Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)

1910-10-20 / 233. szám

2-ik ©idal. SZAMOS 288. szám. (1910. ©kt. 20. Modern ruhafestés náitáinri Dói CyaímQr Glyár fóüzlet Kossuth L.-u. 10. bármely divatszinre lldjldjul idi OZaUiial. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. lehetetlen, hogy behozza csupán a kezelési rendszer megváltoztatása folytán e 25.000 korona többlet kiadását s az eddigi bévé telbe szerepelt 27 500 korona közvilágítási áramdijat (melyet ezután nem fog kapni), az uj majori világítási beruházási kölcsön 10.000 korona kamatát (mert az egyelőre nem jövedelmező, de halaszthatatlan be­fektetés). A munkabérekben előállható emelkedést, a külön nyugdíjalap létesítési összegét (mert az tűrhetetlen, hogy egy 18 éves telep a közpónztár nyugdíjalapját egy krajcárral is terhelje, melyre a város az évi hiányra úgyis fizeL 20.000 koronát évente, mely folyton, rohamosan emelke­dik, sőt a nagyobb fizetések folytán 9gy I pár év múlva egy jelentékeny kiadás lesz, mellyel előre számolni kell) Aztán mikor fog kiterjesztési tartalékot létesíteni, ha az 1909. szervezési javaslatban a jelenlegi gépcsoport életét 12—15 évre szabva, 45—50 000 korona évi tartalékolást ir elő s azt mondja 12 óv alatt 650.000 koronára lesz szükségünk, hogy a mai helyett egy uj telepet építsünk, és mégis az 1911. évi költségvetésbe csak 86 000 koronát illeszt be, mint a jelenlegi gépek kicserélésére 12 év múlva alapul szolgáló összeget: miből fogjuk akkor az építést teljesíthetni. Ne is be­széljünk és ne is gondoljunk tehát a kölcsön nélkül va ó kiterjesztésre, ha előző javas­latban szükségesnek mondott felújítási (és nem kiterjesztési) tarbalákösszaget sem tudjuk félretenni. Hogy nem tudjuk félre lenni az kétségtelen, mert ha az 1911. óv törzsbevételei, amit 227,000 koronára irány­zott elő az igazgató, csak oly mértékben lennének kiadással megterhelve, mint az 1909. év, akkor már nem fogja teljesít, hetni a kiadásokat, mert az 1909. évi előirt törzsbevótel (220,027 K) (áram, óra, felszerelés) csak 6978 koronával kisebb, mint az előirányzott 19ii. évi (227,000 K) amikor is megelőző évi hátralékból be­rése el vau fogadva. Ugy-e, Szilvia? Rosayné, ki e közben elösompolygott, igenlően bólintott: — Kétségen kívül, barátom. Morteau ki nem fogyott a hálálko­dásból. — A fiam örülni fog; mert nagyon szereti ArmQlle kisasszonyt. A vendég távozása után Rosay sze­retettel nézett a töpörödött öreg asszonyra. — Ne nyugtalankodj, Szilvia. Mindent kiszámítottam. Maduret szomszéd, kinek az üzlete napról-napra fejlődik, tegnap igy szólt hozzám: Oh, ha nekem ilyen pénztá­rosom volna, mint ön, Rosay ur ! Én még nagyon jó testi állapotban vagyok. Még tu­dok dolgozni, sőt ez jót is tenne nekem. Ha öreg az ember, csak arra jó, hogy dol­gozzék! Rosayné nem marté őt pirongatni. Hiszen ő bátorította. — Nem akarom, hogy te fáraszd magadat. Én is dolgozhatom még. Jó sze­mem van. Tudod, milyen pompásan hímez tem azelőtt és segítettem neked keresni ? — Nem, nem, te ne ! — De én is dolgozni akarok, csakúgy, mint te. — Szegény asszonykám! — Szegény férjecském! És kölcsönös nagylelkűségük által meghatva, megölelték egymást. Azután be­hívták az unokájokat, hogy tudassák vele a nagy újdonságot. Nem volt szükség nagyon hívni őt, hallgatózott az ajtó mögött és mindent hallott. Bár meg volt hatva, úgy