Szamos, 1910. augusztus (42. évfolyam, 168-191. szám)
1910-08-27 / 188. szám
Szatmár, 1910. aug. hó 2',, szombat. S'ÍTGCJESSjBH ^©IÄISäE HÜgJMEiiUP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, V» évre 6 K,l/« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. ■„ 16 „8 ............ 4...........150 Eg y szára ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. in Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Siatmáron, a lap kiadóhivatalában t'i/etendflk. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjntányosabb (trban kfeöJ- tctnek. — Az apróhirdetések között minden azó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. A demokrata főispán. Két hete még h u ábránd, megvaló- sulhatatlan szabadkőműves utópia, e héten tény, a miniszterelnök és a vasárnapi marosvásárhelyi népgyülós fólkenték Erösdy Sándort, párbajképtelen olajjal as első demokrata főispánná. Évtizedek szabadelvű belügyminisztereinek leghöbb vágya ez volt, de nem martók e kérdést feszegetni. Nem merték ez égő kanócot az akkori puskaporos hordók közé dobni. Nem kellett v.olnanovember 18 és minden felrobbant volna. Ma tiszta a helyzet, a pnsk aporos hordók eipuffögtak és a bel- ügy miniszter bátrabb. C’est la guerre, ez a háború kezdete és Erősdy Sándor ez első ágyúgolyó. És az ágyúgolyón — csodálatos — tényleg berepül Munchausen Soma elvtárs a vármegye falai közé. Egy demokrata kéményseprő nagyon természetes tünemény volt, egy demokrata ügyvéd még természetesebb. Sőt demokrata miniszterek és — Isten bocsáss ! — demokrata felségek is akadtak. De demokrata cimzetes Közig. gyak. és demokrata főispán még sohasem volt. természetes is, hogy a tekintetes vár sakgye nem engedhette meg, hogy egy „tisroealt cimu gyakorolja címzetesen az ő tekintetes közigazgatását, vagy olyasvalaki ut nsitsa rendre az egyik tekintetes vármegyeraészletet, aki olyan őzbakot mert meglőni, amely személyazonosságát és pár- bejképességót pontosan nem igazolta. Es a lovagias rigorózitás a tekintetes vármegye karakterisztikuma. A lovagiasság szabályai minden téren, de aztán egyéb semmi. Minden tisztujitásnál kitúr egy-egy gyerkőc egy-egy nagycsaládu megyetisztviselőt, de mentségéül az szolgál, hogy nem lő — idegen őzbakot. Minden tisztujitás az impertinens kegyetlenségek sorával jár, a oinikus szószegések halmazát termi, a választáson nem az érdem, a rátermettség, hanem a sógorcsoportok és kártyakompániák mérkőznek. Nem az erkölcs, a legelemibb emberbaráti kötelességek dominálnak. Néhány dzsentri család sorsa kicsinyes pillanatnyi érdekektől és intrikáktól függ. De mindennek dacára sem mondható a vármegye cinikus-, nak. Nem, a tekintetes vármegye nem cinikus, hanem — tekintetes. Párbajképes lovagember, akinek mindent szabad, a tegnap még pertubarát szájából kikapni a kenyeret, egy másiknak elszedni a feleségét, felrúgni mindent, párbajképest és diszkvalifikáltat egyaránt, de ennek eile nében aztán azt mondja: pardon, vagy kérem, megverekszünk, vagy kérek be- csületbiróságot, vagy még ennyit sem. Természetes, hogy az állásaikból kitúrt és kenyerüktől megfosztott öreg urak a mindenért kárpófcló lovagias füllevágást csak úgy kaphatják meg, ha a föltolakodó unokaöcs a választás hevében leagya- lágyultozta. Maga a kiturás nem sértés s koldussátátelaél lovagias elégtételadásnak és kérésnek helye nincs. Mindez azonban nem tartoznék a nagyközönségre. Ha a vármegye kissé furcsán lovagias fölfogása a vármegye házán belül maradna, akkor semmi okunk arra, hogy a tekintetes urak dolgaiba beleszóljunk. A vármegyeháza és a megyei közigazgatás a vármegye privát vadász- területe, ahova miudenki avval a tudattal lép, hogy lasz idő, midőn a vadászt fogják Őzbaknak nézni és egy kicsit meg lőni; de akkor is — régi lovagias recipe szerint csak a fejét, hogy a tyúkszeme meg ne fájduljon. Mi, a nagyközönség, mindezt csak a karzatról nézzük s a karzat közönségéről régen megírták, hogy „tetszést, vagy nem tetszést nyilvánítania nem szabad.“ S miután a tekintetes urak a jó időkben nagyon ügyelnek e szabály megtartására, működésünket fumigálják, beleszólásunkat elhárítják, nem is sietünk egyik-másiknak ámogatására akkor sem, midőn ezt már hálásan vennék. Miért fájjon nekünk az ő „katzenjammeres“ fejük, ha pezsgőjükből még sohse ittunk ? Ám a vármegye ilyetén erkölcsi fölfogása a vármegyeházán kívül is galibákat okoz. Természetes, hog}7 társadalmi elvei erkölcsi elveinek megfelelnek. A megyei dzsentri antidemokratikus forradalmai teljesen fölöslegesek, kellemetlenek a mindenkori központi kormányuknak, midőn a parlament mellé még hatvanegynéhány fiókparlamentet kapnak, mely fiókparlamantek mindegyike még mindég a pallosjogról ábrándozik és deresanyagnak nézi a minisztereket, akiknek már virtusból is meg akarja mutatni, hogy a vármegyeházán kuss a miniszter, elnöknek, ha a tekintetes vármegye bies- kázó kedvében van. S a lovagiasság sza- b áiyai csakugyan nem ismernek külömb- sóget miniszterelnök és közigazgatási gyakornok között, sem a főispán és az aiája- randelt III. helyettes aljegyző között. A lovagiasság szabályai kétféle élőlényt kü- lömböztetnek meg, párbajkópes urat és diszkvaiifikált lényt S a párjajképes urnái nagyobb ur csak egy van: az Atya- úristen. S .gy egész rendjén volna dolog, ha nem volna egy hiba, hogy tudniillik a lovagiasság szabályai szerint vasútépítési, adóügyi, sorozási és más ilyen kevésbbó lovagias aktákat kissé nehéz elintézni. Már pedig a mindenkori miniszterelnökök ez akták elintézése iránt mindég melegebben érdeklődtek, mint a lovagiasság megyei szabályrendeletei iránt Egy diszkvalifikált főispán tehát nem más, mint egy demokrata főispán Nem ur, hanem főhivatalnok. Erösdy Sándorral uj értékeket vitt be a kormány a vármegyébe. Uj fogalmakat, uj megkülömbözÁ válópörök titkaiból. — Miért válnak a menyecskék ? — * A törvényesen szabályozott szerelmi élet a törvény és a külvilág számára a házasság aktusánál ér rendszerint véget. Azontúl a szerelmi élet már csak a két leginkább érdekelt fél kedvesen diszkrét, csendes nyugalmas ügye. így van ez általában. Nagyon érdekes azonban, hogy ez az általánosság kevésbé érdekes a szatmári törvényszék területén kötött házasságokra. Mig másutt a legtöbb esetben a házasságok megelőző bájos izgalmakat, nyugtalan hánytorgatásokat, az élet végéig tartó nyugalom, a házasélet kényelmességei váltják föl, addig nálunk —, mint a példa mutatja —folytatódnak az izgalmak a házasság után is ; igaz, hogy egyáltalán nem oly kedves jellegűek ezek a házasság utáni izgalmak, mint a megismerkedéstől a leánykérósig terjedő korszak ezer hóbortos . Az esküvő után, alig 4 heti zavartalan együttélés múltával, — mely zavartalan együttélésnek szintén csak az újdonság varázsa az alapja — megkezdődnek a zavarok, a békétlenkedés, az önzés, mely előbb csak egyes csipős kiszólásokban, majd komoly veszekedésekben nyilvánul. Végül megfeszül a húr, fortéra hangolódik és mikor már a végsőig megfeszült, akkor elpattantja — a válópör. Sajnálatos tünet és némileg sok sajátosságot mutató népünk lélektanára való jelenség, hogy a szatmári törvényszék területén majdnem naponta esik válópör és mi több válás, igen gyakran még a vasár- és ünnepnapokat sem kivéve. Bátran .mondhatjuk, hogy ezen a területen a válópörök száma évenkint 150—200. A válópörök legnagyobb száma az iparos és föidmives osztályból kerülnek elő és a sok közül alig egynéhány szerepel az intelligens úri családokból. Nagyon jelentős körülmény a sok válásnál, hogy a nép jómódú és az elvált asszonyok nagyon kevéssé törődnek a tartásdij megítélésével. Ilyenformán aztán a férfi nem igen szegül ellene a válásnak, nem lévén továbbra semmi kötelezettsége a fészkéből kiszállt asszonya iránt. Van aztán még két körülmény, mely a válást megkönnyíti. Az egyik az uj törvény, melynek értelmében az Ítélet jogerőssé válik, hogyha a felek a törvényszék által ki mondott Ítéletben megnyugodnak. Ezelőtt még megnyugvás esetén is felment az ítélet hivatalból a kúriához. Egy fórummal tehát kevesebb a sok bürokratikus eljárásból és ez nagyon bátorító a házasfelekre nézve, akik észrevéve, hogy e hatóságok is mennyire könnyitenek a dolgon, megváltoztatják talán előbb sem nagyon szilárd alapokon nyugvó felfogásaikat a házasság fölbonthatatlan szentségéről. Csak egy-két törvényszéki tárgyalás, aztán megvan. Elgondolják a válás utáni helyzetet és úgy találják, hogy nem is olyan kellemetlen. A férj újra szabaddá válik, a nőből pedig asszony lett. Átváltozott a házasság tisztítótüzén keresztül szabad, csapongó, érdekes üveg, porczellán, tükö sá r pa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYÖRY KÁROLY ÜvegkeFeakedésében ^zatmáp-Németi, Deák-tér.
