Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)

1910-10-18 / 231. szám

2-xk olotai. S Z A M 0 S 231 szám. (1910. okt. 18. Modern puhafestés Háitdiw Pál Qyahnán Gryár fóüzlet Kossuth L.~u. 10. bármely divatszinre nflJKlJcl -Tdl OZiallMl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. a szempontból elbírálni, hogy érdemes-e egy újabb négy-ötszázezer koronás be­fektetést eszközölni a vv.-telep javára (mert hiszen évi 20,000 személyzeti kiadási többlet annyi tőkének felel meg) s ha azt látják, hogy annak várható jövedelmezősége az uj befektetést ma­gával, hozza, úgy ám szavazzák meg jó lelkiismerettel: de e nélkül mig annak jövedelmezőségéről, a város be­fektetett tőkéinek hozadéki percentjéről kellő tájékozást nem szereztek, mig az ily értelembeni tiszta világos és felül­bírált és kellőleg megtárgyalt javaslat előttük nincsen: csupán a tekintélyre való hivatkozásnak ne engedjenek s uta­sítsák e javaslatot újabb tárgyalásra, mely esetben annak részleteire is visz- szatérünk. Kardos kalapja tartdsl Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) HÍRROVAT.. Csengerbagos vezet. A „bagos“ végzetü községnek n&gy ugyan a népszerűségük Magyarországon, de annál kisebb a tekintélyük. Ha például Kutyabagos is fel lenne véve a földrajzi tankönyvekbe, mint pí. Csap vagy Királyháza, az volna a neve­zetessége, hogy : humorizálási gócpont. Kutyabagoosra és a vele testvér vagy unokatestvéí hangzású, végződésű helyiségekbe szokták elhelyezni kezdő humorizálok „esetükének azt a színhelyét, amelyet fáradságos körülírással úgy kel­lene megjelölniük, hogy: kicsiny vidéki elmaradt falu. Kutya- és más- bagosék a letünőben levő direkt humorizálási válfajnak állandó történeti színhelyei, amiuthogy úgy annak sablonos szereplői a zsörtölődő asszonyok, a'részeges kisbiró, az éhes tanitó stb. Én például nem szerettem volna Csengerbagoson születni, mert feltétlenül úgy jártam volna vele, mint az egyszeri ember, akit Csabrendeken vertek pofon. — Mbah, az is van egy város, az a Csabrendek ? Ez volt a mentsége a pofon diszkva­lifikáló ereje ellen. . Csakhogy azoknak, akik Csenger- bagoson kaptak a sorstól a legnagyobb pofont, hogy t. i. megszülettek erre a világra, nekik az idegen veti gúnyos mo- solylya! a szemükbe, hogy Bagos is van egy város? A Bagos család egyik hozzánk közel­fekvő Csengsrbagos azonban most becsü­letet hozott a famíliára. Olyan becsületet, amit váltig irigyelhetünk tőle mi, nagy városiak is. Egyelőre csak irigyelhetjük, mert bizonyosan tudjuk, hogy mi belátható időn beiül nem fogjuk utolérhetni Csen- gerbagost, immáron a józanság, a józan gondolkodás gócpontját. Csengerbagos községe ugyanis köz­ségi szabályrendeletet alkotott, amelyben eltiltja e korcsmáknak vasárnapon ás ün­nepen való nyitvatartását. Az csak természetes, hogy az érde­kelt koresmárosok — ki venné ezt tőlük rossz néven ? — megfelebbezték ezt a szabályrendeletet és az sem kevésbbó tér mószetes, hogy a vármegyei közgyűlés el­utasította ezeket a feiebbezóseket és a vasárnapi zárvatartás mellett foglalt állást. Most pedig következhetnék egy el­mélkedés a pálinka káros hatásáról, amit — köztudomású tényekkel al