tett, mintha nem tudna semmit. Mert önző fiatalsága elfogadta a két öreg áldozatát. folyó jövedelemre nem lehet számítani, mert a pénzbeszedós utján a jelenlegi kezelési rendszer mellett is az évet illető összegek egészen befolynak. Az nem sokat változtat a dolgon, hogy 18,150 koronát favágatási díjból irányzott elő az igazgató a rendes törzsbevételeken kívül, mert már 1909-ben is befolyt e cimen 5—6 ezer korona ez tehát alig változtat valamit a helyzeten E számadatokkal szemben igen nehéz vitatni telepünk közeli jövedelmezőségét, mert az 1909. zárszámadási óv és előző évi statisztikai adatok kizárják azt, hogy valaki oly bevételi emelkedést, avagy kiadási csökkenést tudjon produkálni, amely behozza az 1909. évi bevételűéi konstatált fedezet nélküli 6í,Ol2 K 19 f. összeget az 1911-ben előálló és állandó terhet képező, legalább Í3 62.500 koronát kitevő évi újabb terhet. Ezen hivatalosan elfogadott adatok alapján megrajzolt per- spectiva után csak mosolyogni tudunk az igazgatói javaslat ama indokolásán, hogy „a jelenlegi szétforgácsolt közigazgatási alapokon nyugvó zűrzavaros könyvelés és administrate folytán nem tudja a vál­lalat érdekeit előre vinni“ — azt hisszük, sem az üdvözítő könyvelés, sem az ad­ministrate (amely eddig Í3 teljesen a ke­zében volt) nem hibásak abban. Hiszen a könyvelésen és pénzbeszedésen eddig sem múlt semmi. Az ez évben beállított pénz­kezelési rendszerrel meg pláne befolynak a telep bevételei. Az ez évi zárszámadás bizonyára nem fog kint levő követelést felmutatni, vagy oly lényegtelen összeget, amelyért évi 25,000 koronás többletkiadást igazán nem érdemes beállítani. A könyve­lés meglevő jelentéktelen hibáin könnyen segíthető, ha a jelenlegi számvevőségi létszámot egy emberrel felemeljük és in­kább a műszaki személyzetet kellene ki­egészíteni, mert ott mutatkoznak munka- torlódások. Da semmiesetre sem a köny­velésnél, másutt kell itt valahol lenni a hibának. Talán a múltak bűne? Hiszen egy évtized állott rendelkezésére sanálni a helyzetet. Egy évtizedig foglaltunk el várakozó álláspontot s most az évtized betetőzéséül jubileumi ajándékul kaptunk egy javasla­tot, amelyben a sze: óny agyoacsépslt köz- igazgatás tartja a hátát. . A közigazgatás szegény, pedig megtette kötelességét mi­kor a villamvílágitá3Í telepnek kellett va lamit megszavazni, amikor pedig kapni kellene valamit, akkor a mór mehet, mert megtette kötelességét. Pedig ugyancsak megtette s telepével szemben mágia oly igénytelen volt, hogy t8 éven évente közel 50 000 koronát fizetett a közáram szolgáltatásáért, holott egész fiatal telepek ezt ingyen teljesitik. Elvégeztette a sze gény, nehézkes és mindenben hibás köz­igazgatás agyonterhelt embereivel a telep könyvelését és pónzbeszedésót, mely 25.000 K-val fog legalább is évente többe ksrülni, az igaz, hogy nem közigazgatásilag fog menni. Csodáljuk, hogy nem akad élelmes vállalkozó, aki nem veszi vállalatba a könyvelést és pénzkezelést. Egy pénzinté­zetnek nagyon jól kifizethetné magát. Nem igényeli a türelmes közigazgatás befektetett tőkéinek kamatát sem 18 év óta, holott más sokkal fiatalabb üzem és kisebb város, igy Pápa, a létesítés máso dik évében 16.000 korona nyereséget pr - dukált. Nagybecskerek pedig már 1905- ben 8 százalékkal csökkentette a városi pótidót a villamos telep jövedelméből, pedig biztosan nincs egyiknek sem más- félmillió befektetése. Temesvár 1904-ben 114.848 korona nyereséget, Debrecen gáz­gyára 1907-ben 125 600 korona felesleget produkált. Nagyvárad amellett, hogy in­gyen szolgáltatja a közvi'égitást, évente kötelezőleg átfizet a közpénztáraak 23.000 koronát. E városok nyereségeiket a tar­talékalapra átfizetett összeg levonásával mutatják ki, nem mint a városi villamv. igazgató javasolta, mely a tartalékolást a tiszta nyereségből Írja elő, holott ez mint rendes évi kiadás kell hogy szere­peljen s csak ennek levontával állapítható meg a valódi tiszta nyereség. Mindezeknek összegezéséül, ne a könyveléstől, (amelynek oly nagy jelentő­séget tulajdonit az igazgató javaslatában is, hogy míg a főszererelönek, eddig üzem vezető, tehát az üzem második műszaki emberének 0‘5 jutalékot ad, a főgópésznek szintén, addig a főkönyvelőnek 1 száza­lék jutalékot javasol a tiszta haszonból, holott a haszon közvetlenül a műszaki embereken múlik, mert ez nem bank, itt nem csinál üzletet a főkönyvelő. Itt ez a műszaki személyzet munkássága nyomán áll elő) és bizottságtól (amelynek rendes dot&tioja eilen nem kisebb szakértő, mint dr. Ripka Ferencz, a Ganz-gyár igazga­tója nyilatkozik mondván : „A bizottság- báni vagyoni felelősség mellett való mű­ködésért járó recompensationak egyedüli helyes alapja az eredményben, vagyis a tiszta haszon bizonyos csekély hányadá­ban való részesedés“.) — várjuk a telep jövedelmezőségét-, legalább is ilyen arányban megközelítőleg sem, mint azt a városi v. igazgató panasz javasla­tában a közigazgatást okolva előadja; másutt iesz itt valahol a bibi s ini azt szeretuők, ha az az igény, melylye! Markó igazgató a várossal szemben előállott, a közel jövőben kézzel fogható eredmények­kel igazoltatnék s mi volnánk az elsők, okik registralaók, hogy az igazgató e ma még a „fenn az ernyő, nincsen kas“ javas­lata indokolt és eredményeket hozó volt. in mm————— ———— im ——— mmmmmmmm Kardos kalapja tarttís 7 Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán iámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Politikai hírek. A magyar delegáció külügyi albizott­sága tegnap délelőtt folytatta tárgyalását. A külügyi budget részleteit vitatták és szavazták meg. Holnap dé.előtt a magyar delegáció tengerészeti albizottsága ülést tart. Feltehető, hogy az albizottság már holnap befejezi tárgyalásait. Pénteken d él­eiért a hadügyi albizottság tart ülést, amelyen a közös hadügyminiszter expo­zéját és hadügyi költségvetést tárgyalják, A vitát alkalmasint szombaton is folytat­ják, és talán csak vasárnap fejezik be. Az albizottsági tárgyalások befejeztével való­színűleg hosszabb szünet áll be. Az eddigi intézkedések szerint a plenáris tárgyalások előreláthatóan november 5-ike körül kez­dődnek és november 10 ig tartanak. A debreceni repülő nap vasárnap e hó 23-án lesz. A Franciaországban kiütött vasúti sztrájk kellemetlen akadályokat gördített a Debrecenben hirdetett aviatikái látvá­nyosság elé. A múlt vasárnap keltett vol­na Fernande Blanchard aviatikusnak fel- szállania s az utolsó pillanatbau jött az értesítés tőle, hogy a sztrájk miatt nem Legszebb ruhatisztitás Unifiáíprt PnT Shnímnii Gyár fő üzlet: Kossuth L.-utca 10. i Vegyieg száraz utón nQjuQjol i dl? üAdlllicll. Felvételi üzletek: Kazinczy-u, 17. Attila-utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom