Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1910-10-30 / 242. szám
2. -y.itL-. «Za >í o 5> (1910. okt. S0.) 242-ik 3»ám wmm Újdonságok Ragályinál, Deák-tér 8. Gillyén-ház. Tevéször vadászmellények, szárak, harisnyák, keztyük, sapkák, angol hymalaja és selyem pleüsch kocsi takarók. Virág-állványok és cseréptartók, fáskosarak. Zs°b villany lámpák. Öngyújtók és kovák. A világhírű Thermes palack. I j ! a legtöké'etesebb cél- lövő fegyver : Ha; ard-karabiner. . Úri fehérnemüek és divatkülönlegességek. Különleges esipkefes lés, hűen minta után Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea 10. , Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. j Héjtájef Pál, Szatmár. Gallérvédők Kardosnál! Kkttcníl; lemondással fenyegetőzneH. — Saját tudósítónktól. — Bpest, okt. 29. Abban a szemfényvesztő politikában, amelyet Kimenők a kormányra- jutás óta folytatnak, eljutottunk az első válságig. A tárgyalások egész menete alatt tisztán látszott az a célza*, hogyan csináljanak valami olyan formulát, amely a készfizetések fölvételét olyan feltételekhez köti, hogy ezek egyenesen kizárják a készfizetéseket és lehetővé teszi a bankszabadalom meghosszabbítását a kötelező készfizetések fölvétele nélkül. Ezt a formulát csak úgy természetesen még Khuenék sem merik az ország elé terjeszteni s őzért most a legnagyobb harcot, válságot játszanak, hogy valami nagyszerű eredménynek tüntessék fel ezt a semmit mondó formulát. A tegnapi minisztertanácsban határozta el a kormány, hogy amennyiben az osztrák kormánnyal nem tud megéhes koldusok,de az ő,csak esztendőnként egyszer nyíló üzletüknek erős konkurenciát csinál az úri nők jólelkü védnöksége alatt működő virágszál gyűjtő jótékonyság. A világ legnehezebben megoldható problémája a szegény ügy. A szegényeken való segít is mód jára nem lehet rendszert felállítani, azt mindenki a saját legjobb belátása szerint gyakorolja. Nem vagyok ellensége semmilyen jótékonyságnak, de ha választani kell: én nem a közvetett, hanem a közvetlen segítési módot választom. Én már inkább odadobom a didergő nyomorékok kérges markába a pár filléremet, mint a szép asszonyok által elénk tartott perselybe. A mi bizonyára nem fog azért hiányozni annak a perselynek. S ok a panasz a gazdák között, hogy nagyon elszaporodott a mezei egér és óriási károkat okoz a vetésekben. Volt is a múlt héten e tárgyban értekezlet Debrecenben. Az értekezletet egy kormánykiküidött vezette és Szatmármegye is képviselve volt benne hivatalosan. Az értekezlet értekezett, hozott határozatot, irt leiratot, csinált népszerű felvilágosítást, a mit községenként kidobolnak stb Csak éppen arról nem gondoskodott, hogy a határozatokról s felvilágosításokról a mezei egerek is tudomást vegyenek. Nem akarunk a dolog komolyságának ártani, de önkéntelenül eszünkbe jut e tárgynái az a bizonyos egyszeri zsidó, akit megtámadtak a egyezni a készfizetések tárgyában, beadja lemondását. Ennak a további folyománya pedig az lesz, h gy Őfelsége nem fogadja és újra kinevezi a kabinetet, mely aztán be’emegy a bankszabadalomnak két- három évre való meghosszabbításába azon reményben, hogy valamelyik következő osztrák kormánnyal valahol csak szegeletre jut. Látta ön már? „Kardos“ divatmellényeit? A nyirvasvári cáfolat. * Mit mond a községi elöljáróság ? így kergeti egyik vicc a másikat! Bizonyára nincsen már olvasóinknak élénk emlékezetéLen az az apró, jelentéktelen hirecske, a melyet egyik nagykárolyi laptársunk nyomán közöltünk s a melynek az volt a tartalma, hogy egy nagykárolyi lakosnak a napokban dolga lett volna Nyirvasvári község elöljáróságánál. Kiutazott a községbe, azonban a községháza ajtaját zárva találta. Az ajtón »következő kutyák s a kit a dühös állatok gazdája azzal vigasztalt, hogy: ne félj Mózsi, hiszen tudod, hogy a melyik kutya ugat, az nem harap. — „Én todom, tekintetes ór, todom, de todják-e a kotyák?“ — felelt az atyafi. Hát mi is értekezhetünk, határozhatunk, dobol- tathatunk, de tudja-e mindezt már a mezei egér ? Még szörnyű csúfságra megeshelik, hogy .ön egy őszi eső, utánna egy téli fagy s elpusztítja a kártékony állatokat mielőtt a rendeletek és hatósági intézkedések jogerőre emelkedtek volna. S zerénytelenség ugyan, de egy vice-keretében megengedhető, ha az ember néha a saját személyét is előtérbe tolja. Amit ezennel megpróbálok. Egy ugocsai ösmerő- sömmel találkoztam a napokban. Természetesen zsidóval, minthogy más alig van Ugo csában. Azt kérdi: ügyvéd vagyok-e már? Mondom, hogy nem, hanem csak szerkesztő. Nem „csak“, feleli ő ismét, mert egy szerkesztő több, mint egy ügyvéd. Tagadásomra igy magyarázza meg valódi ugocsai indokolással merész állítását: Ugy-e, hogy a rekontra több, mint a kontra? Több. Nahát, ha én Halmiba bemegyek egy ügyvédhez, annak csak úgy mondom: Herr Dakter. De ha az úrhoz megyek be, úgy mondom: Herr Redakter. Ezért több egy szerkesztő, mint egy ügyvéd! figyelmeztetés volt kiszegezve: „Most Hivatal Nincs Szüret! Van Mert itt az ideje“. Nem volt időnk kimenni a helyszínére meggyőződni a hir valódiságáról és ezéit minden skurpulus nélkül leadtak a hirt. Hu nem igaz, laptársunk lelke rajta. És ime, a nagyfontossága hir csakugyan nem igaz. Az előttünk feltétlenül szavahihető és a fenuti hir által — úgy látszik — mélyen sértett elöljáróság ugyanis összeült és teljes ülési határozatot hozott a hírre. Szói pedig a teljes ülési határozat, a mely valóban méltó a cáfolatra rászolgált hírhez, a következőképpen: A. „Közigazgatás Nyirvasváriban“ oimü, s e lap 228. számában megjelent újdonság kuriózumra, — ama y most jött tudomásunkra, — az igazságnak megfelelőig csak azt kívánjuk a nyilvánosság előtt leszögezni, hogy nálunk, erre „Porzó ország“ ban, azt tartják az irói viszketegségü tudósításról, hogy — nincs esze ! De mi, a közölt, s az elöljáróságnak imputált — ezen fikcionális ékes nagybetűs figyelmeztetés elolvasása után, készséggel sietünk konstatálni bogy: van fene! Községi Elöljáróság. Így ! Ezt mondja a nyirvasvári községi elöljáróság, hogy: van fene!Hát jó, ha ők akarják, legyen fene. De mi mossuk kezeinket. A fene nem nekünk szól. Legfeljebb annak a laptársunknak, a melyiktől átböngésztük a hirt. Se nem hetye, se nem petye! Akit kifordítottak a vallásából! Adat a magyai nép józanságához. Az alábbi eset Szatmármegyóben történt, Csegöld községben, amelynek szin- magyarok a lakói. Nem 200 évvel ezelőtt történt, hanem i910-ban, a múlt héten. Előre is kijelentjük, hogy senkitől sem fogjuk rósz néven venni, ha fejcsó- válva fogadja ezt a híradást, amely ismételjük : Csegöldön történt, 19i0-ben. Mert előttünk is hihetetlen az eset és mint absurdumot félredobtuk volna, ha nem feltétlenül szavahihető helyről s nem a szereplők nevének közlésével Írták volna nekünk. így történt a hihetetlen eset. Csegöld alatt a mezőről bandukolt a falu felé özvegy Sopronyi Jánosné, 78 esztendős öreg asszony. Szembe jött rá egy ösmeretlen ember, aki megszólította özvegy Sopro- nyinét : — Hogy hívják kendet, nanó ? — Hetvennyolc múltam. — Nem azt kérdeztem, szólt rá most még hangosabban a titokzatos ember, hanem mi a neve ? — Itt születtem a faluban, itt is óhajtok meghalni. j Gallérok gőzmosása n ni tói™ Dói Qvafmdr Gyár fóüzlet Kossuth L.-u, 10. Tükörfénnyel hófehérre ______flfljlftjui fal OZalllldl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. Sz abd Balázs »rí- Is Mii fodrász, DeáH-tlr 20. T isztelettel értesítem a m. t. hölgyközönséget, hogy az őszi és téli saison újdonságai hajbetétekben megérkeztek. Óriási választék minden szin és formában, a legolcsóbb árak. Egy méter hajbetót (Einlag) már 20 krajcártól kezdve, kész betétek 50 kr.-tól 1.50 krajcárig. Továbbá készítek kifésült hajból loknikat (hajfürt), frízeiteket (hajdusitó), hajfonatot vagy bármilyen divatos hajpótlékot a leg- mórsékeltebb árban, hajfonatok, hajhálók és mindenféle hajpótlékok Szabó Balázs fodrász, állandóan raktáron vannak legolcsóbb árak mellett. B. rendeléseit várva : Egy tanuló felvétetik.
