Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)

1909-10-03 / 225. szám

(190y. okt. 3.) 225-ik szám, SZAMOS 3 oldal. VALÓDI ANGOL uri-divat újdonságok I Tubulairok, Skverek és széles Escharp nyakkendők, selyem és cérna zsebkendők, sétabot keztyü, harisnya, gallérrédő különlegességek kaphatók: PÜT RAGÁLYI uri-divat üzletében Szatmár. Deák-tér 8. szám (Gillyén-ház). 'HU A kereskedők és iparosok szervez­kedése a képviselőválasztásokra. (i) A politikai helyzetben teljes a bizonytalanság. Kormányunk lemondott és úgy lehet, nemsokára alapvető változások fognak bekövetkezni közéletünkben. A képviselőválasztásoknak szinte már lehet érezni a szelét. Talán már a jövö hetek­ben uiirja az uj képviselőválasztásokat a megalakulandó kormány7. De a ház felosz­latása nélkül is itt az ideje, hogy beszél­jünk a képviselőválasztásokról, mert ide­stova eltelik az idő, amikor természetes halállal ér véget ez aa emlékezetes ország­gyűlés. Küszöbén állunk tehát a képviselő­választásnak, avagy csak az utcájára fordulunk be : ma még nehéz volna meg­mondani. Mindenesetre helyén való az a bölcs előrelátás és óvatos körültekintés, amellyel foglalkozik a bekövetkező válasz tásokkal egy körlevél, melynek egy pél­dánya a kezünkbe került. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöksége figyelmezteti a levél­ben kerületeit a képviselőválasztás eshe­tőségeire. Frázisok nélkül, siránkozó pa­naszok nélkül, de a rövidségénél fogva annál megkapöbban figyelmezteti az OMKE az ország kereskedőit és iparosait, hogy a kereskedelemellenes irányzat ismét erőre jutott és ennek fő oka a kereskedők szer­vezetlenségében rejlik. A kereskedők, akiknek hellyel-közzel igen nagy súlyúk van a választások körül, a múltban nem szereztek semmi biztositékot arra nézve, hogy az általuk támogatott jelölt tolmá­csolni fogja a kópvisalőházban jogos és és igazságos kivánság&ikat. De rámutat az Országos Magyar Kereskedelmi Egye­sülés elnöksége egy másik flsgrans körül­ményre. Megállapítja, hogy a kereskedelem ellen irányuló feladatok támogatásában olyan képviselők szereztek maguknak ér­demeket nagyszámmal, akiket városi ke­rületek küldtek be a parlamentbe. Pedig nyilvánvaló, hogy ezekben a választók jelentékeny zöme kereskedőkből áll. Mig a szomszédunkban a kereskedő és iparososztály már tudatára ébredt an­nak, hogy szervezetlensége mekkora ár­talmára válik ügyének, mig Németország­ban már megalakult a Hansabund, amely régi tisztes kereskedelmi hagyományokat megújítva, egybe forrasztja a képviselő- választások előtt az ország mindenféle kereskedőit ás iparosait addig minálunk alig történt ezirányban valami. Minálunk egészen az adóreform beterjesztéseig a kereskedők közömbösen nézték bármi történt velük, bármit határoztak az ő ügyeikben. Még az sem sarkalta őket ko­molyabb ellenállásra, amikor kezdtek észre venni, hogy az agrár befolyás alatt álló egyoldalú parlament existenciájukat is megtámadta a szövetkezetről szóló törvény- nyél. Az adóreform forduló pontot jelent a magyar kereskedővilág gondolkodásában. Ezek a törvények végre kinyitották a szemüket azoknak, akik eddig nem tudtak vagy nem akartak látni. Amikor a keres­kedők látták, hogy a reform lényeges megterhelésüket tervezi, látták, hogy in- kvizitori szigorúsággal lépnek fel ellenük, amikor látták, hogy az ő adójukat mini­málisan kontingentálják, a földbirtokos adóját ellenben maximálisan: ez a sok igazságtalanság, ez az egyenlőtlen ebá- nás arcukba kergette a vart és belátták, hogy ez a helyzet egyenesen lealázó. A kereskedőknek ez az elkeseredett hangu­lata egyre nyomatékosabban nyert kife­jezést azokon a gyűléseken, amelyeket az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés az adóreform slleni küzdelemben rendezett az ország különböző vidékein. Egyre-másra szólaltak fel a legtekintélyesebb, máskor oly bókeszerető kereskedők ás szenvedély­től elragadott hangon fakadtak ki a kép­viselőház kereskedelemellenes irányzata ellen. Nem egyszer hangzott ei tőlünk nem is olyan messze az a szemrehányás, hogy éppen az a képviselő, aki megvá­lasztását a kereskedő voksokuak köszön­heti, a leggyülöletesebben támad a keres kedö érdekek ellen, mikor a parlamentben felszólal vagy szavaz. Ha a kereskedők végre szervezked­nek, azon csak örvendeni tudunk. De ez még nem adta volna kezünkbe a tollat, ha nem éreznénk át, mennyire van egybe forrva a kereskedőknek emez állásfogla­lásával az összes városi polgárság érdeke. Mert elvégre tisztában kell lennünk azzal, hogy az intézmények egész sorozata azo­nossá teszi a kereskedők és iparosok ér­dekét az összes városi polgárok érdekeivel, A kereskedők elnyomása a más foglalko­zású lakosok megrövidítésére vezet. Váro­saink kulturális fejlődése nem a mezei birtokán lakó, egyébként bármily derék földmives vagy földbirtokos család érdeme, hanem azokó a kereskedőké, iparosoké, akiknek existenciája a városhoz van köt­ve. Ha adóval, szövetkezeti törvénnyel, végrehajtási novellával elnyomoritja az ország a kereskedőit, akkor hamarosan azon vesszük majd észre magunkat, hogy egy sereg váro3, amelynek fejlődéséről annyit szeretnek prédikálni egy ember­öltő vagy annak a fele alatt visszasülyed abba a falusi sorba, ahonnan a Kossuthot és Széchenyiek izgatása tudta őket ügy­gyei bajjal nagy nehezen felemelni. Itt az ideje, a legfőbb ideje, hogy a képviselő­választásoknál egyébről is essék szó, mint közjogi kérdésekről. Ez ország teméntelen bajának az a kutforrása, hogy a minden napi élet nagy kérdéseinek megoldására hivatásssal nem biró egyének lepik el a parlamentet. Szép kortesbeszádekkel ugyan­is még nem lehet kielégíteni a gazdasági élet követelményeit. Ez a szervezkedés, az OMKE által kezdeményezett akció, ebben az irányban is változást fog hozni. Ha a kereskedők és iparosok érdekeik képviseletére szer­vezkedni fognak, bejutnak majd megfelelő számban kereskedők és iparosok is a parlamentbe, akik tudással és hozzáértés­sel viszik majd elő a közgazdaság életbe­vágó kérdéseit. Ezért meg van rá minden ok, hogy szimpátiával fogadjuk az Orszá­gos Magyar Kereskedelmi Egyesülés akció­ját és kiváncsiau nézzük a további fejle­ményeket. Megérkeztek francia és angol divat-blousok, alsó szoknyák, rüschök, selyem és csipke saálak a legújabb kivitelben Somlyay divatáruházába, Deák-tér. Bertha Károly mtertész élővirág és magkereskedóse Szatmár, Deák-tér 3. sz. Telefon 27. Elsőrangú óiővirág kötósiete. Menyassaonyi. koszoruslányi, báli és más alkalmi csokrok, kosarak, állványok stb. Ravatal és sirkosaomk. Szolid árak. Vidéki rendelések különös gond­dal, pontosan elintéztetnek. Kereskedelmi kertészetemet (Dinnyés-kert 6. sz.) a n. é. közönség szives figyelmébe ajánlom. Sürgönyeim: Bertha kertész, Szatmár. Felsőaljak és pongyolák minden elfogadható árért eladatnak Somlyay divatáruházában Deák-tér. HÍRROVAT. Szerenáda. Éjfél. Az égen telihold trónol. Szűz mámorok hullnak alá sugarán; Mesék csudafátylát pihélli le rám. Fejem fölé hajlik a csend: A lelkes, a csókos, a titkos arám. Jöttem, sugárszál, álmot rabolni, Jöttem s a lelked most elragadom. Bűbájjal, varázzsal im megrakodom. Ajkamon a dal babonás — Harsányan zörget be majd ablakodon. Lopni fogok most ijedt pihegést S belőle remegő ritmust szövök én ; Ellesem: miből van fejeden a fény És milyen a szádon a tűz — : S nem lesz többó versem oly szürke, szegény. Itt vagyok. Holdfény-palástom lehull. Jaj, nincs már oly bűbájam, mint az elébb ! A rácsozott párkányra tipegve lép Pár didergő, dadogó rím, S megáll ott. mint nehány bús virágcserép. Kaczér Ignác. Hogyan kell feledni? — Szerkesztői üzenet. — Igazán nem szeretnék nagyképünek látszani és nem akarnám a világért sem, ha valaki azt hinné, hogy csupa fontos­kodásból osztogatom e helyütt a tanácsot fünek-fának, mikor bizony jó magam is rászoiulnék néha. Da nekam kedvező, az olvasóknak pecches véletlen, hogy rövid időn belül immár másodszor akad a toliamra olyan kedvemre való kérdés, amelyet érdemesnek tartok arra, hogy miattuk a szerkesztő^ Ilyés Dániel mfibutop-asztalos Szatmár, Jösika-utea 7. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyermek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból. I i peAPfi I AlflQ elsőrangú papi UOArU LAJU5 ÉS POLGÁRI SZABÓ SZATMAR, Deák-tér 7., (I, emelet,) Magyar díszruhák, papi öltönyök, reverendák, czimádák, palástok, fövegek, polgári ruhák, libériák, szarvasbőrnadrágok, bőrkabátok készítését elvállalom. Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, amellett teljes kezességet vállalok szállítmányom valódi színe és tartóssá­gáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel Csapó Lajos, szabó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom