Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)

1910-11-06 / 247. szám

4. oldal SZAMOS (1910. i.) Uf-lk úrim. , De éppen azért, mert a koldusok markába, a jótékonyság perselyébe csak a fölösleg szokott hullani és mert ez a fölösleg a mai szűkös világban minden embernél gyéren jelentkezik, van a min­denféle alapon, számtalan jogcímen űzött kéregetéseknek egy fajtája, a melynek a leghatározottabb ellenzői, elitélői vagyunk. Mindenki ösmeri azokat a tipikus alakokat, akik párosával járják be az országot. Egyik kezükben persely, má­sik kezükben vastag könyv. A koldus­társ hátán isák. A perselybe hullanak a krajcárok, a zsákba a jószivü embe­rek természetbeni adakozásai: a liszt, búza, krumpli. A könyvbe pedig az adományokon kívül a hatóság vezeti be, hogy engedélyt ad a két atyafinak arra, hogy a tőlünk hetedhét vármegyében építendő orosz, oláh vagy zsidó tem­plom javára adományokat gyűjtsenek. (Más vallásu templomra ritkán megy a gyűjtés, csak erre a háromra.) Igaz, hogy senki sem köteles adni, de a kéregetők annyira tolakodók és alkalmatlanok szoktak lenni, hogy az ember nem a jótékonykodás okából, hanem csak azért, hogy megváltsa ön­magát a koldusoktól, dob fillért vagy éppen hatost a perselybe. Sok mindent mond az irás, a paran­csokat osztogató szentirás. Mondja, hogy szeressük felebarátainkat, több formában és több helyen elrendeli, hogy segítsünk a szegényen, hogy jók legyünk, ájtato- sak, jámborok és istenfélők, csak egyet nem találunk sehol a bölcs Írásokban. Sehol sincs elrendelve az, hogy az Úr­istent cifra, góc vagy nem gót stílus­ban épített templomban kell imádni. Ellenben mondja azt, hogy az Ur mindenütt jelen van. mindenütt meg­hallja és meghallgatja a Hozzá adresz- szált fohászokat, ha mindjárt a szabad ég alatt zengi is el azt az ájtatos ajak. A kinek tehát nincs temploma vagy nem telik templomra, az imádkozzék az Istennek saját szabad ege alatt. Azokat a krajcárokat pedig, a me­lyeket mind az éhező, fázó, rongyos, emberektől visz el a templomra gyűjtő persely, hagyják meg ezeknek a szegé­nyeknek, mert ezek, éppen azért, mert nem sok az emberek fölöslege — raeg- koplalják azokat a krajcárokat, a mik­ből Árvában vagy Trencsénben templo­mot építenek. Minden városnak vannak szegényei fölös számmal, ezeket sem tudja ellátni. Akin kitör az adakozási kedv, annak nem kell turóci templomba fektetni az adományát, elhelyezheti itthon, van itt elég éhes száj. A hatóságok — bár itt ősrógen bevett szokások hatalmas kapuját dön­getjük valószínűleg minden eredmény nélkül — a hatóságok felvilágosodott dolgot, helyi szempontból jótékony cse­lekedetet művelnének akkor, ha a tem­plomra való gyűjtésektől megtagadnák az engedélyt. Ha a koldulás nem szabad ipar, akkor tessék a megrostálást a templo­mos koldusokon kezdeni! Annyival inkább indokolt ez e rideg álláspont, mert hiszen éppen mi nemrég mutattunk rá arra egy konkrét eset kapcsán, hogy a templomi gyűjtés ma már tiszta—puszta üzlet. Ez a rendje: Két vállalkozó ember fix összegért kibérli a templomhiányban szenvedő község nevét s e névben engedélyt kér a gyűjtésre. De a gyütéshez a község­nek s a templomnak többé semmi köze, az tisztára a vállalkozó üzlete, amelyet magához váltott a fix összegért. Hogy pedig azt is megindokoljuk, hogy miért mondtuk el mindezeket, egy felháborító esetet közlünk, a mi tegnap, szombaton történt Szatmáron. Két templomi kóregetó beállított egy úri házhoz, ahol a háziasszony, fiatal, tapasztalatlan nő, betegen fekszik. A férje nem volt otthon, a cselédet pedig éppen a boltba küldte az asz- szonya. A perselyes koldus bement a há­lószobába és látva az ágyban fekvő, megijedt fiatal asszonyt, kijelentette, hogy ő nem megy el könyöradomány nélkül. Hasztalan kérte az asszonyka, hogy menjen el, mert beteg s nem kelhet fel ágyából, hogy a szekrényből pénzt ve­gyen ki, a kéregető nem tágított, az úri asszony kénytelen volt felkelni s a szekrényhez menni. Mikor pedig a piszkos tenyérbe húsz fillért tett, a jámbor cél sáfárja durván rárivallt a már siró nőre : Még! Többet! A megijedt fiatal asszony, aki sú­lyos betegen kelt fel az ágyból, ijedt­ségében minden pénzét odaadta a tem- plomépitésre, mire a kéregető sietve eltávozott. A boltból visszatérő cseléd félájul- tan találta asszonyát. És ebből a pénzből, az igy arcát­lanul kizsarolt, kirabolt pénzből valahol templomot fognak építeni! Ha ugyan odáig el nem lopja a pénzt az alázatos kéregető! ft) fpUr Kéíjiik a hatraléKos dijakat és az előfizetést haladéktalanul be­Halálozás. Kótai Lajos és neje Ga- csály Marie családját mély gyász érte Mariska leányuk korai elhunytával. Csak pár évvel ezelőtt ment nőül dr. Kriizselyi Barna óradnai járási számvevőhöz és ma már halvány arccal, mozdulatlanul fekszik virágos ravatalán. Kótai Mariska neve bájos egyéniségénél fogva ismert volt városunk úri társadalmában, ahol mint ügyes műkedvelő a színpadon is többször fellépett. Szervi szívbaj ölte meg e hó 4 én pár heti nehéz szenvedés után, mély szomorúságot okozva a közbec3ülésben lévő családnak és a széleskörű ismerősök­nek. A fiatal asszony holttestét 0 tíadná- ról Szatmárra szállítják és valószínűleg hétfőn vagy kedden helyezik örök nyu­galomra. Esküvő. Balogh Erzsiké október hó 29-én esküdött örö- hűséget Csete József iparosnak Békés-Gyulán. A képviselőhöz tegnap déli 12 óra­kor Berzeviozy elnöklésével ülést tartott. A kormány részéről Székely és Hieronymi miniszterek voltak jelen. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Plósz Sándor, az igazságügyi bizottság előadója beterjesztette jelentését a polgári perrend­tartás javaslatáról (Éljenzés). Több időközi választás igazolásainak bejelentése utáu az elnök javasolja, hogy a delegáció ülései miatt a Ház november 16 án tartsa leg­közelebbi ülését. Ugrón Gábor érthetet­lennek jelenti ki, hogy most, amikor az ország súlyos pénzügyi viszonyok között van, a Ház ülései ismét szüneteljenek. A többség visszaél majoritásává1, pazarolja az időt. Az üléseket mindig elhalasztja, pedig még költségvetés sincs. Hieronymi kereskedelmi miniszter polemizál Ugron- nal. Ezután a Ház elfogadta elnök indít­ványára, hogy legközelebbi ülését novem bér 16-án tartja, A helybeli függetlenségi és 48-as párt szombat délután választmányi ülést tartott, amelyen a mai nagygyűlés napi­rendjének előkészítését ejtették meg, kü­lönösebben megvitatva az elnöki állás betöltésének módozait és az elnökség át­szervezését. Társasvacsora. A németii Polgári Társaskör választmánya f. hó 3-án tartott ülésében elhatározta, hogy a kör elnöké­nek Dr. Vajay Károly kir. tanácsos, pol­gármester történt kineveztetése alkalmából, tiszteletére f. hó 13-án, azaz vasárnap este fél 8 órakor a kői helyiségében társasvaosorát rendez, me.yre az aláírási iveket ki is bocsátotta. Egy teríték ára 8 K 40 fillér. Vacsora után családias jel­legű táncmulatság. Jelentkezni lehet Flon- tás Döme titkárnál (Városház ) Meghívó. A németii Polgári Társas­kör folyó évi november hó 16-án, azaz szerdán este 5 órakor a Kör helyiségében (Kazinczi u. 21. I. em.) rendkívüli köz­gyűlést tart, melyre a Kör tagjai ez utón hivatnak meg. Tárgy : Tiszteletbeli tagok választása s az esetleg megüresedő ein öki és alelnöki állások betöltés*. A választ­mány. Karrikatura kiállítás a városházán. Mint tegnapi számunkban említettük, Csernek Antal karrikaturista művész a vá­rosháza nagytermében összegyűjtött dol­gaiból egy kis kiállítást rendezett. Csernek kizárólag karrikatnrista, akinek különösen . sikerültek a magyar politikai vezórférfiak torzkópei. Egy pár jobb humoros thémája is vau feldolgozva. Képeit minden mece- náskodás nélkül megveheti az, aki eredeti és kedvderitő perceket akar magának olykor olykor szerezni otthonában. Meghívó. A szatmári népkonyha folyó hó 6 án, vasárnap d. u fél 5 órakor tartja ez évi közgyűlését a vármegyei bank tanácstermében, melyre az egylet tagjait ez utón is meghívja a népkonyha elnöksége. Tárgysorozat: Beszámoló. Nép­konyha megnyitása. Mulatság rendezése. Egyéb indítványok. A LEGKŐNY- NYEBBEN EMÉSZTHETŐ ARZENES VIZ VÉRSZEGÉNYSÉG SÁPKÓR IDEGGYENGESÉG ÁLMATLANSÁG ÉS MINDENFÉLE GYENGESÉGI ÁLLAPOTOKNÁL ADHATÓ KAPHATÓ: GYÓGYSZERTÁRAK, DROGUÉRIÁK ÉS ÁSVÁNY VIZKBRESKBDÉSBKBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom