Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-30 / 171. szám
Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. XU. óTfolylm. Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K, */» évre 6 K, V* évre 3 K, 1 hóra 1K Vidékre:.. .. 16 „ „ 8 „ .. 4 .........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatroáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Szatmir, 1909. Julius hó 30., péntek. 171. szán. Lapunk mai számának ifibb cikkei a kivetkeződ Szterényi beszámolója. — Tűz az Atheneumban. — Az utolsó nóta. Öngyilkos szobrászművész. — A kuruzslás áldozata. Szterényi beszéde. — Saját tudósítónktól. — Brassó, julius 29. Szterényi József államtitkár tegnap tartotta Brassóban beszámolóját, mely alkalommal igen érdekes és nagyjelentőségű beszédet mondott. A beszéd rövid kivonatát itt közöljük: Az alkotmányos garanciák. Tisztelt Uraim! Választópolgárok! Bármily rendkívüli és közben politikailag súlyos is volt ez a 3 év, önérzettel vélem állíthatni, hogy komoly munka korszaka volt. Ez a korszak kettős irányzatot képvisel: nemzeti konszolidációt egyrészt, komoly gazdasági és szociális irányzatot másrészt. A nemzeti konszolidáció kifejezést nyert alkotmányunk bástyáinak megerősítésében és oktatásügyünkben, a nemzeti érdekek biztosításában. Az a sajnálatos félreértés király és nemzet között, mely a mai kormány első hivatalbalépésével ért véget és az abból folyt események arra utalták a törvényhozást,^ hogy gondoskodjék eszközökről és módokról, melyek inkább alkalmasak a végrehajtó hatalom pártatlanságát biztosítani és a jogbiztonságot növelni. Nem a korona jogainak csorbításával, ilyesmire nem gondolhatott senki, hanem a nemzet jogainak erősebb körülsáncolásával és a jogbiztonság növelésével. Ezt célozzák a közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről és a hatásköri bíróságokról szóló törvények és ugyanerre irányult az a tartalma szerint alárendeltnek látszó, lényegében azonban nagy horderejű törvény is, mely a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 1891. évi XXXIII. t. c. hatályon kivül helyezéséről rendelkezik. Az alkotmányos garanciák sorozatát kiegészítette az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról alkotott uj törvény, mely választási visszaélések, erőszakos választások ellen kiván újabb védelem lenni. Általános választói jog. Ezekhez a törvényekhez sorakozik az általános választói jog, melyre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány beterjesztette ugyan, de amely a közbejött politikai események miatt, sajnos, országgyülésileg elintézhető nem volt. Nagy alkotás az, a legerősebb nemzeti érzés által sugalva, azzal az alapföltétellel, hogy ha a nemzet széles rétegei bevonatnak az alkotmány sáncaiba, a vezetés biztosittassék továbbra is a számbelileg is vezető magyarságnak és az intelligenciának. Meggyőződésem az, hogy oly általános választói jogra, mely egyenlőséget biztosítson minden irányban, ma még nem értünk meg. Meggyőződésem, hogy az úgynevezett általános, egyenlő, titkos választói jog nemzeti szempontból veszedelem lehet az országra nézve. (Élénk helyeslés.) Az általános választói jognak csupán oly formáját fogadom el, mely e részben a legkisebb kockázattal jár. Ilyen a kormány erre vonatkozó törvényjavaslata. Áttért ezután az adótörvényekre. Autonom vámtariía. A közgazdasági tevékenység második csoportjába tartozik az a nagy anyag, mely az Ausztriával való gazdasági viszony rendezésére vonatkozik. A magyar autonom vámtarifáról szólott először, melynek nagy jelentőségét ma nem méltatja eléggé az ország. Nagy gazdasági horderejét csak akkor fogja felismerni, amikor 1915-ben uj kereskedelmi szerződési tárgyalások előtt fog állani Ausztriával. Akkor és csak akkor fog az ország tudatára jönni, hogy a magyar autonom vámtarifával, jóllehet ez tételeiben nem szolgálja teljesen a magyar gazdaság érdekeit, hiszen nem is ilyennek készült eredetiben, tulajdonképpen ugyanazt szerezte magának, amit egy előrelátó, bölcs fejedelem megfelelő hadikincscsel. Amint az békében nem kamatozik, de a háború eshetőségére döntő fontosságú lehet és sokszor a béke biztosítására is alkalmas eszköz: úgy a mi külön vámtaritánknak sincs semmi hatása ma, de nagyon becses eszköz lesz az országnak az uj tárgyalások idején. (Helyeslés.) Ma tényleges kifejezője vámterületi jogi önállóságunknak, mert önálló vámtarifája csak önálló vámterületnek lehet. Akkor eszköz lesz gazdasági érdekeink sikeresebb megvédésére. Eszköz a gazdasági önállóság biztosítására. Az Ausztriához való gazdasági viszonyunk rendezése tekintetében — folytatta Szterényi — két szemrehányással találkozunk minduntalan. Az egyik, hogy nem hoztuk meg az önálló vámterületet, a másik, hogy a megegyezésben anyagi vereséget szenvedtünk. Kimerítően ismertette mindenekelőtt, hogy mi volt a helyzet a szerződéses tárgyalásoknál, majd azt fejtegette, hogy mit nyújt a létrejött megegyezés. Mindenekfelett Magyar- ország állami önállóságát juttatja érvényre oly módon, mint eddig soha. Ausztriával oly módon szerződtünk, mint bármely más külföldi állammal, mint két teljesen önálló állam egymással cs k szerződhetik ; ennek kapcsán felszabadítottuk egész sorozatát az eddig közös egyetértéssel intézett ügyeknek (posta, házalás, tengerészet, védjegy-mustra ügy stb.) önálló cselekvési jogkörünkbe szerezve vissza azokat. A megegyezés biztosítja nekünk 1917-re az önálló gazdasági berendezkedésre való tényleges áttérhetést. Gazdasági politika. Ezután azt fejtette ki, hogy céltudatos gazdasági politikát kell a Balkán államokkal szemben követnünk és kiemelte, hogy törekednünk kell a múltban elkövetett hibákat, amennyire még lehet, jóvátenni és a szomszédos keleti államokat gazdaságilag lehetőleg szorosan magunkhoz íüzni. £É!énk helyeslés). Ebből a szempontból indulva ki, megkötötte a kormány Romániával az uj kereskedelmi szerződést, mely alkotmányos elintézésre vár. Megkötötte áldozatok árán is, csakhogy a szomszédos állammal kedvezőtlenebb gazdasági relációkba jusson. Sajnos, hogy a Szerbiával korábban megkötött kereskedelmi szerződés nem kerülhetett alkotmányos tárgyalásra. Ipari politika. A kormány és törvényhozás gazdasági irányú tevékenységének további csoportját az iparpolitika képezte. Idő tartozik az uj ipartörvény tervezetének elkészítése is, melylyel a kormány a hazai iparos közönség több mint húsz éves kérését teljesítette. A kisipar terén annyi történt e Uj cipő-áruház. F. évi augusztus 1-én nyilik meg Uj cipő-áruház. Grünfeld Sámuel cipö-áruháza
