Szamos, 1909. november (41. évfolyam, 250-273. szám)
1909-11-30 / 273. szám
4 ik oldal. SZAMOS tét is. (Igaz, úgy vau.) Mi t. barátaim, sokkal komolyabbak vagyunk, sem hogy fejjel neki menjünk a falnak. De sokkal becsületesebbek és elszántabbak is vagyunk, hogy sem egész testtel neki menjünk a mocsárnak (Élénk helyeslés.) (Politikai erkölcsök.) És itt jutok el ahhoz a ponthoz, ahol a politikai erkölcsök dolga kerül szóba. Ez a politikai taktika és az elveknek állandóan a taktikával való felcserélése nem vezethet másra, mint a nemzetnek teljes fásultságára és elcsüggedésére. Minden életenergia, amely a nemzetben él, kell, hogy elpusztuljon annak a szerencsétlen elvnek nyomán, hogy nemzeti jogok szemben a királyi ellenállással nincsenek. Lehetetlen, hogy ki ne vesszen a hit és bizodalom a nemzetből önmaga és képviselői iránt. És ha mindenütt máshol nagy ez a veszedelem, egyenesen kiszámíthatatlan horderejű nálunk. Mert hazánkban a királyi hatalom egyazon személyben összpontosul a császári hatalommal és ez a hatalom egyenjogú a nemzeti akarattal. Ha már most. egy életerőtől duz zadó, mind erősebbé váló, császári befolyá soktól átitatott királyi hatalom szemben áll egy pusztuló, elsorvadt, önmagában nem bízó, fásult és csüggedt nemzeti akarattal, akkor az alkotmányos erők egyensúlyának ez. a végzetes eltolódása szükségszerűen a nemzeti önállóság -újához vezet. Amely nemzetből igy öljük ki a nemzeti ön tudatot ós energiát, az a nemzet csak arra jó, hogy igába hajtsa a fejét, amikor igát lát maga előtt. (Elénk helyeslés.) Egész férfiakra van tehát szükség, olyanokra, akik össze vannak forrva elveikkel, akiknek meggyőződését nem fújja el az első szél, mely a hatalom felől jön és akiknek az első napsugár, amely Bocs felől süt, nem olvasztja el elveiket. Elvnek és embernek egy egésznek kell lenni és csak az az egész ember, aki elveiért küzdeni ós ha kell szenvedni is tud. (Zajos tetszés és helyeslés.) (Sxabadelvűséy.) T. barátaim! Az elvekért való kitartás különösen fontos abban a kérdésben, amelyről most kívánok szólan). (Halljuk, halljuk I) Sokszor hangoztattam, hogy a függetlenségi kormányzat lényege szerint nem lehet más, mint szabadelvű ós demokratikus, ennek a szónak legnemesebben vett értelmében. A demokratikus szabadelvüsóg nem akar idő előtt rombolni, de megnyitja kapuit a népjogoknak és a haladás eszméjének. Évszá zados küzdelem az, amely Magyarországon a szabadelrüsógnek eszméjét kíséri; száza dokon át nagy férfiak nagy eszmei harcot folytattak tollal és szóval; de évszázadokon át sokan szenvedtek vértanuságot az eszméért és sok vér áztatta ezt a fpldet, amig ki lehetett küzdeni a szabadságot ós e föld népének felszabadulásával egyenjogúságát és testvérié ülését. Nem engedhetjük, hogy a küzszabadságoknak ezen a terén visszafejlődés álljon be; nem nyughatunk meg abban, Hogy ezek az elvek pusztán papiros elvek, az arról szóló törvények holt belük legyenek ós az élet rut gunyját szolgáltassa annak, amit nagy elődök örök időknek tanulságául és a jövendő fejlődés alapjául törvénybe iktattak. Én nem vonom azt kétségbe, hogy akár Andrássy, akár Kossuth személykben szabadelvű emberek. Ám a közélet számára minden meggyőződésnek csak annyi értéke van, amennyire lettekben nyilvánul meg. És amikor látjuk a pusztulást, amely közöny, mulasztás és egy szerencsétlen szövetség állandósítása folytán ezen a téren beállott, akkor nagy, ha nem legnagyobb gondunkat kell, hogy képezze az, miként vethetünk gátat ez áradatnak. És ha Justh Gyula semmi egyebet nem tett volna, mint hogy a néppárttal való szakítás folytán megszüntette azt a kétértelműséget, amely ezen a téren is fe nyegetett, minden szabadelvűén gondolkozó embernek és az egész magyar nemzetnek hálájára és elismerésére tarthat számot. (Hosszas helyeslés és éljenzés.) Mert amiként éhínség idején irtózatos árat kell fizetni az élelmi szerekért, úgy fog az most bekövetkezni ennél az éhínségben vergődő kormánynál is. A követelések, amelyeket a kis néppárt támaszt, rettenetes sulylyal fognak a kormányra nehezedni, mert a néppárt nélkül a kormánynak nincs többsége és az életet adó táplálókért a néppárt irtózatos árat fog követelni. Attól az első pillanattól fogva, amióta az önök megtisztelő ós szerető bizalma folytán a képviselőházba kerültem, kedvezőtlen politikai viszonyok között is nyiltan hirdettem a szabadelvüsóg eszméjét; néha a párt keretet áttörve szembe szállottam a miniszteri törvényjavaslatokkal is, ha ezeknek az elveknek sérelmét láttam bennük. Nem habozhattam tehát, amikor láttam, hogy akad végre egy erős, elszánt férfiú, aki a függetlenségi politikát az igazi szabadelvű követelményekkel újra egyesíti. (Elénk tetszés ós éljenzés.) Az ón t. barátom és pártelnököm el mondotta nekem, minő aggodalommal kisérte azt, hogy a most kitört válságban hová fog engem vinni meggyőződésem. Más barátaim is aggódva nézték az utamat és bár elhatározásomat teljes meggyő ződóssel osztották, személyem iránti rokon- szenvből felvetették a kérdést: helyesen cselekszem-e önmagam, amikor talán újból szembe szállók a hatalommal ós mindazokkal a tényezőkkel, amelyekkel oly kemény harcot kellett vívnom a múltban. De ón nem kérdeztem sem pártelnökömet, sem barátaimat, bármilyen nag ra is tartsam véleményüket. Egyet kérdeztem meg: a lelkiismeretemet. Ennek a szaván indultam el, más utón haladni nem tudok, más parancsoló szóra a jövőben sem hallgatok. (Zajos éljenzés.) Ami ebben az elhatározásomban reám káros, készséggel viselem egymagám. De ami ebben a tiszta önzetlenségtől sugalt elhatározásban nemes ós felemelő lehet, azt készséggel..osztom meg Önökkel.. Én határoztam, Önök Ítéljenek. (Hosszas éljenzés és taps.) Biky Károly elismerőleg nyilatkozik dr. Kelemen Samu magatartásáról. Ameddig a függ. párt koalícióban volt a többi pártokkal s együtt volt az az immorális politikai szövetség, addig ő (Biki) távoltartotta magát a poii-ikai mozgalmaktól, mert a függ. párt szövetkezését nem tartotta jónak Igazolták ezt a bekövetkezett események is. Most azonban a függ. párt többsége felbontotta azt a szövetséget s ismét kezébe vette a régi zászlót. Az ón lelkem — monda — össze van forrva a függetlenségi eszmékkel ós elvekkel ós csak örömömet fejezem ki a fölött, hogy bensőleg összhangban vagyok az ón tisztelt képviselő barátommal. (É'jeuzés.) Örömömet fejezem ki a fölött, hogy a tiszta liberalizmusnak, a politikai morálnak bizonyságát adta, amikor e táborban megmaradt. Ezért azt hiszem mindnyájunk érzelmeinek adob kifejezést, amikor kijelentem, hogy benne ezután is megbízunk. (Élénk éljenzés). Lehetséges, hogy az a másik párt, az a testvérpárt kínálja majd nekünk az elveit, meg fognak jelenni közöttünk valószínűleg olyanok, akiket személyileg tisztelünk, szeretünk, becsülünk, de akiknek elveivel nem egyezünk. Az Isten őrizzen meg bennünket, hogy szétszakadjunk. Együtt maradva kísérjük bizalommal képviselőnket. Kívánjuk, hogy öt az Isten sokáig éltesse ! (Zajos éljenzés.) Ezután dr. Olatz József ügyvéd szólalt föl s a következő határozati javaslatot ajánlotta elfogadásra. „A szatmár németi függ. és 48 as párt nagy választmánya osztatlan helyesléssel fogadja a város képviselőjének, Kelemen Samunak politikai állásfoglalását, teljes bizalommal követi és támogatja képviselőjét a függ. elvek megvalősiuLa iránti küzdelmében.“ A nagy. választmány egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. Valamint hozzájárult ahhoz is, hogy Jua h Gyulának a következő tartalmú sürgöny küldessék : „A szatmár-néiüe'i függ. és 48-as párt nagy-választmánya ma tartott üléséből egyhangú lelkesedéssel üdvözli Nagyméltóságodat, mint a függetlenségi elvek és a szabadelvüsóg igaz bajuokát.“ Bőd Sándor alelnök szólalt föl most s azt a kijelentést tette, hogy Ö azok után is, ami történt, tisztelettel viseltetik Kossuth Ferencz személye iránt s ha netalán ez a kijelentése a nagybizottság véleményével ellentétes volna, akkor kész lemondani állásáról. Bőd Sándor szavaira dr. Kelemen Sunu válaszolt, ismételve, hogy Kossuth személye itt nem érintetik ; küiömbeu pedig az újbóli együttműködést semmi sem fogja megakadályozni, ha a közeljövőben látui fogjuk, hogy Kossuth és miuisz'er társai a nemzet jogait igazán megóvják. Csomay Imre eluöá: T. nagybizottság! Eltérek egy percre a szokásos azon kijelentestül, kogj’ a határozatot elfogadottnak jelentsem ki, mert szükségesnek tai> tora egy megjegyzést tenni. A „függetlenségi párt és 48-as párt“ igy nevezi magát; ebben a szóban : „függetleuségi“, ebben a szóbau: „48 asu — két gyönyörű fogatom van kifejezve. A „függetlenségi“ azt tessy, hogy minden más országtól független legyen ez a nemzet, ez az ország ós mint országnak, miut nemzetnek minden jogai meg legyenek ahhoz, hogy magát független országnak, független nemzetnek uyilvánit- kassv A másik ez: ,48 a»“. Ez a „ íB-as“' fogalom magában rejti a nemzet társadalmi életében a szükséges attribútumokat: Ez a nemzet magyar, ez a nemzet más emberfajokkal, nemzetiségekkel együtt él, ez a nemzet kiilömböző felekezeteknek hive. A 48-as azt jelenti, hogy mindezek ölni kívánnak társadalmi békében, együtt élésben, szabadon ós mindegyik polgárnak a kellő állampo!gári jogokat biztosítva. E-. a „48-as“ fogalom tartalmazza együtt a mi nemzeti, társadalmi életünk megkiváutató- sígait. Hát, uraim, a cim igen szerencsésen vau megválasztva : függetJenségi és 48 as, amit a mi pártunk visel. Én nagy örömmel látom, hogy a „48 as fíigget’easógi anya- párt11 mindakét irányban hazafias buzgalommal és kötelességgel teszen eleget. Nem változik, nem enged, ínem tagit, de egyszersmind az idő követelményeinek, felediiíaiaak mindig igyekszik megfelelni. Tehát konstatálhatom itt, hogy az anya- párt: a függ. 48-as párt nem változott a válság dacára sem. (Úgy van 1 Úgy van!) Ezt örömmel vegyük tudomásul. E lenben sajnálattal vehetnénk tudomásu5, — hogy ha nyilatkozni akarnánk, — hogy a kiváltak a függ. és 48-as párt elveitől eltértek. Azt a határozati javaslatot, amelyet tett itt egy párt-tagtársunk, fogkdjuk el, nekem is az a nézetem: nyilatkoznunk kell és a mi összejött nagybizottságünk kell hogy állást fogláron ós foglalás és ki is jelenti a maga zömében együtt, egyetértéssel, hogy az anyapártbaú marad mint párt és Justh Gyulát (Éljenzés) az országos párt elnökének és vezérének szives bizalommal, szeretettel és hűséggel ismeri el. A képviselő ur előterjesztésére az a szerény megjegyzésem van, hogy mindenben a párt programmpontjaihoz tartotta magát, megmaradt az anyapárt programmja mellett, a vita alatt lévő kérdésben: a bank-kérdésben a mi mindnyájunk elvét vallotta, ennek kifejezést adott, nemcsak itt, hanem népgyüléseken is, ahol részt vett, mint a párt képviselője és megbízottja. Tehát bizonyságot tett arról, hogy a pártnak ezt a kardinális elvét osztja, annak híve, azt mindenütt propagálja és e gon. ...npv. Sa ^73. Mg.)