ván szem­ben — ezennel mellőzzünk. Nem győzünk mi annyi újat elmél­kedni, amennyi dolgunk a vasárnapi pálin- kázással van hiradás közben. Ekszisztenciákat pusztít, egészséget ás alá, öl, gyilkol a pálinka, bűnügyi sta­tisztikáknak hatalmas faktora a vasárnapi korcsma, befakadt fejek, vérző oldalbordák, bebörtönzött munkáskezek dicsérik a nyo­mát, de a társadalom respektive a hatóság fütyül ezekre a város sta’isztikákra és nem tartja méltónak Csengerbagost arra, hogy kövesse. — Mbah, az is van egy követésre- méltó város, az a Csengerbagos ? A korosmárosok üzleti érdekei, a kisüstönfőtt forgalmazása, ezek előbbre- valók, mint a pálinka által megrendített nópjólét. Mert — beszéljünk őszintén: — akit a pálinka megöl, az úgy sem szavaz már követválasztáskor, a korcsmáros ellenben kitűnő és fontos szavazó és kortesanyag. Ezeknek az egyetemleges érdekét nem szabad bántani, legfeljebb egyes reni­tensekét kell megcibáini. Mi azonban, akiknek sem a pálinkája, sem a voksa nem kell a korcsmárosuak, mi őszintén ós szívből irigyeljük Csenger- bagostól az ő felvüágosodott képviselő testületjüket, amely messze, sok hosszal vezet mi előttünk. A csengerbagosi vasárnapi véres fe­jeket pedig egyelőre töröljük hírrovatunk­ból. Betölti azt a többi községek effajta szállítmánya. ~ (v) Szőnyi Ferenc halála. Egy népszerű öreg ur, Szatmár legrégibb kereskedője halt meg szombaton. A széles körben ős mert Szőnvi Ferenc életének 76-ik évében elhunyt. Temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett Haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Dr. Szőnyi Béla, valamint neje ós gyermekei, özv. Eiszdorfer Károíyaé—Szőnyi Ilona, Szőnyi Margit, Szőnyi Zoltán, valamint neje és gyermeke, Szőnyi Ferenc, özv. Szabó Pálaé—Szőnyi Mária, az összes ro­konság nevében is, mélyen megrendülve tudatják, hogy szeretett jó apjuk, illetve nagyapa és testvér Szőnyi Ferenc keres­kedő, folyó hó 15-én, fáradhatatlan mun kásságban töltött élete 76. évében jobb létre szenderült, A megboldogult hült te­temeit folyó hó í7-én fél 4 órakor, a Bocs- kay-utca <*. sz. alatti háztól a református temetőben helyezzük örök nyugalomra. Szatmár. 1910. október 16, Áldás és béke hamvaira 1 Áthelyezés. Á vallás és közoktatás- ügyi miniszter dr. Votisky Géza szatmár- vármegyei segádtanfelügyelőt a Trencsén- vármegyei tanfelügyelösóghez eddigi mi­nőségében ; Loveczky Ernőt, a barsnya vármegyei tanfelügyelőséghez berendelt állami elemi iskolai tanítót, a szatmár- vármegyei tanfelügyelösóghez eddigi mi­nőségében áthelyezte. Halálozás. Lengyel István nyug. városi számtiszt életének 84 évében e hó 16 án meghalt. Temetése ma délután lesz Mátyás király-utcai lakáséról. Az elhunytat özvegyén kívül két gyermeke és számos unokája siratja. kereskedelmi és iparkamara minden iskolai óv kezdetén több szakiskolai ösztöndíjat szokott kiosztani. A szatmárnómetii faipari szakiskolánál három egyenként, 158 koro­nás ösztöndijat adtak ki, amelyeket Jóua Sándor, Gedeon Lajos és Kókai Gyula, III-ad éves növendékek kaptak. Eljegyzés. Ifj. Bárdoly Ferdinánd eljegyezte, özv. Ájb Gusztávnó úrnő leá­nyát, Jolánkát. (Minden egyéb külön ér­tesítés helyett.) A