Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1910-10-18 / 231. szám
Szatmár, 1910. okt. hó 18., kedd, : l mm imm ^mm wjksm*AJP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, V, évre 5 K, */. évre 3 K, 1 hóra i K Vidékre:.. 16 „ 8 4„ .. 150 Egy szám ára 4 fillér.-----------------------------rr “ Sz erkesztőség és kiadóhiyatal: Rákóczi-utcza 9 szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a tap kiadóhivatalában fhetendók. Hirdetések: Kószpénzfizetés mellett, a !e?jutányoaabb árban kflst4 telnek. — Az apróhirdetísek kózóít minden szó 4 fillér Ny.’lttór sora 20 fillér. A viUamvilágitási ügy. (Kellő rregvilágiíásbtn.) E lap hasábjain jelent meg a vil- lamvilágitási igazgató panasza. A közönség panasza. Csupa panasz és semmi vigasz és semmi világosság. Pedig valljuk meg, hogy a világosságot terjesztő vállalat mindenütt többé-kevésbbé terjeszti a világosságot, csak a saját ügyét nem világítja meg kellőleg. Próbáljuk meg a gazdaságosság szempontjából a kellő tárgyilagossággal megvilágítani tehát a villamtelep ügyét a specialiter a küszöbön levő újjászervezését. Legelőször is ahhoz volna egy pár szavunk: jövedelmező vállaiat-e telepünk, vagy nem? Meg kellene néznünk nyereség és veszteség számláját, mely azonban az 1909. évi zárszáma dásában nincs benne. Mérlegéből azt láthatjuk, hogy tartalékalapjának 1909. évről tartozik 40,000 koronával: tehát befolyt jövedelméből már tartalékra nem jutott, holott kint levő követelését teljes egészében, tehát magasan, 39134 koronára vette fel, sőt számlákban is kimutatott 15100 korona terhet, igy tehát 1909 ben 55100 korona oiyan terhet mutat fel a mérleg, amelyet normális körülmények között a bevételből kellett volna fedezni. Node majd kifizeti a következő 1910. év bevételeiből tartalékalapját, mondaná valaki, denát mennyi lesz akkor a telep tar- taiék-aiapja, mert jelenleg csak 9000 K s vájjon elég-e egy 18 éves telepnek 49000 K tartalékalap másfélmilliónál nagyobb befektetés mellett ? Szerintem bizonyára nem, sőt nagyon is nem! Nem, különösen akkor, midőn, mint az 1909. évi mérleg mutatja, értékleirás, mint egyenleg címén csak 14518 kor. lesz leírásba hozva. Ez nagyjából az 1909. év képe. De lássuk a későbbiekét. Az 1910. év es későbbi évek bevételei növekedni fognak, de senki sem állíthatja, hogy rohamosan és nagyban. A tömeges bevezetés már megtörtént, . sőt a legnagyobb fogyasztók kezdenek saját áram termelésre áttérni (Heinrich). Azonban a kiadások rohamosan fognak nőni és pedig a következőkkel: Tarthatatlan továbbra az, hogy a város a közszolgáltatási áramért közel 50000 koronát fizessen, holott más egészen fiatal tele pék ezt ingyen szolgáltatják. Legalább a közvilágitást, azaz az utcák világításáért eddig fizetett 25700 koronát nem fogja 1911 évtől (sőt 1910-től sem kellenne) a vv.-telep pénztárába befizetni. Ez 25700 korona hiányt jelent. Az uj szabályzat 5. §-a szerint a leltári becsértékből 4 százalék értékcsökkenés címén levonandó. Ez jelent legalább is 50000 kor. kiadást, mint tartalékalap dotátiót, mely 1910. évben az elmaradt 1909. évi 40000 koronával együtt 90000 korona kiadási többletet tesz ki s továbbra is évről-évre legalább 50 -60 ezer koronát kell leírni, illetve félretenni, ha tartalékalapját a telep csak a legminimálisabban is dotálni akarja, mert 10—12 év (ennyire tette első javaslatában az igazgató a jelenlegi gépcsoport életéi) után egyébként uj kölcsön felvételére leszünk utalva, ha elhasznált gépeinket ki akarjuk cserélni. Ebből láthatjuk, mily kevés a 4 százalékos tartalékalap dotálás, hiszen 4 százalékkal 25 év alatt lehet egy gépcsoport értékéi leírni, nem 12 - 15 év alatt. Hát a kiterjeszkedést miből fogjuk eszközölni? Erre másutt külön tartalékalapot szoktak létesíteni. Nálunk, a mi gazdálkodásunk szerint, ezt uj kölcsönből fedezik. Vájjon mikor fogunk megtakarított tőkéinkből ezen célra kölcsönvehetni ? 1 Hiszen előző javaslatában az igazgató a külterület világítását (amely valóban elodázhatlan szükséglet) már egy uj 150—160 ezer koronás kölcsönből véli elláthatónak, amely végezetül bizonyára 200,000 K lesz. Ei ismét körülbelül 10,000 kor. évi többletkiadást jelent. Ismét kérdjük, hol akiterjesztési tartalékalap? No mag aztán, hol van az előre nem látható körülmények és esetek következtében beállható tartalékalap-szükséglet céljaira félretett összeg ? Nincs sehol, de van helyette egy üdvözítő javaslat, melynek a könyvelésben életbeléptetendő reformjaitól (mely évi 20—25 ezer kor. töbletkiadást jelent) várja az igazgató ur telepének megváltását. No hát ez a drága kis reform a'ig ha fogja a hiányokat behozni, melyeknek végsummázata, vagyis az 1910. illetőleg 1911—1912. [évben várható többletkiadás kitesz: személyzetre (könyvelők stb.) 20.000 K tartalékra 1909. és 1910-re 90.000 „ közvilágitás utáni bevételi hiány ....... 25.700 K a külterület világításának uj kölcsöne ............................. 10 000 „ cs ak úgy nagyjából összesen 145.700 K mely összegből 1910-re leszámítandó a könyvelésre 20.000 k. A közvilágítási bevételi hiány 25.700 k. (mert ezt még 1910- ben fizeti a város) és a külterület uj [kölcsön törlesztése 10.000 kor. (mert csak későbben talán 1911 —1912- ben veszi fel a város). Helyes tartalékolással már 1910-re ki kell tehát adni 90.000 koronát, mint többlet kiadást. 1911- ben pedig az esetleges uj kölcsönnel 107.700 koronával kell többet kiadni, mint a megelőző 1909. évbeu, mikor is a tartalék-alap 40.000 koronáját sem tudta a tényleges bevételből fedezni a v. v. telep. Ne is beszéljünk tehát a telep jövedelmezőségéről a közel jövőben, mert hiszen közel 100.000 korona többlet bevételre, amennyi pedig a kiadások fedezésére az eddigi bevételen felül kell, nem lehet sem 191!. sem 1912-ben, sem későbben egyhamar reálisan számítani. Pedig apróbb kiadásokról nem is beszéltünk, holott ilyen is sok lesz: igy a külön nyugdíjalap létesítés, a közpénztár dotátiója (horribile dictu! hiszen már egyszer csakugyan 7000 koronát átengedett a közpénztárnak a telep) a magasabb lakásbér, no meg esetleg az áramdijak leszállítása, a felszerelések megcsökkenése, (délászén ez a közönség érdekében történnék, tehát ez lényegtelen !) stb. stb. Hát a befektetett milli- ócskák kamata sőt kamatos kamata hol van? Hol van az az évi jövedelem drága telepünk után, melyet az a tőke hozna, amely a kamatok kamatjával ma már két-három millió koronán is felül volna talán ? Eh ! de ne adjunk fel találós kérdéseket: csak arra kérjük intéző köreinket most e javaslat tárgyalásánál nézzenek egy kicsit mélyére a dolognak. Nyílt tiszta számadást kérünk. Lássuk mit kapunk azért amit adunk! Mert adni adunk eleget nagyon is bő marokkal, mikor a v. v. telep vezetéséről van szó, de midőn az eredményeket kérjük számon akkor még egy kis nyereség veszteség számlát sem láthatunk, hogy gyönyörködhetnénk befektetett tőkének dús gyümölcsözésének. Méltóztassanak e javaslatot abból üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaoa és nikKei evőeszközök úgyszintén minden fény űzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerelhetők be GYŐRT KAROLY üvegkeroskedéaében i^zatmáp-Németi, Deák-tér.
