynek betegségéről képzelődött, semmi baja sem volt. Az agyának, a lelkének, az idegeinek volt súlyos a betegsége. Ezeket kószálta, gabalyitotta össze-vissza kegyetlen, durva kézzel a gyilkos betegség, az igazi betegségnél is súlyosabb: a bizonytalanság. A bizonytalanság, a mely hogy nehéz, veszedelmes betegség, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a lesújtó bizonyosságot sokkal jobban kibírja az emberi szervezet, mint a kétségbeejtő bizonytalanságot. Mert — azt szokták mondani — az ember erősebb a vasnál. Anyagi csapást, szerelmi csalódást, sorvasztó betegség biztos tudatát, fájdalmas gyászt kibir, kihever, belenyugszik, beletörődik mindenikbe azzal a lesújtó tudattal, hogy ez változhatatlan. Lehet ez a beletörődés, ez a megnyugvás hülye,- apathikus nyugalom, de tompa fájdalmát elbirja az emberi szervezet. ahol minden téren pusztít a bizonytalanság idegzavaró betegsége. Az a betegség, amely sokkal ret- tenetesebbb, sokkal borzasztóbb, mint akármilyen lesújtó bizonyosságé. Ebbe belenyugszik az ember, ^mattól fél. Fél azoktól a sötét, fekete éjszakába rajzolt fenyegető képektől, amelyek előtt ott van a borzasztó szó: a „hátha?“ Ez az örökös félelem, ez a rettegés, ezek a fekete képek azok, a miket a bizonytalanságban nem bir ki az ember idegrendszere, amely — hiszen éppen ebben van a betegség — sohasem hajlik a jó felé, hanem mindig a sötétségbe néz. Ez a félbetegség rosszabb a legegészebb kórnál. Kapkodóvá, idegessé, rémlátóvá teszi az áldozatát és akibe egyszer beleesik a mételye, jól neki feküdjék a gyógyító doktora, hogy visszatérítse ahhoz a bizonyossághoz, amely kedvező. Még jó, ha bele nem vész ebbe a kórba és kibírja lelkének rázós, döcögő útját addig a másik súlyos, de emennél jóval könnyebb betegségig, a mit a rossznak biztos tudata ad. Mert a rossz biztos tudatában egy meghatározott, fix baj ellen küzd az ember, vagy pedig beléje törődik, de a bizonytalanság ösmeretlen, látatlan, csaló rémképek ellen harcol, mig rendszertelenül, összevissza hadonászó karja meg nem találja a revolver nyelét, mig a megbolondult távirdabillentyühöz hasonlóan működő idegei végleg fel nem mondják a nem neki való szolgálatot, vagy felmondás nélkül ott nem hagyjak az egész emberi instrumentumot. És valójában nagy, nehéz, gyilkos betegség lehet az, a melyiknél még a keserves rossznak biztos tudata is jobb ! A templom ja .ára. Soha semmiféle jótékonyságnak nem voltunk ellenzői, elrontói. Az a nézetünk, hogy passzióból senki sem koldul, aki kér, az bizonyára rá van utalva a kö- nyöradományra. Mivel pedig az adakozók sohasem szokták a jótékonyság hevében a kabátjukat [levetni magukról, hogy bedobják a gyűjtő perselybe, az utolsó falatjukat sem osztják meg a szegénynyel, úgy gondoljuk, hogy csak a fölötte felesleges, a végképpen nélkülözhető fillérek azok, amelyek a szegény emberek éhes szájába, hideg spórjába, kérő markába behullanak. Ezek a fölösleges fillérek pedig semmiképpen sem mennek rossz helyre, ha bármi címen kéregető perselybe rakják is őket. A húgyhajtó és hügysavoldő viseli Királya, bér- és dús lithion-tartalmú ásványvíz. Kiváló vegyi összetétele következtében sikerrel alkalmazható vese-, hűgykő- és hólyagbajok eseteiben, valamint cukorbetegségeknél, csüzos bántal- maknáh továbbá a légző- és emésztőszervek hurutus bajainak gyógyítására guiaUtág: Budapest, IV. Ftrsnei Jézsef-rakptrt 22. Kútkezelőiig: EPERJES Ha a bizonytalanság áldozata nem azt tudta volna meg bizonysággal az orvosától, hogy kutya baja, — hanem azt, hogy nehéz beteg, ez lesújtotta volna, összetörte volna, de a gyógyításnak nekifeküdve minden erejével kapkodott, kapaszkodott volna az egészség, az élet után. De nem tudott, a lelke nem engedte vigasztaló bizonyossághoz jutni, orvosának szaktudása pedig nem juttathatta a lesujtóhoz. Nem a képzelt kór ölte meg, hanem a félelem, a bizonytalanság pusztító, gyilkos ereje. Kórképe pedig tipikus az életben, Csapos Gyula Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) oras- es látszerész Állandó nagy raktár zseb-, fali- és ébresztő órákbanSzemüvegek nagy választékban. Javítások jutányos árban, lelkiismeretes pontosságijai eszközöltetnek.
