Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1910-10-20 / 233. szám
Szatmár, 1910. okt. hó 20., csütörtök. 233. Siam, XLH. évfolysn. Előfizetési dij: Ralyben: 1 évre 12 K, V* évr8 6 K. •/« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. ., 16 ,8 „ .. 4,. „ .. 150 Egy sxám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákőczi-utczs 3. szám. S3 Telefonszám: 107, Mindennemű dijak Szatmáron, a fep kiad áh i va látó b a n fizelendfik. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjatényosabb árban késíi- tctnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fIliéi Nyiltíér sora 20 fitfér. A villamviSágitási ügy. (Perspectiv szempontok.) Tegnapi számunkban csak úgy általánosságban körvonaloztuk villamtelepiink gazdaságosságának kérdését. Most egy pár adattal megpróbáljuk közelebbről tárgyalni az ügyet. Az 1909. évi zárszámadás 49 lapjain a mérleg következőképen áll: Vagyon Ingatlan, régi gépek, vezeték, ingóságok — — — — 554022 25 tartalék alap — — — — 28388 81 letét, biztosíték stb. — — 9744-15 II. gépcsoport beruházásának értékemelkedése — — — 88410 50 átépítés, uj beruházásai értéke 470.502*41 hálózat tovább fejlesztésére, beruházás folyó üzemből — 11379 27 Érték összesen 1162447,39 pénztári maradvány 1903-röl 10447-8» kintlevő követelés — — — 3913473 Vagyon 1,212.030 00 értókleiréa, mint egyenleg — 14518 16 1197.51114 Teher tartozás banknak — — — 1,142 410 43 tartozás, taitalékalapnak — 40.000 — kifizetetlen számlák— — — 15100 71 1197.51114 E beszédes számok azt mutatnák, hogy a vülamtelspnek már 14518 K 86 fillérrel több a vagyona, mint a terhe, bár ehhez is lehetne szavunk, midőn azt látjuk, hogy 1906 óta a régi gépek és vezeték hálózatból érték leírás nem eszközöltetett, dehát ezzel ne komplikáljuk a kérdést, maradjunk csak, annak constatá- lásánál, hogy a mérlegbeu a banki kö csőn tartozáson kívül 55100 K 71 fillér van kitüntetve, mint oly összeg, mely az 1909 évet, mint kifizetetlen tartozás terheli. Mi áll ezzel szemben a bevételben: a pénztári maradvány és a kintievö követelés, mely együttesen kitesz 49 682 K 61 fillért, vagyis mutatkozik 5518 K 10 fillér oly tartozás, amely a mérleg szerintsem effík- tuáiható, mert a többi vagyon, mint lekötött tőke jöhet osak számba. Azonban lássuk csak megfelel a valóságnak e mérleg szerinti állapot? Hát bizony nem. Mert a kint levő követelésekben felvett 39134 K 73 fillér szám összegében helyes, azonban, mint effektiv követelés, miután több év éta bevehetetlenségi leírás nem eszközöltetett, nem állhat meg teljes ősz- szegében s abból 10—16 ezer korona e óimén letudandó. Ha most már ehhez hozzá vesszük azón körülményt, hogy az 1909. évi bevételi eredmény úgy éretett el, hogy ahhoz az 1908. évi 6776 K 09 fillér pénztári maradvány valamint a megelőző évi hátralékokból befő yt 44718 K is hozzá vétetett, akkor azt látjuk, hogy reálisán felállítva (és nem számilag feltüntetve) tisztán az 1909. óv javára bevételbe (illetve vagyonképen) követelésben kintlevő 3 134 K 73 fillérből csak (10.000 K számítva bevehetetlenre) 29134 K 73 fillért lehet feltüntetni, mely az 1909 évi pénztári maradványával (10447 K 88 fii) együtt kitesz tehát 39582 K 61 fillért. Ha most már ezzel szemben felállítjuk, hogy az 1909, év bevételeiből 6776 K 09 fillér 1908. évi pónztármaradvány, 44718 K pedig a megelőző évekről befolyt hátralék volt úgy az 1909. évi bevételek hátrányára jelentkezik : a ki nem fizetett 55.100-71 az 1909. évi rendes bevételi jövedelembe be nem számítható 1908. évi maradvány— 6776 09 a megelőző évi hátralékokból befolyt — — — — — 44 718-azaz összesen 106.594 80 ebből levonva az 1909. évi javára betudható összeget (még ebből is sok régi hátralék) 39.582"61 Mutatkozik hiány 67.012 19 vagyis, ha az 1909 év nem kapta volna az 1908. évi pénzmaradványt, valamint a megelőző hátralékokból befolyt összeget, csupán a rendes évi bevételeire lett volna utalva, ennyi hiányt mutatott volna fel, azaz kiadásait, melyről felteendők és feltehetők, hogy a normális szükségletnek megfeleltek, ueir. tudta volna fedezni az 1909. év bevételeiből. Ha az 1909 évi állapotot kiadási cormativumnak elfogadjuk, akaor a telep jövőbeni jövedelmezőségét illetőleg furcsa kis perspektíva nyílik meg előttünk. Ugyanis ha bevételeit nézzük, mit látunk a jövőt illetőleg : 1907 ben előiratott bevételre áramóra felszerelésben 184 856-58 K, 1908-ban 211.156 01 K, 1909-ben 220 027-37 K, 1910-re előirányozva 227,000 K. Mindenekelőtt azt, hogy a bevételek nem fognak megközelítőleg sem etnelkf dhetni a kiadás arányában. Az a jövedelmezőségű telep, melynek három évi átlag bevétele 205.346 korona, Leánykérés. Irta: Henry Bordeaux. (Folyt, és vége.) — A kilátásai, a reményei, — jegyezte meg Rosay szerényen, — mi vagyunk. — Nem kaphatna valamit előlegképen az örökségből? — Mi adunk neki valamit, — erősítette határozottabb hangon az aggastyán, kire nyugtalanul kezdett nézni a felesége. — Ah, jó 1 És mennyit adnának neki ? — Hát húszezer frankot, amelyet félrerakosgattunk. — Húszezer frank I — ismételte elképedve Rosayné. — Húszezer frank I — mondta Morteau. — Az semmi 1 — Nekünk nagyon sok. — Húszezer frankkal nem lehet közjegyzői irodát venni I Ez a kijelentés végleges határozatként hangzott. Gyászos csönd következett utána. És amint Morteau fölkelt, az Armelle nagyapja visszatartotta őt a kabátja szárnyánál fogva. — Várjon, uram, ön nagyon siet. — Fájdalom, kedves uram, fájdalom! — Minő összeg kellene tehát egy iroda vételére ? — Ennek a megvételére negyvenezer frank kell készpénzben. A többit később lehet törleszteni. — Negyvenezer frank készpénzben ! — sóhajtotta Rosayné s égre emelte, majd le bocsátotta a karjait. Mindahárman állottak és mindahárman mintha földbe lettek volna gyökerezve. Újra csönd lett. Azaz, hogy egyik sem beszélt közülök, de az agg házaspár szive olyan hangosan dobogott, hogy Morteau, ha figyelt volna, ahelyett, hogy közömbös maradt, világosan hallhatta volna. Rosayné számlálgatta a munkával és nélkülözésekkel töltött évek számát, melyeket ez a negyvenezer frank képviselt és reszketve nézett a férjére, kinek félt a gyöngeségétől vagy badarságától, de akit mégsem szűnt meg a család fejének tartani. A szó, melyet a férje ki fog mondani, kötelezni fogja mindkettőjüket. Az öreg Rosay azonban, mielőtt döntött volna, számot vetett a büdzséjével s gyakorlati megoldást keresett annak egyensúlyban tartá sára. Már fölnyitotta a száját, mikor a tekinteteik találkoztak. És elhallgatott. Minő jogon mérne újabb nélkülözést egész élete társára, mikor nyugalomra, pihenésre és egy kis jólétre volna szüksége? — Hát látják, — mondta Morteau, — lehetetlen a dolog, Raoul kétségbe lesz esve. Armelle kisasszony tetszett neki. De hát szerelemből meg friss vízből nem lehet megélni, ugy-e bár? Észre fog térni. Az ajtó felé tartott. Rosayné elpirulva szólt oda neki: — Úgy hiszem, a férjem valamit akar mondani önnek. És elámulva a vakmerőségén, kisietett a szobából. — Én? Semmit, - kezdte hebegve az aggastány, amint igy előtérbe tolva látta magát. — Mind a mellett, Morteau ur, ha a fia óhajtja ezt a házasságot, egy kissé többe is beleegyezünk. — Okosan teszik. — Öregek vagyunk: nem sok kell a megélhetésünkre. — öreg embereknek semmire sincsen szükségük. — Majd megleszünk valahogy, de biztositanunk kell a fiatalok boldogságát. — Tiszta igazság. — Megmondhatja a fiának, hogy a kéÜveg, porczelián, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüxési és háztartási cikkek legolcsóbban szerelhetők be GYŐRT KÁROLY ttvegkereskedéBében eteatmAy - Németi, Deák-tér.
