Szamos, 1909. november (41. évfolyam, 250-273. szám)
1909-11-30 / 273. szám
(1909. november 30.) 273 szám. SZAMOS 8-ik oldal, riumi nap, amelyen a bank szabadalom most lejár, kivételesen nem alkalmas az önálló banknak felállítására, ám állapítsanak meg más olyan napot, amikor az önálló magyar bankot felállíthatjuk. És ha nekünk megfelelő biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy abban a k .sőbbi időben a bank valósággal fel fog állíttatni, legyenek meggyőződve róla, hogy a mi állítólagos merev ellenállásunk nyomban engedni fog. Ám t. barátaim, annak a hirdetését nem engedhetjük meg, hogy a bariknak felállítása i ein volna kalendáriumi naphoz kötve; mert hiszen soha a közös banknak a szabadalma másként, mint egy kalendáriumilag meghatározott napon le járni nem fog. Ha már mos valaki már eleve azt hirdeti, hogy megbatározott ka- íendáriumi napra a bankot felállítani nem lehet, akkor ez nem más, mint a bank önállósítás elvének leplezett szavakkal leplezetlenül való feladása. (U^y van ! ügy van !) így önálló bankot sohase fognak csinálni, legföiebb csak — kalend? ,jmot. Előkészületeit. De nem mentség az sem, hogy az előkészületeket a bankkérdésben nem lehetett volna megtenni. Amikor az Ausztriával való kiegyezésiek a kérdése és ezzel kapcsolatban a vámterület önállósága került napirendre, joggal szólhattunk arról, hogy kötött kezekkel megyünk a kiegyezés elé; mert hiszen az előző kormányok a közös vámterület alapján már megkötötték a külkereskedelmi szerződéseket. Ámde a bankkérdésben más a helyzet. Az önálló bank dolga nem most merült föl. A kormány már négyedfél év előtt, amikor a kormányzást vállalta, jól tudta, mikor fog a közös banknak a szabadalma lejárni. Kötelezve volt az önálló bank előkészőleteinek megtel el re programmja alapján, amely magában foglalta a gazdasági önállóságnak előkészítését, de kötelezte őt a törvényhozásnak iiy irányú határozata i*. Annak a kormánynak, amelynek módjában volt az előkészületek megtétele és ezt mégis elmulasztotta, át kell adnia a helyét azoknak, akik az önálló bank megvalósításának dolgát és az előkészületek megtételét komolyan veszik. (Élénk helyeslés ) Mert lelkiismeretünk dolga ugyan, hogy elveink legyenek, de hogy elveinkért helyt álljunk és éreitök küzdoni tudjunk: ez gerincünknek a dolga. Az országnak pedig lelkiismeretes és gerinces politikusokra van szüksége. (Zajos tetszés és helyeslés.) Hagyjunk tehát, t. barátaim, békét a talajnak és a légkörnek; mert méltóztassa- nak elhinni, sem az ég, sem a föld, sem a csillagok nem okai annak, hegy az önálló bank megfelelően előkészítve nincs. Taktika. A felfogásoknak e lényeges ellentétét azzal kívánja áthidalni a tőlünk elszakadt kisebbségi párt, hogy mindez csak taktikának a dolga; a taktika megállapi ása pedig a vezérnek feladata. Hát lássuk mindenek előtt, miben áll ez a taktika)? E taktika alapelve gyanánt Kossuth Ferenc azt hirdeti, hogy a királyi ellenzés előtt meg kell hajolnunk és egy most már közkeletű szólammal élve, nem szabad fejjel neki menni a falnak. T. barátaim! Annak az elvnek a hirdetése, hogy a nemzetnek kötelessége, hogy a királyi ellenzés előtt letegye a fegyvert, a legmezitelenebb abszolutizmusnak proklamálása. Autokratikus államokban, aminő Oroszország, ilyet talán lehet mondani, de alkotmányos államban hasonló elvnek a felállítására nem ismerek példát. (Igaz, úgy vari!) Igaz, hogy a király és a nemzet az alkotmánynak két egyenjogú tényezője, de ha két egyenjogú tényezőről van szó, akkor talán szabad fölvetnem a kérdést, miért állítja fel Kossuth Ferenc mereven azt a tételt, hogy ezek közül mindenkor a nemzetnek kell engedni és a másik félnek soha. Olyan esetekben, amikor azokról a kérdésekről van szó, amelyeknél a királyi és a nemzeti jogoknak határvonalai vitásak, amikor azon támadhat összeütközés, — amiként támadt volt a múltban, — hogy vájjon azok a jogok, amelyeket a nemzet a maga számára igényel, valójában nem az uralkodót megillető külön jogok-e: ilyen elveket még csak lehet vallani. Ámde ahol magának a Felségnek az álláspontja szerint is vitátlan az, hogy a gazdasági önállósághoz és ennek előkészítő állomásához az önálló bankhoz, törvényben lefektetett, kétségbe nem vonható jogunk van, ott a nemzeti akarat feltétle a meghódolásának hirdetése a királyi akarat előtt, nemzetellenes politika. (ügy van! Úgy van!) De olyau há ó ez az elmélet, amelyben azok, akik felállítják, végső eredményben önmagukat fogják mg. Kossu h Ferenc és pártja is felállított bizonyos minimális követemén^, eket, amelyek nélkül — úgy hírlik — a kormányzást tovább vinni nem hajlandók. Ám e élekéi a követelményekkel is szemben ál! a királyi ellenzés fala. Ha tehát igaz, hogy a királyi ellen- zéss 1 szemben be kell hódolni, akkor Kossuth- saját álláspontja szerint engedni kénytelen ezekből a minimális követelésekből is, mert hisz ezekkel szemben is meg i.yiiitkozik a királyi ellenzés. — Az ilyen veszedelmes elv szükségszerűen oda vezet, hogy a Felség minden n mzeti kiván dómmal szembe helyezkedik, hiszen a függetlenségi pártnak a nemzeti követelések és a pirációk pártjának vezére hirdeti, hogy a királyi ellenzés falát meg keli kerülnünk. Más alkotmányos államokban is van arra példa, hogy összeütközés keletkezett király és nemzet közölt. Az első feladat ilyenkor az, hogy igyekezzünk meggyőzni a királyt álláspontunk helyességéről és ha a törvényből merített okok daczára ez a meggyőzés nem sikerül, akkor a kormánymk az a feladata, hogy ellenzékbe menjen, a nemzetnek és képviselőinek pedig az a kötelességük, hogy kitartsanak a nemzet akarata mellett és meggyőzzék az uralkodót ennek az akaratnak a szilárdságáról. Le- he'etlen, hogy az újból és újból megismétlődő nemzeti akarattal szemben eszébe ne jusson a királynak, hogy vájjon nem köte- lessége-e a nemzet akaratát teljesíteni akkor, amikor ez az akarat a nemzet belső berendezkedésére vonatkozik és séma királyi külön jogoknak körét nem érinti, sein törvény szerint, Ausztriának hozzájárulását nem igényli. (Élénk helyeslés). Az ellenkező elvnek és ellenkező eljárásnak alapjan valóban eljutunk arra a lejtőre, amelyről Apponyi Albert gróf azt mondta, hogy ezen a lejtőn nem lefelé csúszunk, hanem fölfelé haladunk. Hát én elismerem, hogy ez egy olyan különös 'ejtő, amelyen fölfelé is lehet csúszni, fel, fel egészen az udvari politikáig; de aki ezen az utón halad, elhagyta maga mögött a nemzeti jogok termő völgyét. (Zajos tetszés és helyeslés.) Taktikai hibák. De nem fogadhatom el azt a tételt sem, hogy a taktika megállapítása kizárólag a vezér dolga. A taktikát háború esetén is a vezér nem egy maga állapítja meg, hanem együttesen a vezérkarral. Mert jól tudja, hogy taktikát talán megállapíthat a taktikus, de ha nem sikerül, nem őt verik meg, hanem a hadsereget. Senki sem kívánhatja, hogy a párt vezére minden egyes dolgot megbeszé jen minden egyes választóval, de a pártvezérnek, aki taktikát akar megállapítani, kötelessége azt megbeszélni pártjának intéző bizottságával. És vájjon valóban olyan volt-e az eddigi taktika, hogy annak alapján vak birodalommal követhetjük a tőlünk kivált ve zért ? Mindnyájan tudjuk, hoyy annak idejében, amikor a kiegyezéssel együttesen az ország a kvóta felállításának súlyos áldozatába belement, a kormány kifejezetten meg mondotta és ezt most Kossuth Ferenc a függetl. nségi pártkörben tartott és a kiválást megelőző beszédében megismételte, hogy fél százalékot, de állapítsuk meg egészen pontosan: hat tized százalékot a kvótából kizárólag azért vállaltunk el, hogy a bank kérdésben szabad kezünk legyen. Most Kossuth Ferenc bevallja, hogy minden fen a nem álló akadályt elhárított a bank kérdés utjából, csak egyre nem gondolt, arra, hogy a király hozzájárulását is biztosítani kellett volna. A gondatlanság az oka, hogy belevittük a nemzetet a súlyos áldozatok viselésébe és nem hoztuk meg számára a megígért ellenértékét. De ott látjuk e szerencséden taktikának további következését a párt mostani ketté osztásában. Én megértem azt, hogy ha Kossuth Ferenc és a kormány bizonyos engedményüket kap, egyelőre ezzel a helytelen kifejezéssel élek, — helyesebben, ha jogainkat bizonyos téren és bizonyos mértékig sikerül érvényesíteni, a párt elé áll és felhívja azt, nyilatkozzék : elfogadhatónak tartja ezeket a vívmányokat, vagy sem. Ha ilye» esetben a párt ketté szakad, ez bár sajnálatos, de a dolgok természetében rejlik. De ketté szakítani a pártot, mielőtt követelményeivel szemben az uralkodó állás - pontját még csak meg is ismerte volna, az példátlan a politikai balfogások történetében, Fegyvereit letéve, pőrére vetkőzve és szinte kegyelemre kiszolgáltatva áll most uralkodója el Ht a kormány és „a legnagyobb pártnak vezére“ és egy rettenetes vesszőfutás az, amiben eddig részök volt. Egy irtóztató megalázkodás és megaláztatás, amely megalázkodásban megalázták a magyar nemzeHA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely ledig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a mütrágyáK sohasem pótoljáK. A szárított hizósertéstrágyával kitűnő eredrnénynyeí, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNYRI TRRQYRSZRRITÓQYRR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Sosányi, íc&ieirumpí és Társa cégtől Budapest, IX., Üllfit-út 21. száa