szatmári ref papválasztás. Rácz István raf. lelkész elhunytéval megürese­dett szatmárrószi egyik ref. papi állást e hó 16-án vasárnap töltötték be, általános érdakiödós mellett. A megüresedett lelkószi állásra 23 pályázó volt. Délelőtt 11 órakor vette a szavazás kezdetét a ref. főgimn. első emeletén levő tanácsteremben. Kovács Lajos németii rései ref. lelkész és egyház- megyei tanácsbiró elnöklete alatt. Ä vá­lasztás külső képe valóságos fiók képviselő­választásnak is beillett. Hosszú kocsisor állott a ref. főgimnázium épülete előtt és a kortesek igazán fáradtságot nem ismerő buzgósággal hozták be a sza\ azokat az urnához. Délután három órakor a válasz­tási elnök bezárta a szavazást, mely után kezdetét vette a szavazati lapok’megszám­lálása. 224 szavazatot adtak le a választók, araelvből dr. Kovács István 178, Boronkay 29, Oíváth Pál 11, Makay Elek 5 szava­zatot kapott. Nagyon sok egyháztag nem gyakorolhatta szavazati jogát, mert adójá­nak befizetésével hátralékban van, vagy pedig május után tett eleget kötelezettsé­gének, ami pedig a szavazati jog gyakor­lását szintén kizárta. A szavazás eredmé­nyét a nagy számú várakozó közönség élénk éljenzéssel fogadta. Az uj lelkész 1911, febr. 1-én foglalja el állását, melyhez hí­vei a legszebb reményeket fűzik. A III. orsz. zenészeti kongresszus. Az ország zeneművészei, zenatanárai és egyházi karnagyai folyó hó 12, 13 és 14 én tartották összejövetelüket Budapes­ten. A zenei szakba vágó összes ágakról tartottak előadást s megvitatták érd ekei­ket. A kongresszuson résztvevők tisztele­tére több operai előadást, egy orgona és egy Symphouikus hangversenyt rendeztek. A nagybizottságba beválasztották Füredi Sándor igazgatót s a kölgybiaottságba Jónásnó Baranyi Ilona úrnőt, a „Szatmári Zenede“ kitűnő zongoratanárnőjét. A kongresszus óhajára Füredi Sándor szóló­játékkal rekesztette be az összejövetelt. A jeleuvoltak nagy lelkesedéssel hallgatták Füredi kiváló játékát s a legnagyobb há­lájuknak adtak kifejezést az élvezetért. A zongora kíséretet Bonkö Miksa szolgáltatta kiváló szaktudással. Koleragyauus eset Debr ecenben. Debreczenben tegnap ismét koleragy anus eset történt. Csépes Mihály vasúti, fütő, aki Királyházáról érkezett Debreozenbe, a vasúti fütőházban rosszul lett. Csépes Mi­hály 30—35 óv kürüli ember, akin a deb- reozeni tiszti főorvos koleragyanus tüne­teket konstatált. Beszállították a járvány­kórházba. Szerelem. és marólúg. Fok Erzsi 17 éves nyomdászleány tegnap délben maróiugggal megmórgezte magát édes anyjának Perényi-utoai lakásán. A mentők bevitték a közkórházba. Tettének oka szerelmi bánat. Állapota életveszélyes. Dr. Südy Tibor ügyvéd, irodáját Hám János-utca 5 szám alatt (a Csomay-ház- ban) megnyitotta. Tüz-eset. Tegnap este hét óra előtt a Zrinyi közben Róth Áron aprómarha- kereskedő raktárhelyisége, melynek végé­ben az ünnepi sátor van elhelyezve, a A kamara ösztöndíjai. A debreceni I Legszebb ruhatisztitás Pál 87afirmán Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. I Vegyieq száraz utón fidJuQJul 1 tll? uLflulllfll. Felvételi üzletek: Kazinczy-u, 17. Attila-utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom