Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)
1910-09-11 / 200. szám
Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, V, évre 6 K. */< évre 3 K, i hóra 1 K Vidékre:.. 16 ............. 8............ 4.. „ 150 Eg y szám ára 4 fiíí«r. Szerkesztőség és Rákoczi-utcza 9. szám. gc Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban ktetO- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 flíiér. Nyilttér sora 20 fillér. XLIä, Wvam. Szatmár, 1910. szept. hé 11., 200. «iám, Tisztviselőihk közgazdasági tevékenysége. Szatmár, 1910. szept. 10. A mai közgyűlés nem vette tudomásul a tiszti főügyésznek és a rendőrfőkapitánynak azt a bejelentését, hogy a fa- bereskedelmi részvénytársaság igazgatóságába beválasztattak, ami azt jelenti, hogy a tisztviselőket ezektől az igazgatói állásoktól eltiltotta. Személyi kérdésekben szokatlan, ae annál kívánatosabb erélylyel tárgyalt benne a közgyűlés s maga az elnöklő főispán határozathozatal előtt bejelentette, hogy nézete szerint a tisztviselők hason szerű foglalkozása meg nem engedhető s hogy álláspontját a közgyűlés bármilyen állásfoglalása esetén törvényadta jogával érvényesíteni fogja. A közgyűlés azonban maga egyhangúlag fogadta el ezt a nézetet. Amint ez a kérdés igy hirtelen felvetődik, első pillanatra csak nagy hord- erejót tudjuk átlátni és azt, hogy elvi kérdést beli csinálni belőle, mely zsinórul szolgáljon a város állandó és következetes magatartásához Az adott esetre nézve mindenekelőtt különböztetnünk kell. A rendörfőkayitány elsőfokú iparhatóság s egyszersmind rendőrhatóság. Határoz például első fokban az iparvállalat és a vállalat alkalmazottai között a szolgálati viszonyból felmerülő jogvitákban. Ez magában elég ok arra, hogy a legteljesebb összeférhetetlenség fennforgását állapítsuk meg. Ellenőrzi továbbá a tűzbiztonságra és közegészségügyre kiható szabályok betartását. Képtelenség az, hogy a vele azonosnak tekintendő vagyonjogi személy pőrét elbírálja, vagy — a sokszor mgy anyagi áldozattal járó — rendészeti szabályok betartására szorit.sa. A mindenkori rendőrfőkayitányra nézve tehát min dennemü iparvállalatban való érdekeltség egyszersmindenkorra inkompatibilis s itt semmiféle ellenérv nem állhat meg, sőt fel sem hozható. Másként áll a kérdés az olyan tisztviselőkre, mint a tiszti főügyész, főjegyző, tanácsnokok, sőt maga a polgármester, akik nem egyéni hatóságként járnak el, saját személyeikben joghatályosan nem rendelkeznek, hanem mint a tanácsi és közgyűlési rendelkezéseknek pusztán előkészítői szerepelnek. Mindnyájunk érzése szerint az volna a kívánatos és az volna igazán helyes és tiszta álláspont, ha ezekre az állásokra nézve is kimondatnék az összeférhetetlenség. A közintézmények, amelyek századokon át több-kevesebb szerenmóvel funkcióinak, amúgy is erős próbára tették a közbizalmat és ezek az intézmények szenvednek legjobban attól, ha gyanú és félreértés férkőzik a közönség és a hatóságok közegei közé. Itt azonban az élet elevensége argumentál a puritán álláspont szigorú keresztülvitele ellen. Mikor a parlamenti összeférhetetlenség volt tárgyalás alatt, az egész ország hangos rokonszenve mellett is megtudott állani egyeseknek az az ellenvetése, hogy a közgazdasági tevékenységnek teljes kizárása épen a legértékesebb erőktől fosztja meg a közéletet, olyan erőktől, akik az élet nehéz viesgájáu mutatták meg rátermettségüket. Ugyanez jáll a törvényhatósági tisztviselőkre is. A kívánatos az volna, hogy a közérdek iránti lelkesedés magában elég rugó legyen ahoz az agilitáshoz és leleményhez, amelylyel a hatósági életet a közgazdaság életével összekapcsolni kell. Ez azonban csak kívánság, amelyet nem honorál az élet. ■ ■ r ■ ■ r az ebéd nagyszerű ! a szakácsnő jó ilyen és hasonló felirásu falvédő darabja 35 h un ser kézimunka Itt van például a Tóth Gedusné esete. Tóth Gedusnét az utszélen szedtem Húsz pengő vsgyon. Irta: Dénes Sándor. Mikor az ember állandóan vergődik a „van“ és „nincs“ egymást közel érő keskeny ösvényein, csak akkor ösmeri meg ennek a két, világot mozgató hatalomnak erejét, mindenhatóságát. Nem igaz, hogy van gazdagság meg szegénység. Nem igaz, hogy az egyiknek G. H. Mumm pezseg a hangulatából, a másikból csak aszand illat fakad. Nem igaz, hogy a gazdag embernek vig az élete, gyönyör a léte, a szegény emberé meg nyomasztó hangulatú és utálatos. Egyáltalában hazug azaz egész vagyon szerinti osztályozás, amit az irodalmi pózba merevedő vonal alatti irók, vonal fölötti böl- cselkedők nyavalyás flótáikon elfuvotáznak. Nem a szegénység a csúnya, nem a gazdagság felemelő, hanem az ezektől nagyon eltérő „nincsen“-nek van olyan nyomasztó hangulata és a „van“-nak van valami kellemesen csiklandozó bizsergése. Ha a nyomorék koldust a felesége kitaszítja a nyikorgó talyigán a hid végére és estére megtelik a piszkos kucsma réz krajcárral, ha a napszámos ember hazatér a munkából és meleg kolompérleves után belemarkol a négyes pakliba, a szegénységnek ez a „van“-ja dehogy is aszandszagu, dehogy is nyomasztó! De ha a finoman vasalt ruha selyemmel bélelt zsebében nem csörög nyolc pénzes szivarra való, ha a puha pamlagot, selymes ágyat hites bírósági becsüs diktálja leltárba, ha az automobil benzines kantáját nincs miből megtölteni, ha egy kívánatos asszonykának nem elég az évi jövedelem egy-két ezere, bizony nem pezseg ennek a „nincsen“-nek a hangulatából semmi, a mi finom, a mi jó, a mi irigylésre méltó. Nem a gazdagság hát a kedves és nem a szegénység az utálatos, hanem az elasztikus „van“ hordozza hátán a boldogságot, a „nincsen“ meg vágtat vele tova. Lehet külömben, hiszen észre sem veszi az ember, hogy ezek már amolyan kopott igazságok, a mik a sarki pereces krajcáros újságból beszerzett bölcselkedési rendszerében is meg vannak ülepedve, — de akadnak néha az omber agyának döcögő kerekei elé olyan apró rögök, ame'yek ilyen avult bölcsességeket ráznak ki belőle. fel, egy hid végén. Amint a lovam a hídon megcsendesedett, felhallatszott a kocsiba a Tóth Gedusné nyöszörgése, akit akkor még csak egy ráncos képű, fogatlan, hátrahajlott, öreg, parasztasszonynak láttam. Csak amikor a kocsissal nagynehezen felsegítettük a magas ülésbe, akkor derült ki, hogy Tóth Gedusné a neve. Ott ült Tóth Gedusué melettem a bársonynyal bevont kényelmes kocsiülósen, a száraz, mezite'en, nagy bütyköktől elpocsékolt lába meg lógott lefelé, nem érte a kocsi fenekét. Lépésbe engedtem a lovat, mert amint a kis motyogó aszalt gyümölcs ott zötyögött az ülésen, könnyen kizökkenhetett volna a helyéből, meg hát ha zörög a kocsi, a hangját sem hallhatom olyan jól öreganyámnak. Nyolcvanhét esztendőt vitt a hátán Tóth Gedusné a nagy vásárra meg három szakajtó-kendőt. Az utóbbit, hogy elért %esitse egy forint ötvenórt, amivel megtódhatja még egy kicsit az előbbi terhét. RÓtfe Simon nagy választékú cipóraktárát ajáraijuh: a t. MSI(5zifosíginl(, mint legolcsóbb bevásáplúmi forrást. közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb ezipőraktáraFigyelmeztetés! Az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az jóval olcsóbban kaphatók. eddigi árná 1
